Keresés

Részletes keresés

Shingen Creative Commons License 2021.05.16 0 1 67027

pfffff durva.

Elég hulladék munka. Pedig nem jellemző a felvidéken az ilyen hulladék rekonstrukció.

Dobd be az Fb csopiba is.

Előzmény: casiopeanet (67026)
casiopeanet Creative Commons License 2021.05.15 0 1 67026

Ma, szerintem ez egy szerencsétlen gány munka :( , Krasznahorka vára

 

Törölt nick Creative Commons License 2021.05.11 -1 0 67025

A várak helye, és a túra útvonala, amely így kb 20-21 km volt:

 ahol nyilacskák vannak ott a határvonalon futó zöld jelzésen mentem.

Előzmény: Törölt nick (67024)
Törölt nick Creative Commons License 2021.05.11 -1 0 67024

Gömöri-erdőhát,

Pogányvár, Birinyvár 

Hétvégén egy északi, határ-menti túra keretében érintettem két, igazán elfeledettnek mondható egykori várhelyet. Mindkettő a Hangony és a Rima-völgyben vezető utak ellenőrzése céljából épülhetett egykoron, a nagyjából 350-390 méteres magasságban hullámzó homokkő alkotta gerincen.

Igazából leginkább sáncok nyomai fedezhetőek fel ezeken a várhelyeken, rendkívül meredek kapaszkodó vezet fel, különösen Birinyvárra. Onnan a szó szoros értelmében gatyára ereszkedve és azon csúszva jöttem le, párját ritkítóan meredek hegyoldal védte a várat északkelet felől.

 

Érdekesség hogy négy Hangonyi illetőségű idősebb turista volt fent, és a legidősebb úr kérdés nélkül is azonnal mesélte hogy az ő gyerekkorában bizony még kőfalak is voltak láthatóak Birinyvárnál.

 

Jelenleg Pogányvár a látványosabb, a rendkívül érdekes formájú homokkősziklák miatt. A piros-fehér kis határkövek mentén futó, jól járható, széles, zöld jelzésű úton lehet elérni ezeket a várhelyeket. (Északi Zöld jelzés)

 

Birinyvár sáncmaradványai, szerintem kettős sánc volt, sánconként egy határkő van jelenleg, ha jól veszem ki:

Utolsó fotón háttérben a távolban a Bükk-hegység vonulatai láthatóak

 

Pogányvár/Pohansky Hrad

 

 

A rejtett várhelyek kutatójának, comixnak ajánlva. :-)

 

Törölt nick Creative Commons License 2021.05.02 0 1 67023

A mészhabarcs lassú kötése ellenére azonban szerintem biztosan használtak fejtett mészkövet várfalhoz. Ennél sokkal nehezebben megköthető, sima felületű, folyó által legömbölyített bazaltot is láttam már eredeti falsíkban.

Előzmény: Shingen (67021)
Törölt nick Creative Commons License 2021.05.02 0 1 67022

Korábban írtam én is erről, régen nagy gondossággal rakták a külső síkot, kis fúgákkal, szépen ékelgetve a köveket. Én is építettem már ilyen falat. Sajnos nincs ilyesmire igény, szorít az idő mindenhol. Ez rányomja a bélyegét mindenre. Itt egy kép az egyik munkámról, ezt szárazon raktam, nincs kötőanyag, dőlése 17 fok. Mielőtt felmerülne, minden kő legális forrásból származik.

 

Előzmény: Shingen (67021)
Shingen Creative Commons License 2021.05.01 -1 1 67021

Nem igazán jó ez a munka.

 

Építész írása erről:

 

Megjelent egy írás a Diósgyőri várról, hogy.. azonnal állj!.....Ennek kapcsán végignéztem a kivitelező által feltett képeket a vár építéséről.Nos ehhez hozzászóltam, és ezt most kicsit szélesebb körben is megosztom. Okulásként, nem politikai vitaként. Simán szakmai érveknek íródtak.Íme:Nézem a képeket, és eszembe jut Ferenczy Károly, a vár „építésze”. Most foroghat a sírjában. Már korábban is írtam, hogy Carló a Velencei Charta szellemiségének megvalósulásáért (feltételezem) azokon a helyein a várnak, ahol nem állított helyre falsíkot, mészkő rakott falakat építtetett (falmag megjelenítése). És itt adott egy pofont a várnak, mert az utókor nem értette ezt a gesztust, és alkalmazkodtak a mészkő anyaghoz alázatosan. Soha nem építettek robbantott, fejtett mészkőből várat a középkorban, mert nem lehetett. Miért? Mert mészhabarcsot használtak, ami „csúszott”, azaz nem állt meg a fal, mert lassan kötött a mészhabarcs. Ez a mészkő az acélgyártás segédanyaga volt. Napjainkban a gyorsan kötő cement már lehetővé teszi (Carló is alkalmazta) ennek a robbantott mészkőnek az alkalmazását. Milyen áron? Tréfás kerti támfalak épülnek várfalként. Mi a tréfás kerti támfal? 1/3 cementhabarcs és 2/3 kő adja a fal nézetét. Sok vidéki kőműves épített ilyen falat a tyúkólak alá, meg kerítésnek. Egy korszak elfogadott falazó anyaga. és kőfal ízlése. A Diósgyőri várat a környéken bányászott puha, tufa kőből építették egykoron. Feltételezem, hogy a mostani kivitelezés terv szerint folytatódik. Ebben az esetben ami a képeken látható, az szakmai, műemléki barbárság, árnyaltan mindenképpen vitatható.

Előzmény: Törölt nick (67018)
garass Creative Commons License 2021.05.01 -1 0 67020

Vér/re/Vár Szendrőn átadásra került, bár a korlátozások miatt még csak részlegesen látogatható.

https://www.youtube.com/watch?v=RL0--OCDnDo

vlacko Creative Commons License 2021.05.01 0 1 67019

Jól néz ki!

Remélem a csonka tornyot is visszaépítik.

Előzmény: Törölt nick (67018)
Törölt nick Creative Commons License 2021.05.01 0 0 67018
Törölt nick Creative Commons License 2021.04.26 0 0 67017

Én nagyon örülök a várbeli úgymond visszaépítéseknek. A középkori és az újkori palota pusztulását is rendkívüli veszteségnek tartom. A közelmúltban fönnállt egy siralmas állapot, és látva a mai építészet produktumait, jobb ha inkább valamihez visszanyúlnak. Másrészről szerintem ez a beruházás is része a mindent elöntő építkezéseknek, melyeket gazdasági stimulusnak szánnak, és sok helyen sajnos nagy rombolást okoznak. Magam részéről sajnálom, hogy a várakra kevés jut, abból is sok esetben jobb lenne, ha nem csinálnának inkább semmit. Lehet, azért is van így , mert kevés a helyi kezdeményezés! A lenti linkelt írásban nem teljesen világos, hogy miért kellene állandóan azzal foglalkozni, hogy máshol mit csinálnak?  

Shingen Creative Commons License 2021.04.25 -1 0 67016

Most meg a citadellát basszák el.

Előzmény: vlacko (67015)
vlacko Creative Commons License 2021.04.19 -1 0 67015

A budai vár már akkor el lett baszva, amikor azt a barokk kaszárnyát odaépítették a szétlőtt reneszánsz palota helyére, szóval szerintem nagyjából mindegy, hogy milyen giccset építenek még ezenkívül oda. Jó, a Hilton azért még így is kiveri nálam a biztosítékot, de alapvetően a vállamat vonogatom.

Előzmény: branyiszko (67013)
branyiszko Creative Commons License 2021.04.19 0 0 67014

Elismerést kapott a Szádvár várának részleges helyreállítása

https://kultura.hu/kihirdette-idei-dijazottjait-az-icomos-magyar-nemzeti-bizottsaga/

 

Érdekesség, hogy ugyanez a bizottság ítélt 2017-ben citromdíjat a füzéri rekonstrukciónak.

Érdemes elolvasni az érvelésüket http://www.icomos.hu/datas/citrom-dij/2017/3cc80c6a94f0c28cc34a3ed8a2910b5e.pdf

Erre válaszul az önkormányzat a "Savanyú a szőlő" díjat adományozta az ICOMOS-nak

branyiszko Creative Commons License 2021.04.19 0 0 67013

A Telexen hetek óta tart egy építészeti vita, amely a Budai várban zajló újjáépítésekből kiindulva általánosságokban is tárgyalja a műemlékvédelem különböző felfogásait.

Ma egy markáns vélemény jelent meg, melyben a szerző alig burkoltan küldi el a búsba a regnáló fősodor képviselőit. Jól esik ilyen szentségtörő véleményt olvasni.

https://telex.hu/velemeny/2021/04/19/muemlekvita-ami-a-varban-tortenik-arra-meg-nincsenek-szavak

Alul olvashatóak a korábbi hozzászólások is.

AbaAmade2 Creative Commons License 2021.04.13 -3 0 67012

Pátkán, a római kőgátnál is jártunk, ahol az időjárás által megtépázott plakátot is találtunk, a következő szöveggel(ez valami meghívó, pátka jeles eseményére, de a leszakadt fejlécen lehetett az időpont):

 

Meghívó

 

Szeretettel meghívjuk Önt és b. családját, tisztelt kollégáit és jóakaróit, valamint minden válogatott urat, úrfiat, kalózlegényt, továbbá a hajdani gályarabok leszármazottait,  a Galerius római császár által épített pátkai kőgát alapításának 1721. évfordulójára, s egyben a híres római történetíró, filozófus, utazó Fikusz Kukisz  itteni látogatásának, és pátkai letelepedésének emlékére tartott  alábbi eseménysorozatra:

 

Fikusz Kukisz  – Pátka Község Posztumusz-Díszpolgárrá avatási ceremóniájára, ahol

beszédet mond, Horthy István (kormányzó urunk  unokája) valamint

Szálasi Béla József (nemzetvezető urunk unokája),

Staller Ilona(Cicciolina mellbedobással) a római nagykövetség képviseletében, továbbá

Jedahim Ráchel  Izráel nagykövetségének titkára, buchenwaldi túlélő, aki Fikusz Kukisz 4. századi biboldó-mentő akcióiról is széles körű tájékoztatót tart.(Ez utóbbi eső- vagy az érdeklődés hiánya miatt elmaradhat.)

A ceremóniát követően ünnepélyesen lebontásra kerül a Vazult rútul megvakíttató, az országalapító Szent István szobra, s helyébe méltán kerül felavatásra községünk díszpolgárának, a római kori Pátka megmentőjének – Fikusz Kukisznak - szobormása.

 

Kérjük, hogy a ceremóniákon ne fogják vissza érzéseiket; az összekócolt-megtépett-megtépázott hajak regenerálására Pátka település összes fodrásza, borbélya rendelkezésre áll; a mély emlékezés miatt érzett gerjedelemben megtépett ruháikat Pátka község legjobb szabói fogják helyrehozni.

Ugyanakkor pályázatot írunk ki Fikusz Kukisz életének, mindennapi harcainak megírására.

A legjobb pályamű íróját fogadja Sörös(Soros) Gyuri bácsi és magas jutalomban részesíti.

A ceremóniák folytatásaként, előadás-sorozatot tartunk a fővárosban, a Budapest Arénában, a következő programmal:

Fikusz Kukisz szerepe Pátka római kori életében, különösen annak kulturális, gazdasági fejlődésében.

Fikusz Kukisz, hős vagy áldozat? Pátka díszpolgárának dicső tettei a politika forgatagában.

Fikusz Kukisz a ganümédeszi-magyar gazdasági- és kulturális kapcsolatok fejlődésének motorja.

Fikusz Kukisz élete művészi megközelítésben – fotó-montázs-kollázs a nagy hatású, Pátkát lak- és múzsa-helyéül választó római mentorról.

Fikusz Kukisz mindennapjai avagy fényesebb-e a láncnál a fénykard?

Fikusz Kukisz – egy félbeszakadt élet margójára, avagy a római revizionista elméletek magyar gyakorlatba való átültetésének géniusza

Fikusz Kukisz élete szürrealista tükörből – avagy hogyan is nézzünk egy magyarul beszélő csehszlovák némafilmet római szemmel

 

Tudjuk, ismerjük, átérezzük a rendezvénysorozat és a  római nagyság emlékének Önben kiváltott érzelmi hullámainak súlyát. Ünnepeljünk hát együtt, és emlékezzünk!

    

AbaAmade2 Creative Commons License 2021.04.13 0 2 67011

Tisztelt topikközönség- és társak, valamint alattomban olvasók! Engedjétek meg, hogy megosszam veletek egy, már-már a szemtelenségig szaftos, erotikába hajló kalandomat. Az egész ott kezdődött, amikor Sümeg táján autóztam a hétvégén, és hirtelen gerjedelemtől szinte eszemet vesztve lekanyarodtam a főútról, s rátértem a múltból - nagyjából pont 2005 pünkösdjén - megismert mellékútra, amely már hozzá vezetett. Igen, a múlt édeskés árnyképe feltolult bennem, s tudtam, ismét kívánom, akarom őt. A szürke égen esőfelhők gyülekeztek, hogy kiadják magukból azt a mannát, amelyre a szántók, erdők olyannyira szomjúhoztak. De éreztem, hogy az én buja, vad, sűrű aljnövényzettel izgatóan benőtt mámoros kedvesem az égi áldástól kényelmetlenül tocsogós lesz, ezért elővettem az ide illő imámat, s néhányszor rigmikusan ismételgettem: - "Oh, ne fürggyé le, ne fürggyé le...". Ez hatott. A hatalmas karma segedelmével a rút fellegek elűzettek. Tudom, már nem fiatal a hölgy, de mit lehet tenni, a gerjedelem az gerjedelem és kijelenthetem, az igazi férfi ismérve, hogy nem onanizál, persze egészen kivételes, speciális helyzetekben igen, mint orvosi tanácsra, esetleg, ha nincs kéznél nő, vagy például, ha geológus a Lomnici-csúcs tetején, ha könnyűbúvár a Mariana-árokban, netán Grippen vadászpilóta.

- "Akarom ezt a Banyát!" - jelentettem ki apellátát nem tűrően. Igen, ám csakhogy - "FST" - gondoltam magamban, miközben a sümegi (rendeki)-erdő sűrűjében elveszve bolyongtam a Banyavárat keresgélve(merthát ez a Banya természetesen egy hőn áhított vár). - "FST" - mormogtam ismét, miközben a tüskés bozót karmai végigszántották alsó lábszáramat. Körülnéztem. Várnak nyoma sincs. Vlak mesterrel már jártunk itt 2005-ben, most azonban turistatérkép nem lévén nálam, így elővettem az okostelót, majd az segít. Annyiban segített, hogy mindössze kb. 2 km-re voltam a vármaradványtól, s még nem tudtam, hogy két dombvonulatot és két mély völgyet kell magam mögött hagyni, hogy megpillanthassam vágyam eszmei vonulatait, sáncait. Már csaknem feladtam és az utolsó - "FST!!!!" - is kiszakadt belőlem, amikor feltűntek a Banya ingerlő idomai. (A gyakran említett "FST" rövidítést saját magam plágizáltam el a dabasi állatorvostól, aki a beteg állatokat szemügyrevéve, sokatmondó hümmögés után szokta a vizitet lezárni az "FST" kifejezéssel, azaz nemes egyszerűséggel: - "Faszomsetudja". Namost, ott állván tanácstalanul a sűrűben, merre is kell haladni, hát belőlem is kigyütt az "FST".)

A vártúra tanúsága tehát: jobb ma egy Banya-lyuk, mint két fiú-fenék.

      

AbaAmade2 Creative Commons License 2021.04.08 0 2 67010

Kiszabadultunk mi is a természetbe és a Velencei-hegység általunk nem ismert szépségei felé vettük az irányt. Pákozd előtti kereszteződésnél nem a Katonai Emlékpark felé, hanem a másik irányba fordultunk, és a földúton egészen addig haladtunk autóval, amíg a piros jelzés be nem tért az erdőbe. Inkább a középhegységekre jellemző, mintsem a Velencei-dombság lágynak vélt alakulataira, a Pákozdvárhoz vezető Hurka- és Bodza-völgy mélységével, meglepően monumentálisnak ható sziklafalaival-formációival és szépségével. A Pákozdvár már csak hab volt a tortán. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi azokat az üveg-negatívokat, amelyek megőrizték Marosi Arnold - szerzetes tanár, régész, muzeológus -, az 1920-as években itt végzett ásatásainak képi lenyomatát. A terepen ma is megtalálni a kutatás helyszínét, kutatóárkok maradványait, sáncátvágás helyét, nagyméretű gödör mélyedését. Az általa készített alaprajzi vázlatot írta fölül 2002-ben a Nováki-Terei féle alaprajzi felmérés, amikor egy áttekinthetetlen, sűrű tüskés bozóttal benőtt területen dolgoztak. Nézzétek meg a képeket, jelenleg milyen jól áttekinthető erdőben található a helyszín. Pákozdvár a Vatya-Koszider kultúra népének erődített telepe(középső bronzkor kb. Kr.e. 1800-1350, de még a késő bronzkorban is használták). A Vatya-kultúrára jellemző erődrendszernek volt egy tagja ez a látványos, többrészes földvár, amely ennek a régiónak a mezőgazdasági- és kereskedelmi központja is volt. E társadalom leggazdagabb rétegei - nevezzük őket arisztokratáknak - a Nagyvár lakói voltak, s kezükben tartották a kereskedelmi útvonalakat, kiterjedt cserekereskedelmet folytattak minden irányban, messzi területek népeivel. A földvár három részből áll, a Nagyvárban álltak a lakóházak, tárolóvermekkel, a kisvárban főként a gazdasági épületek, műhelyek épültek fel. A harmadik, legnagyobb kiterjedésű - szintén sánccal erődített - várrészben alakították ki az urnatemetőt, illetve a hamvasztó-helyet. A Kisvár sánca alatt található a Bárcaházi-barlang javarészt eltömődött, szűk bejárata. Többször vizsgálták volt-e kapcsolat a mesterséges barlang és a Kisvár között, de utóbb megállapították, hogy leginkább újkori zsivány-menedék lehetett, amelyet a betyárok használtak.

                

Shingen Creative Commons License 2021.04.06 0 0 67009

Uhh, parkoló jó tele volt.

Előzmény: casiopeanet (67008)
casiopeanet Creative Commons License 2021.04.05 0 0 67008

Salgo vára fele is megy a fa aprítás jócskán, ma azért fent rengetegen voltak :)

casiopeanet Creative Commons License 2021.03.12 0 0 67007

Remek képek, tetszik

Előzmény: gbubika (67006)
gbubika Creative Commons License 2021.03.07 0 0 67006

Szádvárból Füzér vára, és a hófödte Magas-Tátra
 

Törölt nick Creative Commons License 2021.03.06 -1 0 67005

Megnéztem a római castrumot, ahol most is zajlik régészeti ásatás, megemlítettem a Salamon-torony betonnal való tönkretételét, és újra megnéztem Visegrád völgyzáró falának maradványait:

 

Évezredek történelméről regélnek Visegrád rejtett kincsei

 

 A Sibrik-domb erődje

 innen legalább valahogyan kinéz, a másik oldalról leginkább egy trafóházra emlékeztet

 

A völgyzáró fal maradványai:

 

vlacko Creative Commons License 2021.02.20 0 2 67004

A várak már csak olyanok, hogy időnként újáépítetik őket, főleg ostromok után. Valóban van egy faktor az élvezetben, hogy az ódon falak között járkál az ember. De Hollókő vagy Füzér nem rendelkezik különösebb hősi múlttal, mégis jobban szeretem őket, mint Egert. Egyszerűen gyönyörűek. (Boldog lennék, ha Hollókőt teljesen befejeznék, nem kell hogy pont olyan legyen mint az eredeti, csak legyen várszerű)

Rengeteg embernek láttam már leesni az állát, amikor a látóterébe hirtelen bekúszott egy vár. Nem csak a magunkfajta várbuziknak.

Üvegpalotákon ámuló embereket viszont sose láttam. Voltam annó az ikertornyoknál, és a náluk sokkal szebb Empire States Buildingnél. Cseszneket, Hollókőt, Füzért nem adnám egyikért sem.

De igazad van, túlragoztuk a témát, mindenkinek máshol van az ingerküszöbe. Tominak már a tetőcserép színe is fájt, nekem csak egy kicsit.

Előzmény: Töck Jenő (67003)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.02.20 0 0 67003

Magam részéről nem vitatkozom. Bár nem tudok magammal sem teljes mértékben megegyezésre jutni. Egy teljes korhű vár bokáig vagy térdig érő falakkal nem túl látványos, nekem sem tetszik. Egy korhűnek kinéző rekonstruált építmény viszont teljesen félrevezető lehet ami a korhűséget illeti. Erre a legjobb példa Kreuzenstein (Kroneburg) vára. Akik nem ismerik az esetet. A svédek a 30 éves háborúban lerombolták, az 1800-as években már csak bokáig értek a falak. Nem mindenhol, volt ahol addig sem. Az aktuális tulajdonos elhatározta, hogy újjáépítteti. Ezért embereket küldött szét Európába akik tetszetős építőipari elemeket vásároltak, vagy ha nem volt eladó akkor is vitték. Egy erkély Velencéből, az étkezőasztal lapja korábban híd volt Salzburg mellett, stb. Alkalmazott az építkezésnél egy ügyes embert, aki megtekintette a beérkező elemeket és mondta, hogy hová építsék be. Nagyon mutatós lett, kétségtelenül, de a hitelessége az nem vitatható. Ilyen Neuschwanstein is.

Előzmény: vlacko (67002)
vlacko Creative Commons License 2021.02.20 0 0 67002

Erről azt gondolom, hogy a váraknál amennyiben nem ismert az eredeti kinézet, akkor a hangulatot kell elkapni. Gótikus várba gótika kell, románba román, reneszánszba reneszánsz. Ezek persze műremekek, tehát az nem jó, ha Józsi majd kiönti betonból a boltívet, ehhez kőfaragó kell. De senki sem sértődik meg, ha az modern gépekkel dolgozik.

Szerintem ez amiről mi vitázunk, az pont ez, hogy elfogadható-e bármilyen érvek mentén, ha Józsi kiönti betonból?

A többség szerint nem.

Előzmény: Töck Jenő (67001)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.02.20 0 0 67001

Mivel az eredeti ismert volt nyugodtan lehetett cserélni a hibás elemeket. Másrészt az Országházhoz a legjobbat hívták és munkára a hatalom nagyon figyelt.

Előzmény: vlacko (67000)
vlacko Creative Commons License 2021.02.20 0 0 67000

Itt a Parlament évtizedeken keresztül húzódó felújítására gondolok természetesen, amikor a fiatornyokat szinte az alapoktól építették újjá. Na azt pld. a Mediterrán Kft. csinálta, és kiváló minőségben dolgozott.

Egy pillanatra sem merült fel, hogy jelezni kellene, mi az eredeti, és mi a hozzátoldás.

Előzmény: vlacko (66998)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.02.20 0 0 66999

"A gagyi az nem politikai, hanem ízlesbeli kérdés, és ezen szerintem érdemes lenne elgondolkodnod, hátha esetleg igazam van."

Én sem szeretem a gagyit és ezt írtam is. Meg is tudom különböztetni a gagyit az értékestől, legalább is az építőiparban már mások is mondták. Nem elsősorban rád gondoltam a politikával. Nem jobb vagy baloldali a nézetem, hanem magyar. Nem a jelenlegi kormányzat miatt, hanem amióta hosszabb ideig dolgoztam külföldön, két helyen is. Akkor értettem meg igazán, hogy van belföldi és külföldi hozzáállás. Belföldön lehet egy bizonyos határig bármilyen nézetem, nem gond. Kifelé azonban egységesen magyarnak kell lenni. Amúgy baloldali párt ma Magyarországon nincs. Az ellenzék még a kormánynál is jobboldalibb, csak baloldalinak mondja magát.

Előzmény: vlacko (66997)
vlacko Creative Commons License 2021.02.20 0 0 66998

Az újjáépítést jobb, ha profi építőipari cégek végzik. PROFIK!, nem mekkmesterek.

Itt van a kutya elásva. A várak helyreállítására szerintem meg pont nem szabad olyan cégeket rászabadítani . akármilyen profinak is számítanak a saját szakmájukban - amelyek csak a modern építészeti módszerekhez értenek, mert abból lesznek az üveg,acél, falazóblokk és betonszörnyek. Nem lehet őket hibáztatni, hiszen ők ehhez értenek. A várépítéshez viszont nem ez kell. Én viszont ha történelmi emlékhelyre megyek, akkor nem akarok acélt és üveget látni, hanem a szemeimet akarom gyönyörködtetni az egykori építészet eme remek és festői emlékeiben.

Olyan cég, aki képes várat építeni normális minőségben, mert érti a technológiát, és rendelkezik megfelelő szakemberekkel, a legjobb esetben is kettő van az országban.  Megjegyzem, a piac kicsisége miatt lehet nem is kell több.

Ezek meg tudják csinálni, minden más megoldás csak kárt okoz.

Ezért lenne szerencsésebb konzerválni - azt bármelyik betonozó cég meg tudja csinálni - és megvárni, míg a profik (pld. Mediterrán kft.) ráér, és majd megcsinálja azt a várat úgy, hogy ne nézzen ki gagyinak. Adott esetben az egykorinál fejlettebb technológiával, de profin elrejtve (Füzéren van ilyen).

 

Röviden: a várfelújítás az egy külön szakma. KEvés szereplővel. Szakmán kívüliek próbálkozásai csak ártanak.

Gondolj bele a Parlament esetére. Nem hánytad volna el magad, ha a tornyokat felfalazták volna blokktéglából, és valami szar gipszmintát odaraktak volna a tetejére? Naugye. A várak is megérdemelnek annyi tiszteletet, mint a Parlament.

Előzmény: Töck Jenő (66995)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!