" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Viszont volna egy kérdésem a szakikhoz. Mit lehet tenni a cserebogárpajorokkal? Tudom, ki lehet ásni őket és finomak kisütve, de annál kicsit több van a földben, mint reméltem.
Mi az a leghatékonyabb védekezési mód, amivel oda lehet verni őket, hogy ne tegyék tönkre a csemetéket?
Amennyiben tényleg ilyen hőmérsékletek lesznek, minden növény "korlátozottan téltűrőként" fog viselkedni. a -30 fok körüli értékeknél már csak az asimina fogja állni a "sarat" (bárcsak tényleg a sarat kellene állnia a növényeknek), túlszárnyalva sok, kezdetektől honos fajt.
Ha a folytatás is olyan lenne, akkor egész januárban ködfelhővel borított, állandó hőmérsékletű, (kevéssel fagypont alatti, néha körüli) januárnak kellene következnie ezután, korai februári tavaszodással. De hát a kombinációk száma végtelen, különösen egy ennyire szabályozatlannak tűnő rendszerben.
Ez a takarás -33 fokhoz kevés lesz. Mit teszel még rá? Mi lesz a datolyaszilva ültetvényekkel.
Nekem csak egy gyönyörően kirügyesedett feketeribizli fácskám van, de a szivem meghasad ha rágondolok, hogy szétfagyhat. És a többi kis fa, amik most fordulnak majd termőre. Nem különlegesek, de mi ültettük...
"Annyira szabályozatlannak tűnik az időjárás menete, hogy minden elképzelhetőnek látszik. Ha valamennyi szabályosságot legalább mutatna, akkor ezt a nagyon meleg novembert rossz előjelként kéne értelmeznünk. Évtizedekkel ezelőtt azt figyeltem meg, hogy az enyhe teleket általában egy novemberi "előtél" szokta bevezetni elég alacsony hőmérsékletekkel, havazással. Aztán utána megenyhült és a tél "elfelejtett" visszatérni. Ugyanakkor a karácsonyig kitartó enyheséget gyakran követte igen szigorú január."
Egyetértek.Biztos nagyon pipec lesz a rendelésed kék gyümölcse és finom a gyümölcse. Meg a többi is kiváncsian várom a hireket.Hát,hogy mikor terem?Ez attól függ milyen fejlett a csemete/azt elvileg lözölnie kell a faiskolának/itthon már olyan a választék,hogy kb.ültetést követő második évben a kaki mutathatja a termést.A Pawpaw fám /bokrom/viszont jövőre lesz 7 éves és csak idén virágzott először,de nem kötött igy még nem is kostoltam.Nem tudom,hogy a szürke mokus bukik e a gyümikre.Itt az én kertem tele van barna mokussal ezek viszont az összes diót elhordják.De a növényes boltokban szoktak lenni müanyag riasztó állatok,én is gondoltam rá mert a szomszéd galambjai állandóan a mi háztetőnkön vannak,hogy veszek egy ragadozómadár imitációt.Gondolom van valami ilyen a szürkemokusra is/kutya?/ami elriassza öket?A német nekem áttételesen/német barátom rendet nekem/2011 tavaszra igazolt vissza,lehet viszont,hogy az oltóágat neked megküldi.
Súlyos ár lenne annak tapasztalati bizonyítására, amit a "globális felmelegedés" helytelen értelmezéséről és Magyarországon belül a földrajzi szélesség jelentőségének elhanyagolhatóságáról írtunk.
Sajna borzalmas dolgok néznek ki a jövő hét második felére-végére. Ez a következő futás, jövő vasárnap éjfélre -25 fok körüli értékeket vár a Dél-Dunántúlra. Éjfélre ! ! ! Nagyon durva. Nyilván ilyen távolságból majdnem mindegy, hova várják a modellek a hideget, északnyugatra vagy délre vagy hova, mert sokkal nagyobb baj, hogy bekövetkezhet reális eséllyel bárhol az országban. Ha ezt megússzuk, akkor minden reggel elmormolok egy imát a fügefák alatt.
Látom jujubát keresel.Javaslom ,hogy a keresőbe írd be "Treemail kft." és ottt néz körül.Egy csomagküldő Pécs melletti kertészetről van szó.Ma kaptam meg tőlük a
csomagot ,s benne a negyedik jujubámat.A csomagban érkezett növények nagyon
szépek,már nagyobb edénybe át is ültettem őket,s várom a tavaszt,hogy az előkészitett helyükre kerülhessenek.Anövényeket az alábbi email cimen rendeltem:
Korábban írtam már hajlékony törzsű fiatal suhángok (füge, kivi) földre hajlítással és földdel fedéssel történő téli fagyvédelméről. Ma végrehajtottam egy ilyen műveletet két, egy tőről fakadt, jó 130-140 centiméteres, elég vastag, de hajlékony fügesuhánggal. Az első képen látható az a jól tömörített földből kiképzett domb, ami arra hivatott, hogy a ráfektetett törzsek, annak ívét követve ne törhessenek el. Az utolsó munkafázisban jó vastag rétegben földdel borítom be az egész, földre fektetett növényt.
Berényi zoltánné a szerző az ehető sövény cimü cikkében jó a kép csak a szeder szaporitása cimü cikkhez tettek eperfát.Az eladók szinte semmit nem tudnak a növényekről tisztelet a kivételnek.
Ezen Te csodálkozol? Kertészeti lapokban, meg más magazinok kertészeti rovataiban néha olyanokat olvasok, hogy utána napokig borogatni kell! ( Biztos kertészmérnök irja!) Egyik kedvenc szórakozásom, hogy ha vhol kertészetben v. virágboltban nézelődök, és odajön hozzám az eladó, h. segithet-e, szakmai tanácsokat kérek tőle. (Ha már felajánlotta...) Marha jól szoktam szórakozni! :-)
Te jó ég, huszonhárom éves kivi! Már egy fél tonnát teremhetne! Azon csodálkozom, hogy amikor látták, hogy a meghagyott szálvesszőkön van termés a lecsonkolt vesszőkből induló hajtásokon pedig soha nincs, hogyan folytathatták még évtizedekig ezt a hibás módszert. Hiszen a kivi megmondta nekik, hogy mit kéne vele csinálni. Na, mindegy, minden jó, ha a vége jó. Ami pedig a fagykárosodás mentességét illeti, azt hiszem, az magáért beszél. Pedig fölidéztünk már itt jó pár brutális telet az elmúlt 20-25 évből!
ovatoságra hivom fel a figyelmed:amit ők kék Perszimonnak hivnak az a amerikai öshonos Diospyros virginia származéka.és nem a keleti származásu Diospyros kaki származéka.Ettől még nagyon jó lehet de ez nem az amit a Japánok/Dél-koreaiak/tenyésztettek.és szándékoztunk/szándékozunk megvenni a német Úrtól. A mangoról biztos azért nem kapsz választ mertaz egy tropusi növény azt te soha nem fogod tudni nevelni a kertedben,mert elfagy.Maga a növénynek van kisebb termetű fajtája/2,5-3 m/ de te azt mondtad nem akarsz dézsás növényt ki-be huzgálni tavasszal és összel.De ha erre kész vagy és helységed is van rá akkor ezt kell vállasztanod és nem valami magasra növő fajtát,amit ugyan kurtithatsz de elöbb utobb a többágu rendszer is nő.De ebből soha nem lesz az amire te vágyakozol:lédus,nem rostos,édes gyümölcs összehasonlithatatlan aromával.
Kérd csak a kék kákit, akár olyan, mint a németé, akár nem. Persze, jó lenne, ha küldenének róla képet, hogy az ember ne zsákbamacskát vegyen, de ha van annyi helyed, hogy elfér, biztosan nem veszítesz vele, legföljebb nyersz. A mangóval kapcsolatban azért nem írtam semmit, mert nincsenek róla tapasztalataim, nem foglalkoztam vele soha. Úgy gondolom azonban, hogy csak fűtött üvegházban lehetne tartani.
Találtam a faluban egy idős nénit az anyukám lehetne,akinek van néhány tő kiwije.
Van olyan amit magról vetett ő és van olyan amit vett .Szőrös zöld kivi.Amit magról vetett az termő, amit vett abból az egyik tönkrement, a másik szerencséjére porzó így néhány éve már terem idén kb 200 db volt rajta .Ő is beleesett a szokásos hibába a fia szőlőként metszette ,de szerencsére ők a szőlőt is úgy metszik ,hogy hagynak egy-két hosszabb ágat is és így azért ha nem is sokat de termett.Valószínü már régebb óta teremne, mert már 23éves az első ami a termő lett,de a porzó jóval fiatalabb azt akkor vették amikor a másikat hiába várták ,hogy teremjen.
Elég sok friss hajtást levágott róla a nyáron, de ma mondtam neki,hogy azokat amelyikeket meghagyott ,azokat okvetlentavasszal is haggya meg csak a vékony végeit és a csavarodott részeket vagják le és azokat amik az idén teremtek.
Örült neki hogy ezeket elmondtam.Van neki még kettő mini kiwije is ami mínden évben rengeteget virágzik de termés még nem volt rajta nem tudja hogy miért.
Idén a fiával csonkra vágatta hogy ha nem terem ne foglalja a helyet.mint egy söprü olyan ,sok kb.50cm hajtások vannak rajta.Ami fontos információ fagykár soha nem érte egyiket sem.
Ook andere lande, zoals Nieuw- Zeeland en Italië, zijn reeds geruime tijd bezig met het selecteren van kiwi´s met rood vruchtvlees doch al de selecties moeten nog verder geëvolueerd worden alvorens ze op grote schaal kunnen geteeld worden.
Kerestem egy szobanövényt és a szépzöld kert cimet adta ki a googl mondom megnézem a gyümölcsöket is ,van egy leirás a szeder szaporitásáról ,és hozzá egy fénykép a fás eperről.Ezt nem értem ,vagy én nem ismerem a növényeket vagy a "szagember "nem ismeri .
Zuccherelli prof. is egy ilyen kinemesítésében munkálkodik, de nem magoncok szelekciójával, hanem keresztezéssel. Az a sárga kivi, amihez az ő jóvoltából mi is hozzájutottunk, nagyon hasonló ehhez, csak (egyelőre) nincs pirosság a közepében. Sőt, a leírás szerint ez a piros kivi csak 5-6 dekás, a Zuccherelli-féle viszont 7-8, úgy, hogy a növény túl van terhelve. Ritkítás, vagy terméskorlátozó metszés esetén nem zárom ki, hogy megközelíti, vagy eléri a Hayward tömegét. Én a helyében megelégednék vele úgy, ahogy van és bejegyzett fajtát csinálnék belőle, pirosság nélkül.A hasonlóság kísérteties. (Ez májusi felvétel!)
KIWI in de tuin: na de groene en de gele kiwi nu ook ´rood´ kiwifruit
By Christian De Kezel - Posted on 09 Juli 2008
De kiwiteelt is één van de recentste commerciële fruitteelten die pas half vorige eeuw tot volle ontwikkeling is gekomen. Jarenlang werd deze teelt gedomineerd door één soort en één ras, de groene ´Hayward´ kiwi, die in Nieuw Zeeland geselecteerd werd. Rond de eeuwwisseling kwam een tweede soort kiwi op de markt nl. De gele kiwi ´Zespri Gold´. Sinds twee jaar in Europa en sinds vorig jaar ook in ons land, ligt er een nieuwe soort kiwi in onze winkelrekken nl. Het ´red´ kiwifruit.
Na de groene en de gele kiwi nu ook ´rood´ kiwifruit
Het kiwiras Actinidia deliciosa ´Hayward´ werd geselecteerd in Nieuw Zeeland in de jaren 1930 en gecommercialiseerd vanaf 1950. Ondertussen hebben reeds meer dan 20 landen dit kiwiras aangeplant en blijft het nog steeds het voornaamste ras van de wereldwijde kiwiproductie. De teelt van één enkel ras brengt natuurlijk ook de nodige risico´s met zich mee onder meer wat betreft de gevoeligheid voor nieuwe ziekten en plagen. Actinidia onderzoekers zijn echter steeds in de weer om nieuwe rassen te selecteren om te kunnen inspelen op dergelijke gevaren en eveneens om het marktaanbod uit te breiden.
Ook in China, waar alle Actinidia oorspronkelijk vandaan komen, is men sinds de jaren 1970 druk in de weer om nieuwe soorten en rassen te kruisen en te selecteren. Duizenden nieuwe rassen werden ondertussen op verschillende proefvelden aangeplant om verder geëvolueerd te worden. Eén van deze nieuwe rassen is de ´Hongyang´ of ´Red Sun´ kiwi die tot stand kwam na 25 jaar geduldig selectie en evaluatie werk. Deze ´Red Sun´ kiwi, met botanische naam Actinidia chinensis var. rufopulpa, heeft bijzondere commerciële eigenschappen.
Om tot dit nieuwe ras te komen werd er in 1982 in de Chinese provincie ´Henan´ één kg zaad verzameld van in het wild groeiende vruchten van de Actinidia chinensis var. rufopulpa. Van de meer dan 3000 planten die uit deze zaden voortkwamen droegen 921 vrouwelijke planten na zeven jaar de eerste vruchten. Drie zaailingen bleken vruchten te dragen die gedeeltelijk rood vruchtvlees produceerden. Uit deze drie planten werd het interessantste exemplaar geselecteerd nl. dit met het grootste vruchtgewicht. Deze plant kreeg de naam ´Hongyang nr1´.
Vruchten van het ´Red Kiwifruit´
´Hongyang´ kiwifruit wordt op dezelfde manier geteeld als de groene ´Hayward´ kiwi. In China werden er ondertussen reeds meer dan 3000 ha aangeplant. Zowel de bladeren als de vruchten van deze kiwi zijn zeer fijn behaard. De schil is groen en het vruchtvlees is geelgroen maar rond de centrale as van de vrucht bevindt er zich een rode band rood vruchtvlees. De planten zijn zeer vruchtbaar en brengen enkele jaren na het aanplanten reeds een behoorlijke opbrengst voort. De vruchten hebben een gemiddeld gewicht van 50 tot 60 g en dit is toch een stuk minder dan de groene kiwi die gemakkelijk meer dan 100 g weegt. De vruchten zijn wel zoeter dan de groene kiwi en ze bevatten minder zuren. De smaak doet ons eerder denken aan andere tropische vruchten zoals papaja´s en dergelijke. Met een vitamine C gehalte van 136 mg/100g doen ze het ook niet onaardig.
De ´Hongyang´ kiwi heeft een grote opbrengst
Met deze ´Hongyang´ kiwi zijn de Chinezen er ook voor het eerst in geslaagd om op grote schaal in hun land geteelde kiwi´s op de Europese markt te brengen. Ook andere lande, zoals Nieuw- Zeeland en Italië, zijn reeds geruime tijd bezig met het selecteren van kiwi´s met rood vruchtvlees doch al de selecties moeten nog verder geëvolueerd worden alvorens ze op grote schaal kunnen geteeld worden.
Voor amateurs zal het de eerste tientallen jaren onmogelijk zijn om aan planten van deze nieuwe kiwi te geraken. Op alle nieuwe kiwirassen zitten er patenten (Plant Variety Rights) zodat ze niet vrij mogen vermenigvuldigd en geteeld worden. Wil je toch eens experimenteren met deze rode kiwi dan kan je enkele zaadjes uit een aangekochte kiwi halen, deze in het voorjaar uitzaaien en na een 7 tal jaar wachten komen de eerste bloemen en vruchten op de planten. En dan maar hopen dat er ook een bijzondere kiwi bij deze zaailingen zit.
Door Chirstian De Kezel, freelance auteur voor Tuinkrant.com. Wil je meer weten over de teelt van kiwifruit? Bestel dan het enige Nederlandstalige werk over kiwi, verkrijgbaar op CD-ROM. Zie http://kiwifruit.tuinkrant.org
Bronnen:
* Warrington I.J., Weston G.C. Kiwifruit science and management, 1990 * Knowles M., European market gives green light to red kiwifruit. * Wang M., Li M., Meng A., Selection of a new red-fleshed kiwifruit cultivar ´Hongyang´, Pros. IS on kiwifruit, Acta Hort. 610, ISHS 2003 * Cheng C.H., Seal A.G., Murphy S.J., Lowe R.G., Red-feshed kiwifruit breeding in New Zealand, Proc. VI IS on kiwifruit, Acta Hort. ISHS 2007
Kép címe: A gyümölcstermesztés és a kertkultúra vége Magyarországon.
A hasonlóság kísérteties. (Ez májusi felvétel!)
