" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nem zárom ki, hogy újdonság lesz számukra egy ilyen "proposal", rádöbbenve, hogy ők ilyenre nem is mertek gondolni. Pedig ha Chicago hőszutyokja azon a klímán életben tudja tartani télen a pálmákat, akkor New York-ra mérget lehet venni!
"Szubmediterrán klímájúnak nevezzük azokat a mediterrán térséggel északról határos területeket, amelyek a földközi-tengeri klíma előnyeinek a hátrányait szenvedik, elsősorban a téli évszakban" :)))
Az ilyen esetekben kialakuló hótakaró egyértelműen "mediterrán hatás"-nak köszönhető. Ezek szerint a mediterrán ciklonokból származó csapadéknak és adott esetben havazásnak nagyobb eséllyel kitett területeket kellene "szubmediterrán" klímájúnak nevezni? Ebből pedig az következik, hogy a "szubmediterrán" klímaterületeket a következőképpen kellene definiálni: "Szubmediterrán klímájúnak nevezzük a azokat, mediterrán térséggel északról határos területeket, amelyek a földközi-tengeri klíma előnyeinek a hátrányait szenvedik, elsősorban a téli évszakban" :)))
A mondatomnak ezzel a részével a távolabbi kilátások szerint bekövetkező eseményekre utaltam: "...a hidegbetörést követően kialakuló mediterrán ciklonból kialakuló, csak a déli területeket érintő havazás miatt. Így az elképzelt papírformával ellentétesen, kitettebbé válnak, mint az északi területek, ahova egy markáns hidegbetörés alkalmával a sarki levegő akadálytalanul tódul be..."
Távolabbi kilátások hétfőtől csütörtökig:
Túlnyomóan borult lesz az ég, szakadozott felhőzetre és rövidebb napos időszakokra csak kezdetben északkeleten, és az időszak legvégén nyugaton számíthatunk. Eleinte délnyugaton, később sokfelé havazás, hózápor várható.
Jelentős mennyiségű (legalább napi 5 mm) csapadék az ország területének 60 %-án valószínű.
Az utolsó mondat reményt sugall az ország ÉSZAKI 40%-ának arra, hogy nagyobb sansza legyen a déli területeken zajló csapadéktevékenységet követő lehűlést katasztrófa nélkül átvészelni.
"Az implicite destrukciós hajlamú katasztrófakívánóknak tényleg lehet néhány "sikeres" napjuk a jelenlegi kilátások szerint. Az is nagyon lényeges szempont, hogy a hideg szárazon tör-e ránk, vagy előtte kialakul-e egy hótakaró, ami, amint tudjuk egy nagyon jelentős kisugárzásnövelő, hidegfokozó tényező. Régebben volt már több vita arról, hogy lehet-e térségi értelemben különbséget tenni a kritikus abszolút minimumok kialakulási esélyeire vonatkozóan. A mikroklímatényezőket kivéve ezúttal a számításból, el lehet mondani, hogy a hidegelárasztást követően hómentesen maradt területeknek sokkal jobb kilátásaik vannak a katasztrófák elkerülésére, mint a havasaknak. Nehezen kiszámítható, hogy adott esetben mely térségek maradnak hó nélkül és melyeken alakul ki megmaradó hótakaró. Elég gyakori, hogy éppen a kedvezőbbnek képzelt déli területek kapnak havat a hidegbetöréskor a fölöttük még elidőző felhőzet, vagy a hidegbetörést követően kialakuló mediterrán ciklonból kialakuló, csak a déli területeket érintő havazás miatt. Így az elképzelt papírformával ellentétesen, kitettebbé válnak, mint az északi területek, ahova egy markáns hidegbetörés alkalmával a sarki levegő akadálytalanul tódul be."
Nézzük csak hozzá a mostani prognózis egyes elemeit!
Szombaton főként az ország déli, délnyugati felében havazás, hószállingózás várható. Helyenként késő estig síkvidéken lepel-2 cm, 250-300 méter felett lepel-4 cm hóréteg kialakulása valószínű...
Valóban nagyon jó kis "kutyaólat" lehet a hungarocell lapokból összetákolni az érzékenyebb növényeid köré.
A pálmások ebben az igazán profik. Többen még 25-30 W-os izzót is felszerelnek a dobozon belül, (hosszabbítóval odavezeted az áramot) mert amikor világít közben hőt is ad le, így elkerülhető a fagyás a zordabb éjszakákon.
Nagyon fontos viszont a szellőztetés, mert a nyirkos és hideg közeg gombásodást okoz általában. A penészek különösen szeretik az ilyen közeget....
Fagymentes nappalokon, valamint erős napsütés esetén javaslom kinyitni a doboz tetejét, nehogy befülledjen a növény!
Azt hiszem én is nekiállok tákolgatni, mert néhány érzékenyebb növényemet nem szeretném a jövő héten elveszteni.... (eriobotrya, pittosporumok, lagerstroemiak stb..)
Az általad említett fűtési szisztémának nem abszolút feltétele a föld hője, az csupán a hatásfokát növeli. Ez a fűtési rendszer légszivattyúval működik és nem egyéb, mint a hűtőszekrény működési elvének a fordítottja. A gázok fizikai tulajdonságaiban rejlő lehetőségeket aknázza ki. Mindenki megtapasztalta már, hogy amikor a biciklit pumpálja, a pumpa fölmelegszik. Ennek a fűtési rendszernek az alapváltozata a mindenkori kinti levegőt komprimálja és az így keletkező hővel fűti a belső tereket. Nyilvánvaló, hogy hideg téli időben a mélyen negatív hőmérsékletű levegőből sokkal nagyobb mennyiséget kell összenyomnia a szivattyúnak a kellő hőmennyiség előállításához, különösen azért is mert az alacsony kinti hőmérséklet miatt ráadásul megnő a hőmennyiség igénye is. Ezért a rendszer hatékonyságának javítása érdekében a beszívott levegőt föld alá fektetett csöveken áramoltatják át, hogy így a föld hőjével előmelegítsék. Nyilván, minél mélyebben vannak lefektetve a csövek, annál jobb a hatásfok. Egy olyan nagyvárosban, mint például Budapest, amelyen keresztülfolyik egy hatalmas vízhozamú folyam, a Duna vízébe süllyesztett csőrendszeren keresztül előmelegített levegővel nagyszerűen lehetne nagy rendszereken keresztül fűteni.
most láttam meg akérdésed.Az ugy van konkrétan,hogy a Zomba-i az oltatlan:gömbölyü kis szemü,az emlegetett áruházéi mind nagyszemüek,tehát gondolom ezt keresed.De nem mindegy,hogy mekora növényt veszel mertazon-ha kicsi-csak majd lesz gyümi.A nagy növényen meg gyorsan.+ ugy emlékszem van egy tüskétlen Jujubájuk is de ez már más elöny mint a nagyobb gyümi.egyébként ugy találod meg gyorsan ha az áruház keresőjébe beirod,hogy Jujuba és akkor kiadja az összeset és azokat egyenként megnézed milyen tudnivaló van és azt vállasztod ami a legjobbnak tünik.
Az a bizonyos "sátor" annál jobb minél hatékonyabb hőszigetelő anyagból van. Könnyen belátható, hogy egy vékony szimpla plasztikzsák szinte egyáltalán nem hőszigetel, ugyanakkor nappal, ha rásüt a nap, télen is nagyon föl tud melegedni alatta a növény, ezért a nagy hőingás miatt még kitettebbé válik. A fémeknek, vagy a betonnak nem jó a hőszigetelő képessége, ezért jobb a fa, vagy valamilyen üreges, laza anyaggal kitöltött izolációs réteggel bélelt építmény. A leásott, felül nyitott csövek igaz, hogy mélyebb rétegből valamivel nagyobb talajhőt tudnának lehelni, de ez egyben azt is jelentené, hogy a növény gyökerei közé furkált lyukakon keresztül átfagyasztanánk a földet a gyökérzónában. A "melegen tartás" nem fagypont fölötti hőmérsékleten tartást jelent, csupán a hideg mértékének a csökkentését. Ehhez még nagyon alacsony hőmérsékletek mellett is elegendőnek mutatkozik például a füge esetében egy jó hőszigetelésű "sátras" takarás.
A jujubáim között két termő van,a másik kettő még nagyon fiatal.A termők közül az
egyik Zombáról Rappaiéktól származik.Ez kb.cseresznye méretü és októberben érik,nem vagyok elragadtatva tőle.Amásik a "Treemail"-től való szép nagy termése van,kissé körte formáju kb.4 cm.hosszu szilva méretü gyümölcs.Az elnevezése
"Mela"és szintén októberben érik.A másik kettővel / - Lí és Lang - / kapcsolatban
Amikor itt "melegről" és "hidegről" beszélünk, ezek mindig relatív fogalmak. A már lefagyott, de csak -2 fokos talaj 25 fokkal melegebb, mint a -27 fokos levegő egy kritikus éjszaka hajnalán. A talajt nem kell "melegen tartani", az mindenképpen magasabb hőmérsékletű, mint a növényeink számára halálos hőmérsékleti küszöbérték. Ha nem így lenne, elfagynának a növény föld feletti részeinél jóval fagyérzékenyebb gyökerek. A takarásnál éppen ezért arra kell ügyelni, hogy hermetikusan zárt legyen és a védeni kívánt növény alatt egy minél nagyobb földfelszínt a növénnyel együtt zárjon maga alá. Ez valósítja meg az abszolút értelemben "hideg", de a kritikus hőmérsékletnél azért jóval melegebb föld hőjével működtetett "fűtést" és ez általi elfagyásvédelmet, nem engedve a növényt magát a számára halálos küszöb átlépését jelentő külső léghőmérsékletig hűlni.
A hungarocell nem melegít, viszont jó hőszigetelő. Bármivel is takarjuk le a növényeket, csak akkor hatékony a módszer, ha "fűtésre" a talaj által tárolt hőt hasznosítjuk. Ez azt jelenti, hogy akár sátorszerű a takarás valamilyen jó hőszigetelő anyaggal, akár föld alá hajlítással történik, a föld által tárolt hő akadályozza meg a növény kritikus hőmérséklet alá hűlését. A szabad térben hőszigetelő anyaggal fedett növény csak akkor élvezhet védelmet, ha olyan időjárási körülmények vannak, hogy a kritikus érték alatti hőmérséklet nem tart túl hosszú ideig. A fügesarjak addig is ugyanolyan érzékenyek az alacsony hőmérsékletekre, amíg az anyatövön vannak. A növénynek nincs hőtermelése, ezért a hőmérsékletét kizárólag a környezeti hőmérséklet határozza meg (nem úgy mint az emberét, vagy más melegvérű lényét, amelyeknél belső hőtermelés van). A fent leírt okok miatt helyes a dugványnak, vagy oltóvesszőnek szánt növényi részeket még a tél első felében, a nagyobb hidegek beállta előtt begyűjteni.
Ha hótakaró szempontjából megosztott lenne az ország karácsonykor, milyen öröm lenne a "fehér karácsony" egy -27-tel és mekkora pech a hó nélküli egy -15-tel. :)))
Felelőtlen dolog lenne részemről a tanácsadás, miután a szokásos vegyszeres védekezéssel elég gyatra eredményt sikerült elérnünk Fityeházon. Talán most kéne kiforgatni a szabadba és pőrén kitenni őket a -30 fokra. :)))
A régi jó szagemberek csak jól jöhetnek ki belőle: Ha mindent elpusztít egy brutális hideg, akkor mondhatják azt, hogy lám, mi azért nem szorgalmaztuk a korlátozottan téltűrő növények honosítását, mert nálunk "ilyenek a telek". Ha szelídebb formában jelentkezik és nem tesz nagyobb kárt, akkor pedig azt mondják, hogy igen, most már a "globális felmelegedés" lehetővé teszi az újabb fajok bevezetését Magyarországon. Próbáltuk volna bezzeg a mi időnkben, amikor olyan telek voltak, hogy....
