Pár reflexió. 1. Gyerekkori emlék, hogy az IFK talán UEFA Kupa döntőt játszott. Bevallom, leginkább csak egy régi csapatkép rémlik, és a mezen az ICO felirat (egy filctoll jut eszembe, róla, meg a Tintenpen... de nagyjából elmosódik minden). De ezek nagyon halvány emlékek, az UEFA kupának még utána lehetne nézni... Szóval ki lehet javítani. 2. A rejtélyes IFK a Idrottsforeningen Kamraterna rövidítése (fogalmam sincs mit jelent). A két háború közötti újságok rendszeresen Kamraterna néven emlegették a csapatot. 3. Bródy távozásáról a Sporthírlap (1921) Bródy Sándort, az FTC játékosát a göteborgi Kamraterna edzőnek szerződtette havi 500 svéd korona (30.000 magyar korona) fizetésért. „Bródy Sándorról ilyenformán le kell mondanunk. Egyelőre még a terveiben sem szerepel újra Budapest és Magyarország. Nem tudjuk, hogy kiket okoljunk, nem tudjuk, hogy kiket vádoljunk érte, hogy elveszítettük. Lássák be azonban végre az illetékesek, hogy a magyar erőnek, a magyar tudásnak ez a pazarlása nem mehet tovább. Becsüljük meg legjobbjainkat és ne kényszerítsük őket arra, hogy ilyen módon hagyjanak itt mindent és mindenkit, amit és akit szerettek, mint azt Bródy Sándor tette.” „Bródy Sándor könnyek között vett búcsút a magyar hazától. Teljesen elkeserítették őt az itteni viszonyok s ő, aki alig egy éve jött vissza orosz fogságból, a nagyon nekikeseredett ember hangján mondotta: »Nagyon messziről jöttem haza, de most messze, nagyon messze, igyekszem ismét elmenni.«”
Nekem sajnos nincs meg a könyv, de úgy tudom, hogy Opata 32/33-ban a Lille csapatában, 34/35-ben a Racing Parisnál szerepelt. Guttmann pedig a 32/33-as idényben a Metz-ben játszott...
Ja, és 44-ben mindössze ezt a két hivatalos válogatott meccset játszották Európában, ha az adatbázisom nem csal. Ami az előző évet illeti: 43 júniusában még több meccset játszottak, ősszel már csak négyet: 1943. szeptember 12. Svédország-Magyarország 2:3 1943. szeptember 15. Finnország-Magyarország 0:3 1943. október 3. Finnország-Svédország 1:1 1943. november 7. Magyarország-Svédország 2:7
Nekem ettől 100%-ig eltérő információim vannak, amit már be is másoltam. Az Újpest pl. tutira nem 1, hanem 3 meccset játszott le, és 8:4 volt a gólaránya, 3 diadalt követően. Az első fordulóban a Kispestet vertük 2:0-ra, és a második fordulóban tényleg 3:2-re nyertünk... de akkor hol van az első?
Honnan jöhetnek ezek az eredmények???
Ráadásul az 1. fordulóban pl. 100%, hogy Csepel - SZAC meccs volt, és a Csepel 1 döntetlennel, a SZAC pedig 3 győzelemmel szerepel...
Vagy pl. a 2. fordulóban: Újpest - Gamma 3:2, erre a Gamma veretlenül szerepel a táblázatban...
Egyetlen egy elképzelésem van: a vidékiek "nagyjából" jól szerepelnek a táblázatban, míg a budapestiek feltűnően kevés meccset játszottak. Vagyis gyanús, hogy a fővárosi csapatoknál nem számolták azokat a fővárosi vs. fővárosi meccseket, amit később beszámítottak a hadibajnokság eredményeibe! De így is van benne jó pár tévedés...
Tovább "bonyolítom" a szálakat, meg a rejtélyeket:
1944. augusztusában, amikor az NB1 sorsolását készítették (amit ugye később egy az egyben folytattak a vidék "kikapcsolása" után is, csak a vidékiek helyett más pesti csapatokat vettek be), október 8-ra igenis terveztek fordulót! Míg október 15-én Horvátország - Magyarország válogatott meccs lett volna, Zágrábban. Október 22-én is terveztek fordulót, egyértelműen ez lett előrehozva 15-ére, az október 29-i fordulót pedig egy az egyben megtartották, mégpedig megfelelő időpontban.
Szeptember 10-ére is volt betervezve válogatott meccs (magyar-horvát, Bpesten), erre hozták előre a november 1-i (hétköznap, de ünnepnap!) fordulót, így november 1-én viszont nem voltak meccsek. A november 5-i fordulót pedig december 10-én pótolták be...
Az október 8-ára tervezett forduló pedig - ahogy látom - egy az egyben elmaradt! Mégpedig a 16 ill. 12 csapatos bajnokság közötti különbség miatt.
Egyébként megint csak a cenzúra miatt "maradtam le" az eseményekről, no meg azért, mert nem kapcsoltam a dátumot látván...
Szóval a Nemzeti Sportban semmilyen utalás sincs a beszédre, és nem neveznek meg okot a meccs elmaradására. Én meg "galád módon" az október 29-i Ferencváros - Újpest meccsből kiindulva, ami légiriadó miatt szakadt félre, arra gondoltam, hogy ebben a fordulóban is a légiriadó volt a "bűnös". Nos, ez tévhit volt részemről!
Én végig abban a hitben éltem, hogy ez a forduló (lásd az előzményben) a légiriadó szakadt félbe. Nos, kiderült, hogy nem! 1944. október 15-én járunk, és ez nem csak a hadibajnokság 7. fordulójának volt a napja, hanem Horthy nevezetes rádióbeszédének is, amikor is kijelentette, hogy Magyarország megkezdi a béketárgyalásokat a Szovjetúnióval, hagyjuk abba a harcot, engedjük békésen elvonulni a szovjet katonákat, stb. Vagyis ez volt a sikertelen kiugrási kísérletünk napja! Másnap történt a nyilas hatalomátvétel, ugyebár, de itt még a fordulat napját éltük!
Szóval nem volt semmilyen légiriadó! Hanem minden pályán megjelent egy-egy rendőrtiszt, és közölte a játékvezetővel, hogy a mérkőzést be kell szűntetni. Mégpedig a meccsek alatt, ill. közvetlenül az előtt elhangzó rádióbeszéd miatt, ami gyakorlatilag sokkolta az országot.
Már csak az érdekelne, hogy miért nem volt forduló október 8-án és 22-én sem.
Az ilyen számítógépes adatbázisoknak az lenne a lényege, hogy különféle szempontok szerint egy gombnyomással listázhatsz adatokat. Egyébként valamikor én is jobban szerettem eredetiben olvasni a régi lapokat, aztán amikor rendszeresen mikrofilmet kezdtem tekergetni, rá kellett jönnöm, hogy nem rossz dolog, ha nem kell állandóan a porral megküzdeni.:)
Például 75-ben úgy volt a Téli Kupa döntője, hogy teltház elött a BKV pályán gurítottunk egy négyest a Dózsának, miközben a közönség ünnepi hangulatban lila majmozott. Dózsa tábor nem volt jelen, akkor sem.
Elismerésre méltó munka, bár a táblázatok Mező László és Nagy Zoltán könyveiben is fellelhetőek. Az, hogy ki melyiket szereti, ízlés dolga. Én jobban szeretem lapozgatni az újságokat, mint a mikrofilm olvasó gombjait tekergetni.
Köszi. Nem a katolikus ünnepnapokon van a lényeg (lásd a jóm kippuri esetet - ez rövidítve be fog kerülni a cikkbe), hanem bármiféle ünnepnapról (akár augusztus 20., vagy március 15. is lehet), amikor egy mérkőzés nem épp ünnepi körülmények körülmények között zajlott. A korábban felsorolt három eset igazán kirívó (és feltűnő) volt, de talán akad még más is.
Hát pedig valahogy csak a lasztikat kellene bűvölni, ott van a megoldás kulcsa. Egyébként új ablakban fog megnyílni, talán ez az opció van a böngésződben letiltva.
Egy kis segítséget kérnék. Most kezdtem el írni karácsonyra egy cikket, Ünneprontók címmel. (Lehet, hogy említettem már itt is, lg-nek személyesen biztosan). A cikkben három ünnepnapi botrányt járok körül 1911. karácsony, 33FC-UTE, Corinthian díjmérkőzés 1922. jóm kippur, MTK-VAC bajnoki 1926. pünkösd, FTC-MTK pünkösdi kupamérkőzés
Két kérdésem lenne. - Van-e valaki, aki tud még olyan mérkőzésről, amit valamilyen ünnepnapon játszottak, és botrány volt (bármi: játékosok összeverekedtek, a nézők bementek a pályára, stb.) - Akarok egy kis felvezetést írni, hiszen tudjuk, hogy az ünnepnapi futballmeccseknek nagy hagyománya volt (például 1900 húsvétja: BTC–Slavia a Millenárison 8000 néző előtt, ez volt az a meccs, ahol a gimnazista Ponory kapus álbajusszal lépett pályára és a nagyon találó Other néven játszott. Leglaábbis így emlékszem, hogy gimnazistaként nem léphetett volna pályára, ezért történt ez a kis csel, de ki lehet javítani). Tudom, hogy a tízes évek elején már rendszeresen voltak ünnepi, főként húsvéti és pünkösdi meccsek. De ha valaki tud erről bővebbet, pl. milyen tornák voltak (esetleg karácsonyi is), milyen hagyománya volt ennek, mikor kezdték el ezeket rendszeresíteni, stb., - szóval ilyenek érdekelnének.
Illetve lg-től kérdezném konkrétan: jól emlékszem, hogy egy Ferencváros-Újpest meccset 1944 karácsonyára tűztek ki? Pontosan melyik napra? (Jelenlegi tervem szerint ezzel szeretném lezárni a cikket ugyanis, szóval, hogy akkor éppen ez a meccs elmaradt, és kicsit másféle erőszakos események történtek akkoriban Budapesten. Aztán lehet, hogy teljesen máshogy fejezem be...:)
