" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Felvettem velük a kapcsolatot, hogy tényleg egyről beszélünk. Igen szűkszavú válaszokat kaptam, de állítja, hogy Hongyang van nekik.
Sajna, nem tudom pontosan, hogy hol olvastam az interneten, de ott az szerepelt, hogy a kínai fajták nincsenek levédve. Csak az Új-Zélandról származók a védettek.
Tegnap olvastam egy leírást a fajtákról, ahol a ploidia szintekről is írt. Ott az állt, hogy a nagyobb termésű új fajták már tetra- vagy hexaploidok. Pollenadó pedig bármely Actinidia lehet, megporzás így is lesz, csak a magok lesznek sterilek. Így bízhatunk abban, hogy a Nino-féle A. chinensis porzó is megfelel ennek a pirosnak. Ha megtalálom a cikket, akkor becsatolom.
Megragadott irásod.Van és elég régtöl Kivim.De mindig ugy éreztem,hogy hol vannak a fajták?Ezt te most szépen körüljártad és ezek szerint jól éreztem a hiányt.most kértem barátunk segitséget én is beszerzésben/és köszönöm,hogy listán vagyok/és elhatároztam,hogy probálok több figyelmet forditani erre a nagyon érdekes növény családra.Igy ha nem veszed tolakodásnak az általad ajánlott magvetést is megprobálnám.Nincs tapasztalatom de hátha szüz kéz szerencsés elven,meg ismerkedhetnék erről az oldalról is a növénnyel.Az Email-em nyilvános és ha megtennéd itt lebeszélhetnénk.
Bizony sok szépsége van ennek a hobynak.Én is aktiv koromba bejártam a világot,munkából összefüggésben majd a családdal,hogy ők se maradjanak ki a sok szépségből.El is vertük a pénzünket az utazásra.De mindig azt mondtuk,hogy ezt nem vehetik el töllünk.Azt jól látod,hogy mielőtt lépsz tervet kell késziteni mit is szándékozol elérni.Meg az is fontos,hogy mennyi pénzt és energiát forditasz vagy vagy hajlandó ráforditani.És főként időt.Azt továbbra is mondom,hogy a melegházi földbeültetés az nagyon szép de elképesztő problémái is lehetnek mert a növény ha megkapja az életteret azt ki is használja.És gondold végig mekkora egy /pl./citromfa. Ha ezt az utat vállasztod akkor gondosan kell a fajtákat megvállasztani,hogy ki ne szoritsanak a házadból.Ma már szinte minden növény nek megvan a törpe változata,csak itthonról nehéz elérni.visszatérve kedvencedhez én is nagyon kedvelem a papaya gyümölcsöt láttam gyönyörü példányait is sokfelé.De mivel annyira eltér az igénye az általam biztosithatótól fájó szivvel lemondok a neveléséről.Pedig láttam Braziliában a szegény negyedben rozsdás vödörben nevelt példányait amire a gazdája csak annyi energiát forditott,hogy leszedte a gyümölcsét.
Van esetleg honlapja a beszerzési forrásodnak? Félre ne érts, én örülnék a legjobban, ha valóban a Hongyang-ról (vagy hozzá hasonlóról) lenne szó, csak mivel tudomásom szerint (és ezt a belinkelt holland cikk is megerősíti) a fajtatulajdonosok üzletpolitikája miatt szaporítóanyag nem is kerülhet forgalomba ( a Zespri Kiwi Gold/Hort 16A-hoz hasonlóan), így az ember kicsit kételkedik. De még egyszer, én egy hozzá hasonlónak is nagyon tudnék örülni.
Sajnos csak ritkán lehet Actinidia chinensis-hez hozzájutni (ha egyáltalán), pedig sok fajta van termesztésben pl. Kínában.
PS.: mellesleg sokan próbálkoznak pl. a kitűnő ízű Hort 16A magvetéssel való szaporításával; tavasszal én is nekifutok, hátha hasonló tulajdonságú példányt sikerül kinyernem, ha valakinek szintén lenne hozzá kedve, szivesen küldök magot (csak a palántadőlésre nagyon oda kell figyelni)
Nagyon remélem, hogy enyhülnek a folytatásban előrejelzett mínuszok.
Tegnap volt szerencsém a környéki hegybíróval beszélgetni, aki megerősítette azt a Ninoék által is terjesztett tapasztalatot, hogy a szőlőhegyen sokkal kedvezőbb a klíma, mint lent a faluban, a völgyben a patak mellett. Mesélte, hogy mikor fent járt a napokban a hegyen, ép zöld szőlőlevelekkel találkozott, miközben lent a faluban már a fólia alatt is meglátszott a paradicsomon a gyenge fagyás....
Igen, valóban sok még a zöld levél, de inkább csak a vékonyabb ágakon van már, meg a tekeredett végeken, azt meg ugyis levágom. Attól nem tartok, hogy elfagy, már bizonyitott párszor.
Narancsportrékat majd holnap csinálok, rekordtermés nem lesz, ugy 70-egynéhány van rajta.
Köszi a méltatást.De egyben a problémákat is érintetted.Bizony a nagyobb/öregebb/dézsások ugy 80kg.-körül vannak,és ezt a tavaszi fagyok után kb.május körül a kertbe kell cipelni,ösz végén meg kb.szeptember vége-oktober eleje körül ide a ház két teleltető területébe.Feleségem csak ugy engedte ,hogy nekem kell rendben tartani ösztöl-tavaszig.Pár éve még én huztam-vontam őket de most 2éve már megfizetem a segitséget.Ezen kivül van a magról,dugványozással készülöknek egy helye + az olyanoknak amik lombhullatók és dézsásak a mosókonyhában egy rész ha azt is rendbentartom.Ezen kivül van a kertben Jujuba,Kivilugas/több is,Kekik,Fügék,Pawpaws,meg szokásos gyümölcsfák,sővények,bokrok meg füvesitett rész.Hogy hány növényem van bent azt nem tudom mert többször összeirtam de utánna mindig bövült volami tönkrement stb.Ugyhogy mostmár a memoriámra kell hagyatkoznom/korral egyre rosszabb/,hogy ha látok valami ujdonságot eldöntsem ,hogy van e nekem vagy sem.Egyébként minden cserepet feltikettezek igy tudom szintentartani a helyzetet de jobbára latinul.Ami egy külön heppem mert pl.a Citrusfélékben csak igy lehet kiigazodni ugy ahogy.A benti-kinti kép az amelyiket az ablakon át ugy fényképeztem,hogy látszik az egyik nagy fügefám és alatta a "kicsi"sarja még levéllel/deceber13-án/ezt az egyik kedves tipiktársnak igértem tavaszra Észak Magyarországon.Amit mondast,hogy fogom az egy Citrus medica"Maxima"termésével.A Kakaófa az egyik kivétel aminek meg van engedve a lakásban való tartás :a magoncok az ablakban a fütőtest felett,a "nagy" a nappaliban.Ezt is mutatom alább<img src="https://img.index.hu/imgfrm/8/5/9/2/THM_0006858592.jpg" alt="" border=0 class=tn_img onclick=picwin("http://imgfrm.index.hu/imgfrm/8/5/9/2/BIG_0006858592.jpg")>
A korlátozottan téltűrő növények téli túlélési esélyeit egy hasonlattal tudnám érzékeltetni. Az emberen ejtett szívtáji késszúrás akkor lehet halálos kimenetelű, ha egy meghatározott mélységet meghaladó. Minden egyes növényfaj minden fajtájának van egy ehhez hasonlítható hidegtűrési hőmérsékleti küszöbe. Ha a levegő hőmérséklete az alá az érték alá süllyed, akkor a növény szöveteiben visszafordíthatatlan szöveti roncsolódás következik be. Ezért meghatározó a túlélés szempontjából a télen mért legeslegalacsonyabb hőmérsékleti mélypont, még ha az akár csupán egyetlen alkalommal, akár rövid időtartammal fordul is elő. Ez jelentheti az adott fajú és fajtájú növény számára azt a bizonyos mélységet elérő vagy meghaladó halálos szívtáji döfést. Egyetlen tél elmúlhat úgy, hogy a véletlenek sorozatának köszönhetően soha nem száll a hőmérséklet a tesztelés alatt álló növény számára halálos küszöbérték alá. Ez még nem jelent biztosítékot arra vonatkozóan, hogy az azt követő tél is ugyanígy zajlik majd le. Ahogy az embert nem lehet ellenállóvá edzeni kisebb késszúrásokkal egy halálos mélységű döféssel szemben, úgy a növények sem lesznek ellenállóbbak azáltal, hogy többször, a halálos küszöböt el nem érő hidegnek vannak kitéve. Az úgynevezett "plant hardiness zónákat" nem véletlenül a többéves legalacsonyabb téli hőmérsékletekből számított átlagok alapján próbálják kijelölni. Ennek a módszernek is több könnyen belátható gyenge pontja van. Mivel átlagról van szó, ezen belül több év értékei között akár több, az arra a zónára ajánlott növények hidegtűrését túllépő egyes érték is lehet a számításba vett adatok sorában. Olyan ez, mintha sofőröket értékelnének bizonyos pontszámokkal az általuk több éven keresztül okozott balesetek számának és súlyosságának tükrében. A halálos baleset is csak egy bizonyos pontszámmal lenne értékelve (annak ellenére, hogy ugye ez teljes megsemmisüléssel jár) és az egyéb kisebb balesetek is. Sok kisebb balesettel így akár az egyszeri halálos balesetét elérő, vagy meghaladó leminősítő pontszámot lehetne szerezni. Ugyanakkor az eset valós kimenetele értelmetlenné teszi ugye a halálos baleset értékelését. Végül mégis azért kényszerül erre a megoldásra a módszer, mert a valaha mért legalacsonyabb érték is megtévesztő lenne, hiszen például egy 340 méter magas szlovéniai dombot Firenze fölé kellene minősíteni, ami ugyancsak ellentmondana a valóságnak. A rendszer legnagyobb hibája mégsem ez. A rendszer legnagyobb hibája az, amiről itt a fórumban rengeteget írtunk. Nevezetesen az, hogy ZÓNÁKAT próbál meghatározni, figyelmen kívül hagyva a domborzati viszonyoknak és a levegőnek, mint gáznak a fizikai tulajdonságaiból fakadó inverziós jelenséget, ami óriási hőmérsékletkülönbséget képes okozni ugyanazon földrajzi terület egymástól elhanyagolható távolságban, de eltérő magasságban lévő pontjai között.
Engem viszont éppen a kivik esetében aggaszt különösen, hogy vízzel tele, szinte vegetációban (valóban nem egyen még zöld levelek vannak), a gyökerükkel egy meleg talajban kell a föld feletti részeiknek elviselniük a várhatóan súlyos mínuszokat. Lentiben, közvetlenül a Kerka partján még ma is gyönyörű, ép paprikákat szedtek a szimpla, fűtetlen fólia alól. December 12-én. Nem szeretném, ha pontosan lemásolnánk 1996 december végét! Jó lenne, ha most csinálnál szép képeket a citrusokról. Ilyenkor gyönyörűek. Olyanok, mint Szicíliában.
Ja, és érik a narancs, tegnap hoztam be 5-öt, ami leesett. Az egyik még nem teljesen érett, vszinü esés közben ,,hozta le" valamelyik az alsóbb régiókból. Ma gyujtottam be először a kazánba a növényházban, biztos ami biztos...
