Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
Ajánlom szíves figyelmedbe a SHIFT+2 billentyűkombinációt, úgy hívják, hogy idézőjel, és így néz ki: "
Bár ha a Topictársak szórakoztatása a célod...a jómúltkor is nagy derültséget okozott a 424-est ábrázoló fotó "Lajosháza" aláírása Lajosmizse helyett :-DDD
Nézem a szöveget pont ezért írtam hogy az elején kéne jelezni miről is van szó és nem csak a végén egy félreérthető hibás mondatban "odadobni" valamit húúúúú de qrva szar így vesszők nélkül írni a szöveget nem tudom neked hogy sikerül...
Jó lenne, ha ilyenkor egy kicsit jobban figyelnél a pontos fogalmazásra és a korrekt információ adásra. Aki nem ismer, az most az hiszi, te vagy S. P., bár ha valaki nagyon figyel, az utolsó - kicsit hibásan ragozott és vessző-hiányos - mondat alapján esetleg kétségei támadhatnak efelöl.
Egy lehetséges megoldás: X.Y. felhatalmazott az alábbi képek közzétételére, a képek ezt-meg-ezt ábrázolják, ekkor-és-ekkor itt-és-itt készültek, a képek hátoldalára az alábbi szöveg van írva, stb...
Ez engem is érdekelne, mivel magam is őrzök erről (vagy egy ilyenhasonló megjelenésű) járműről képet. A fotó készítője, akkor keletis vasúti dolgozó jugoszláv kormányzati vonatról beszélt vele kapcsolatban.
Az első képen Buczkó Péter és Buczkó Magdolna látható az MK45-2008-as páylaszámú mozdony társaságában. Buczkó Péter 1946-1975 között a kisvasút fűtőházában dolgozott.
A másik kép inkább csak közvetetten érdekes. A dízeleket szállító román cég munkatársa (Aristide Nita, Bukarest) is látható a képen, aki 1973-ban Sárospatakon részt vett az új mozdonyok üzembe álllításában. Balról jobbra: Simonik Gyula (édesapám), ölében Simonik Péter (jómagam), Buczkó Péter (nagyapám) és Aristide Nita.
A képekért köszönet Simonik Péter aki hozzájárult a képek közreadásához.
Nagyon köszi. :-) Egy csomót kerestem, de természetesen sem a fórum keresője, sem pedig a forumkereso.hu nem adott rá találat, pedig mint kiderült, megfelelő, és pontosan úgy írott szavakra kerestem. Az pedig végképp nem jutott volna eszembe, hogy a gőzmodzonyos topicban volt. :-) Köszi!
Urak, az utóbbi hónapokban valamikor szó volt egy olyan deltáról, ami réges-régen a Déli előtt volt, és pl. Ferencváros felől közvetlenül fel lehetett kanyarodni a Délibe a segítségével. A felvető be is tett róla egy GoogleEarth-ös képet. Nem is a konkrét nyomvonal érdekel, hanem elsősorban az, hogy melyik topicban (és hogy kb. mikor) volt ez a dolog. Tudtok segíteni?
Amint látod nem kellett a szöveget sem néznem, rendelkezem olyan információkkal, amivel szöveg nélkül is bizonyos dolgokat betudok határolni, egy vagy több kép esetében is. Amúgy pedig ha évre gondolsz, bevallom 72-re saccoltam konkrétan, ez pedig a Szergej esetében, még nem kopott le félig a festék, és a szürke tető nem volt korom fekete okra vezethető vissza.
Kb. egyről beszélünk, csak te is, én is másképp köritjük a dolgokat.
A jugok mindig is arról voltak hiresek, hogy maguktól nem találták fel a spanyol viaszt. Ez visszavetehető a megalakulásuktól napjainkig.
A két viágháború közt, elvegetáltak az első vh. ban területükön maradt vasúti járművekkel, természetesen kisérletek voltak, de inkább vásároltak, ekkor vették meg a Mávagtól 375-ös sor gyártási lizecét. A II.vh. után megint a 60-as 70-es évekig elvoltak mint a befött a zsákmányolt járművekkel. Amivel kisérleteztek, azok sorba befulladtak, egy két dolog kivételével sorozat nem lett belölük. Gyakorlatilag importból fedezték ezidáig az új járműveket (ide beleértem a közútit is). A 70-es évektől beindult a lizenc vásárlásuk, és innetől kezdve kezdtek el fejlödni, lásd autopar különböző összeszerelő üzemei, buszok esetében, a lengyel Sanoktól kezdve, a Merciig, mozdonygyártás (Djuro Dakovic, Koncár), és ekkor lépett igazából szinre a Gosa is. Tehát náluk azért nem volt kifejlödve korábban az, ami nálunk kivolt, akár Győr, Ganz, Csepel, Ikarus. Ráadásul ezekkel a lizenc vásárlással egy kicsit be is faragtak, hiszen nagyon minimális export bevételük lett belölük, ellentétben a mi esetünkkel Rába camionok, amelyből több ezer darabot adtunk el pontosan nekik, de ide sorolhatnám a Ganz-Mávag által gyártott modonyokat motorvonatokat is, na meg az erdeti témánál a vasúti személykocsikat, teherkocsikat, akár jóvátételben, akár kereskedelmi ügyletben. A Gosa kocsikat is akkor tudták eladni nekünk, amikor Győr már teljesen leállt a gyártással, sőt majd utána 10 évvel. Ami náluk igazán bejött az a vasuti teherkocsik gyártása, de export terén ott sem nagyon dicsekedhetnek, hiszen a körülöttük lévő országokban joval fejlettebb volt ezen kocsik gyártása. Ráadásul a szoc. országok mind dollár elszámolásban voltak vele, mig egymásközt transzferábilis rubel elszámolás volt. Irod 80-as években a Z kocsik gyártását, ezeket én nem vitatom, hiszen a közúttal ellentétben (FAP, TAM, teherkocsik) azért vasúti kocsik esetében már a modernebb lizenceket vették. Tehát ő e téren késön lépett. Ráadásul Tito halála előhozta az ellentéteket, az eredményeit pedig ismerjük.
Visszatérve az általam betett hálókocsi modelljére, kb 3/4 éve szintén a szerb topikról mentettem le egy képet e kocsi eredetijéről, igaz fekete fehérben volt a kép, de nem találom, pedig nem is oly rég elöttem is volt, és ha jól emlékszem be is tettem a személykocsis topikba, sőt érdeklödtem valamelyest utána is, a lényeg az, hogy most nem találom meg. Lehet, hogy RhB-nek megvan a spájzban a lekváros bödön mellett.
Vitáznék ezzel, mert a GOSA azért kistaffírolta a JZ nemzetközi kocsiparkját. Ha végigböngészed a korabeli (hetvenes évektől) fotókat, akkor bőséggel látni Y kocsit, méghozzá Wegmann-licensz forgóvázzal. A nyolcvanas években meg már Z kocsit is képesek voltak gyártani.
Én is kisérleteztem az 50-es évek végén a gyerek gyártással, de hála isten nem történt semmi (legalábbis nem tudok róla)
Kisérletezni kisérleteztek ők is, de eredményre sosem jutottak (azaz sorozatgyártásra nem került sor) A 70-es évek közepére jutottak el arra a pontra, hogy sorozatgyártást tudtak eszközölni.
Ha megfigyelted korábban még a 80-as évek elején, a belföldi kocsijaik nagy többsége a háború folyamán zsákmányolt kocsikból állt, mig a nemzetközi kocsik nagyrészét az idegen vasútak kocsijai alkották, és amit ők tettek be, az pedig idegen gyártású volt. Csak mire ez teljes egészében kiforott, addigra elkezdett háborúzni. Azták osztoszkodtak eléggé szépen, ma ott van, hogy....
