" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Előkerültem. Kicsit lefoglal az új munkám. Közben tél lett.
Közben betakartam a fügefácskákat, meg a gránátalmát a kertben, remélem, elegendő lesz nekik.
A gesztenyefáim legutóbb még éltek.
Közben a Balatonpartról szerzett fügeágakat ledugtam, a kihajtási arány rossz, csak egy hajtott levelet, de neki nagyon örülünk.
Közben a selyemakác magocskáim jó aránnyal hajtottak ki, a palánták közül ugyan pusztultak, de még mindig van pár élő. Sajnos, nagyon párás és meleg a lakás, de reménykedem, tavaszig kihúzzák.
Közben dugtam még le leándert, többsége még él.
Táli hajtatás, mi?:) De kísérletező kedvű vagyok:)
A cserepes csilipaprikáról lopott magból nőtt palántám megállt a növésben, tán sztrájkol.
S közben végleges lett az időpont, amikor költözünk a kertes házba, úgyhogy jövőre olyan kertészkedést viszek véghez, mint a csuda.:)
Jöhetnek a hurmák és kivik, és mindenfélen növénynépek!:)
Úgy gondolom, amatőri mivoltom most már megrendíthetetlen. Autodidaktának születtem, úgy is fogok meghalni. Mindig mindent szerettem volna megtanulni, a magam útját járni, hasznosnak lenni és semmiképp nem ártani. Most már csak ezt akarom továbbra is fönntartani a hátralévő években.
Nagyon szépek! Ami a ma éjszakai hideget illeti, mehetne az bőven -10 fok alá is, mint ahogy sok helyen már most a közelében van. Itt mi abban bízhatunk, hogy a most az Alpokalját "besárgító" felhőzet rövidesen északról fölénk húzódik. A hőtérképen látható adatok szépen visszaadják a pillanatnyi felhőképet (természetesen a domborzati tényezőkkel módosítva). Egyébként a felhőzet függvényében "bárhol bármi megtörténhet" a hőmérsékletekkel, országrésztől függetlenül! Érdekes megfigyelni, hogy egyelőre a Balatonnak van némi klimatizáló hatása. Kérdés, mikor fagy be teljesen és lepi be a felszínét a hó, mert abban a pillanatban megszűnik klimatizációs tényezőként létezni.
Na, az idén a hóűző varázslat nem működött! ugy látszik, későn hoztam le a szánkót a padlásról, meg nem készitettem oda időben a hólapátot a bejárati ajtó mellé! :-)
Most már csak abban bizom, hogy a hó nem vastag, meg alulról olvad is. Mondjuk jobb' szerettem volna, ha inkább délelőtt süt ki a nap, és estére borul be, mint forditva, de vszinü azért -10 alatt nem lesz, az meg még elviselhető.
Itt vannak a narancsos képek ( + egy magyar narancsos)
Visszaigazolt a holland kertészünk (piros kivi, sárga kivi, klematisz) STOP Egyenlőre minden rendben STOP A csomag várható érkezési ideje vmikor január második fele STOP Majd jelentkezem, ha tudok újat STOP
Mindez természetesen a "globális felmelegedés" jegyében zajlik! :)))) A magyarországi vasárnap reggeli izotermák az éjszakai, délnyugat felől történő kiderülés időbeliségét próbálják visszaadni. Északkelet-Magyarország pillanatnyilag előnyösebb helyzetben lesz, mint Észak-Olaszország. Magyarországon belül viszont éppen a mi térségünk lesz a "vesztes". A kegyelemdöfést pedig a hétfő éjszaka teszi meg, kedvétől függően súlyos, vagy kevésbé súlyos mértékben.
Mindig is vallottam, hogy a hasonlóan őrült emberek megtalálják egy mást! Lám, ezen a topikon is hányan összejöttünk! :-)) Ritka kivételtől eltekintve -tapasztalataim szerint - ha valakinek szivügye egy növénycsalád v. hasonló, akkor, ha talál valakit, aki szintén foglalkozna vele, annak szivesen segit.
Szombatra nagyon komoly havazás néz ki, egy un. genovai ciklon fogja megpakolni hóval a Genova-Magyarország vonalat, az ország délkeleti 2/3-án 15-20 centi hó fog rövid idő alatt lezúdulni. Utána ha kiderül, akkor vasárnap és hétfő reggel bizony sokfelé fog -15-20 fok közé, esetleg az alá szállni a hőmérséklet. Sőt, Olaszország északi és középső része bizony nagyon kemény fagyokat fog kapni jelen helyzetben.
Ha ez így lesz, akkor Nino tavasszal érdekes képeket készíthet majd arrafelé.
Nem félek attól, hogy bármit is eloroznak előlem. Lévén, hogy a kezdeti lépéseket tesszük, egyelőre csak rengeteg kísérletezési és népszerűsítési munkát tudnának "elorozni". Ha pedig szükség lesz rá, hogy az "érdemeimet" (nem érdeKeimet(!)) védelmezzem, itt vagytok Ti tanúnak (mit tanúnak, harcostársnak!) és itt van nálam (külön elmentve) ez a sok hozzászólás, amit produkálok. Ezek megőrzik ezeket a történelmi pillanatokat és mindenki visszanézheti történelmi távlatból, hogyan is indult el Magyarországon ezeknek a fajoknak szélesebb körben történő elterjesztése.
Nem vagyok benne biztos, hogy a "Kivihercegnő" diplomadolgozatát elolvasó mondjuk 15 szakmabeli, professzor, tanár vagy akármelyik fejében akár csak egy pillanatra is megfordult, hogy ezeket lehetne ültetvényszerűen is termeszteni. Az országban többtíz, többszáz kivinövény él 15-20 éve és terem mázsányi gyümölcsöt, mégsem jutott senkinek eszébe, ugyanígy a kákival is ez a helyzet. Ha lenne is a professzorok között 1 vagy 2, akik ezt a fórumot olvasva kedvet kapna a dologhoz, sajna az intézményekben olyan korlátok közé vannak szorítva ezek az emberek, hogy borzalmas nehéz onnan kitörni, és egy új eszmét, új módszertant és új dolgot meghonosítani. Sem ideijük nincs rá, sem kedvük, sem lehetőségük. Én ezt évek óta tapasztalom a meteorológus szakma berkein belül. Ez a feladat ránk, "amatőrökre" hárul. Nagyon kevés olyan ember van, mint Nino, aki minden ellenérték nélkül, csak úgy kedvtelésből ilyen munkát végez. Gyanítom, nélküle 100 év múlva sem lenne több kivi vagy káki az országban. Ő a mi professzorunk! :))
Csak az ÉLET sok mindent megmutatott már nekem/nekünk, hogy működnek ezek a dolgok a mi kis hazánkban....ezért javasoltam azt, ahogy Zsuzsa is fogalmaz a gesztenye-kapargatás azé legyen, aki meghonosította a gesztenyét itthon. :)
Minden tiszteletem Ninóé, csak azt sajnálom, hogy családi okoknál fogva eddig nem jutottam le hozzájuk Zalába, de ami késik nem múlik...:)
Nem értettelek félre. Pontosan úgy gondolom és értelmezem, mint, Te. Valóban jó lenne, ha fölbukkanna egy olyan valaki, aki intézményi háttérrel tudná támogatni ezt a mozgalmat. A kivis szakdolgozatot körülvevő oktatói kör szerencsére 'k'-val írandó szakemberekből áll.
Én nem akarom a "prímet" valami "elit "szagember" gárdának" átadni. Én mindössze arra gondoltam, amit Ninó is megemlített. Azokat a szakembereket - és most itt a hozzáértő, fogékony emberekre gondolok, legyen az kertész, gépész, meteorológus, kereskedő vagy épp raktáros - kellene ide közénk becitálni, akik erre nyitottak, tudnak segíteni. Akik olvasnak minket, vagy épp még nem, de nem mondják azt, hogy ez egy baromság és zsigerből elutasít mindent, amit a hobbista mond, ír.
Mint például a Kivihercegnő. Az ő diplomadolgozatát is többen olvasták, jóváhagyták, minősítették, osztályozták. Nem ismerem őket, de szemellenzősek nem lehetnek.
No, rájuk gondoltam. Így most már világos, hogy az előbb mit akartam?
