" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Most voltam kint a fóliában a kazánra rakni, kevéssel -10 fölött van a hőmérséklet. Tegnap ilyenkor is igy volt, de akkor befelhősödött valamelyest, éjjel 1 körül már csak -8 volt. Most viszont keleties a légmozgás, felhőre nem sok esély van.
2007. május másodika óta tudjuk, hogy a keleti országrész állomásainak jó része éjszaka a térség valós hőmérsékletei fölé mér. Május elsején hajnalban Nagykanizsán úgy rögzítettek -1 fokos minimumot, hogy Zala megyében senkinek eszébe sem jutott, hogy nemhogy fagy nem volt, de még az sem, hogy esetleg lehetett volna. Május másodikán úgy keletkeztek az Alföldön százmilliárdos fagykárok a gyümölcsösökben, hogy az érintett térségek állomásai -1 - +2 fokos minimumokat mértek.
Az ilyen alapokra helyezett szakma arra emlékeztet engem, mint amikor a betűket még nem ismerő óvodásgyerek betűket másol és az "írásának" a jelentését ő maga szabja meg, fantáziája szerint. Minden egyes állomáson mért adatsornak külön karakterisztikája van, de azt nagyon nagy mértékben annak a pontnak a környezeti tényezői határozzák meg. Egy másik, ehhez akár nagyon közel eső pontnak lehet óriási mértékben eltérő karakterisztikája. A kiértékelésnél ezt ugyanúgy tudni kéne, mint ahogy az írástudó ismeri a betűk jelentését. Ezek nem ismerete analfabetizmus. A meteorológiai adatok differenciálatlan értékelése szakmai analfabetizmus.
Az időképen jelenleg Hajdúszoboszlón "e-thokolyiskola" nevű műszer -10,4-et, míg "herczegfarm" már -16,8-at mér. Akkor most hány fok van Hajdúszoboszlón? Ha Hajdú-Bihar megye klímáját akarjuk jellemezni, akkor hová telepítsünk mérőállomást?
Csak akkor van gond, ha a szakma az ilyen helyekre telepített meteorológiai mérőállomások alapján egy egész térség klímáját akarja meghatározni, holott példának okáért a térség 10%-a ilyen.
Sajnos, nem értek véget a mínuszok, még csak most kezdődnek igazán. Három kritikus éjszaka következik. Innen a térségemből szeretnék most bemutatni egy újabb fagyzughatás példát:
A hőtérképről látszik, hogy a nyugat-dunántúli térséget általában -3 fokos délutáni hőmérséklet jellemzi. Iklódbördőcénél egy kb. -5 fokot jelentő folt van ebben a mezőben. Ez pedig annyit tesz, hogy az első éjszakán túlhűlt és a völgy alján megült hideglevegő már a nappali órákban is külön életet kezd élni, kialakult egy "bevásárlóközponti-hűtőpult-effektus". Innen a következő éjszakán már könnyű lesz negatív irányban "továbbfejlődni". Mindez a nappalok rövidsége és az alacsony napsugárzás beesési szög miatt történik így télen. Tehát a fagyzug egy megállapodott, csendes időjárási helyzetben "önállósítja" magát, immár a nap 24 órájának időtartamára, egy különálló "völgybeszakadt, túlhűlt légtesttel. Ez a légkörfizikája a nagy hegyláncokkal körberzárt, hírhedten hideg medencéknek is.
Itt kora hajnalban -9,2 C-ot mértem a háztól 10 méterre kb. másfél méteres magasságban. Örülnék ha ezzel vége is lenne a mínuszoknak.
A kis kiültetett babérjaim, az enyvesmagok és a kis ciprusok már kaptak még Érden -15 C-ot, de azért nem kellene fokozni az ilyen tűrés-teszteket tovább......az új telepítésű kákikról már nem is beszélek....:(((((
Bizony, sajnos minden futás szinte ugyanúgy várja oda a hideget, ugyanoda, ahol 1985-ben tarolt a fagy. Most akkora hideg nem lesz, mint akkor, de hogy -23 fok lesz vagy -18, ott mindkettő óriási károkat fog okozni, tehát majdnem mindegy.
Előkerültem. Kicsit lefoglal az új munkám. Közben tél lett.
Közben betakartam a fügefácskákat, meg a gránátalmát a kertben, remélem, elegendő lesz nekik.
A gesztenyefáim legutóbb még éltek.
Közben a Balatonpartról szerzett fügeágakat ledugtam, a kihajtási arány rossz, csak egy hajtott levelet, de neki nagyon örülünk.
Közben a selyemakác magocskáim jó aránnyal hajtottak ki, a palánták közül ugyan pusztultak, de még mindig van pár élő. Sajnos, nagyon párás és meleg a lakás, de reménykedem, tavaszig kihúzzák.
Közben dugtam még le leándert, többsége még él.
Táli hajtatás, mi?:) De kísérletező kedvű vagyok:)
A cserepes csilipaprikáról lopott magból nőtt palántám megállt a növésben, tán sztrájkol.
S közben végleges lett az időpont, amikor költözünk a kertes házba, úgyhogy jövőre olyan kertészkedést viszek véghez, mint a csuda.:)
Jöhetnek a hurmák és kivik, és mindenfélen növénynépek!:)
Úgy gondolom, amatőri mivoltom most már megrendíthetetlen. Autodidaktának születtem, úgy is fogok meghalni. Mindig mindent szerettem volna megtanulni, a magam útját járni, hasznosnak lenni és semmiképp nem ártani. Most már csak ezt akarom továbbra is fönntartani a hátralévő években.
Nagyon szépek! Ami a ma éjszakai hideget illeti, mehetne az bőven -10 fok alá is, mint ahogy sok helyen már most a közelében van. Itt mi abban bízhatunk, hogy a most az Alpokalját "besárgító" felhőzet rövidesen északról fölénk húzódik. A hőtérképen látható adatok szépen visszaadják a pillanatnyi felhőképet (természetesen a domborzati tényezőkkel módosítva). Egyébként a felhőzet függvényében "bárhol bármi megtörténhet" a hőmérsékletekkel, országrésztől függetlenül! Érdekes megfigyelni, hogy egyelőre a Balatonnak van némi klimatizáló hatása. Kérdés, mikor fagy be teljesen és lepi be a felszínét a hó, mert abban a pillanatban megszűnik klimatizációs tényezőként létezni.
Na, az idén a hóűző varázslat nem működött! ugy látszik, későn hoztam le a szánkót a padlásról, meg nem készitettem oda időben a hólapátot a bejárati ajtó mellé! :-)
Most már csak abban bizom, hogy a hó nem vastag, meg alulról olvad is. Mondjuk jobb' szerettem volna, ha inkább délelőtt süt ki a nap, és estére borul be, mint forditva, de vszinü azért -10 alatt nem lesz, az meg még elviselhető.
Itt vannak a narancsos képek ( + egy magyar narancsos)
