1901 Jász Géza 1902 Rákosi Viktor 1903-1906 Banovits Kajetán 1907-1915 Kárpáti Béla 1916 őrgróf Pallavicini György 1917-1919 Füzesséry Zoltán 1919-1922 Oprée Dezső 1922-1923 Friedrich István 1923-1926 Shvoy Kálmán 1926-1930 Dréhr Imre 1930-1932 báró Kray István 1932-1939 Usetty Béla 1939-1944 Gidófalvy Pál 1944-1947 Becskő József
Az lett volna még csak szép, ha Friedrich a Slavia focistája lett volna, Benes álnéven.:-) Egyébként MLSZ elnök is volt a húszas évek elején, ha jól emlékszem, Pallavicini után és Shvoy előtt. De egyik sem biztos.
A mellékelt linken találhatók a Slavia Prága meccsei 1896-tól, benne jónéhány magyar csapat ellen vívott meccs is.
http://www.slavia.cz/historie.asp
csehül van, de szerintem követhető a csehül nem beszélők számára is.
Érdekességképpen jegyzem meg, hogy Friedrich István egykori miniszterelnök, egyszeres magyar válogatott a MAFC-ban játszott, míg Edvard Benes, álnéven a Slavia focistája volt.
Múltkor én is találtam valami katalán honlapo a La Journada Deportiva nevű lap 1922-es számait. Az Újpest barcelonai túrájáról alig 20 fénykép volt benne... volt olyan szám, aminek a nyitó és záró oldalán is 1-1 egész lapos fotó... mondjuk érthető, kiütöttük a CD Europát, megvertük a Barcelonát... és itthon még csak bajnokok sem voltunk :D
A céget Lóden Posztó-és Textilárúkereskedelmi Rt. néven 1922-ben alapították 25 millió korona alaptőkével. A részvények szoros családi kapcsolatban álló magántőkések birtokában voltak. A VIII. kerület Király u. 3. sz. alatti központban posztó, szövet, kötött, szövött és kötszövött kézműárúkereskedéssel foglalkoztak. Az alaptőkét a felértékelés során 3000 pengőben állapították meg. 1926-ban a vállalkozást gyapjúszövet és posztó gyártására berendezett üzemmel bővítették - XI. kerületi Lenke u. 117. sz. alatt., - a cég elnevezését Lóden Posztógyár RT.-re változtatták s az alaptőkét 1927-ben 50.000 pengőre emelték. Ugyanebben az évben a gyártelepet Albertfalvára helyezték át, jelentősen kibővíteték, irányítását a VI. kerületi Eötvös u. 43.sz. alatti központi iroda látta el. 1934-ben - társasági szerződés formájában - létrehozták a Textilértékesítő Kft.-t, amely érdekközösségi szervként az árucikkek forgalmazását végezte. 1936-ban a cég belföldi értékesítési szerződést kötött a Bajai Posztó- és Takarógyár Rt.-vel és a Budavidéki Posztógyár Rt.-vel. 1940-ben a zsidó származású részvényesek részben külföldre távoztak. Az új igazgatóság a gyártelepet kibővítette a Neuschloss Lichtig Repülőgépgyár és Faipar Rt.-től vásárolt ingatlanok igénybevételével. A német megszállás idején az új vezetőség az üzemet jogtalanul kisajátította. A háborús események során a gyárat súlyos károk érték, nyersanyagai és készárui teljesen elpusztultak. A termelő munka 1945 májusában szovjet ellenőrzés alatt indult meg. A külföldre távozott s ott angol állampolgárságot szerzett tulajdonosok cégüket angol védettség alá helyezték, megbízottaik a vállalat irányítását ismét átvették. Az alaptőkét a felértékelés során 3 millió forintban állapították meg. A céget 1948-ban államosították, felügyeletét a Könnyűipari Minisztérium Textilipari Igazgatóságának Posztóipari Központja látta el.
Arra az Aberdeen meccsre emlékszem! Ez volt az, ahol a visszavágón iszonyatosan nagy eső esett, és csúszkáltak a játékosok? (Már persze ha emlékszel rá.:D)
Az Újpest ekkor "megcsinálta" azt a "bravúrt", hogy két egymást követő évben kifogta az UEFA kupa és a KEK előző évi győztesét a nemzetközi kupákban. A Göteborgot sikerült is kiverni, de az Aberdeen-t a rákövetkező évben már nem, csak hosszabbításos vereségig (és ugyebár hülye bíróig) jutottunk.
Pár reflexió. 1. Gyerekkori emlék, hogy az IFK talán UEFA Kupa döntőt játszott. Bevallom, leginkább csak egy régi csapatkép rémlik, és a mezen az ICO felirat (egy filctoll jut eszembe, róla, meg a Tintenpen... de nagyjából elmosódik minden). De ezek nagyon halvány emlékek, az UEFA kupának még utána lehetne nézni... Szóval ki lehet javítani. 2. A rejtélyes IFK a Idrottsforeningen Kamraterna rövidítése (fogalmam sincs mit jelent). A két háború közötti újságok rendszeresen Kamraterna néven emlegették a csapatot. 3. Bródy távozásáról a Sporthírlap (1921) Bródy Sándort, az FTC játékosát a göteborgi Kamraterna edzőnek szerződtette havi 500 svéd korona (30.000 magyar korona) fizetésért. „Bródy Sándorról ilyenformán le kell mondanunk. Egyelőre még a terveiben sem szerepel újra Budapest és Magyarország. Nem tudjuk, hogy kiket okoljunk, nem tudjuk, hogy kiket vádoljunk érte, hogy elveszítettük. Lássák be azonban végre az illetékesek, hogy a magyar erőnek, a magyar tudásnak ez a pazarlása nem mehet tovább. Becsüljük meg legjobbjainkat és ne kényszerítsük őket arra, hogy ilyen módon hagyjanak itt mindent és mindenkit, amit és akit szerettek, mint azt Bródy Sándor tette.” „Bródy Sándor könnyek között vett búcsút a magyar hazától. Teljesen elkeserítették őt az itteni viszonyok s ő, aki alig egy éve jött vissza orosz fogságból, a nagyon nekikeseredett ember hangján mondotta: »Nagyon messziről jöttem haza, de most messze, nagyon messze, igyekszem ismét elmenni.«”
Nekem sajnos nincs meg a könyv, de úgy tudom, hogy Opata 32/33-ban a Lille csapatában, 34/35-ben a Racing Parisnál szerepelt. Guttmann pedig a 32/33-as idényben a Metz-ben játszott...
