" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ahogy már említettük, elhatároztuk, hogy ma a hófelszínről vágunk le fügeágakat annak bizonyítására, hogy feltételezésünk szerint a tegnapi -12,5 fokhoz tartozó a füge tűréshatárát feltétlenül túllépő radiációs minimum egy hatásában nem létező hőmérsékleti érték. Itthon lesznek kihajtatva.
De látva azt, hogy több dombi pozíció is elvérzett -15-16-17 fokokkal, kicsit félve mentünk fel a fügék mellé kihelyezett hitelesített, szabványosan elhelyezett hőmérőhöz, annak ellenére, a lendvai szőlészeti és a becsehelyi csillagdai adatok megnyugtatóaknak látszottak. Izgalommal bontottam ki a műszer vevőjét, és a kijelzőn a következő érték állt minimumként, ami minden várakozást felülmúlt:
A mára virradó éjszaka országos viszonylatban borzalmas hideget hozott. Többhelyütt mértek -18-22-24 fokokat a hivatalos állomások. Ez azt jelenti, hogy az állomásoknak megfelelő fekvésekben nem maradhatott életben egyetlen füge sem. Egyedül a dombi pozíciók maradtak a bűvös -15 fok körüli értéken belül, de láthatóan a térképen lévő legmagasabb hőmérsékleti érték is csupán -13 fok.
Van a lendvai szőlőhegyen, innen sehány km-re egy szőlészeti, szőlő és növényvédelmi meteorológiai állomás, ennek az éjszakai adatsora itt megtekinthető. http://spletni2.furs.gov.si/agromet/Podatki.asp?ID=2080 Beszédes!
Nyilván a meteorológusok és klimatikusok is látják ezeket a szakadéknyi különbségeket az egyes pontok között, de az általuk eddig produkáltak arról tanúskodnak, hogy rendkívül gyenge lábakon áll a gyakorlatias gondolkodás, a szakmák közti interdiszciplináris kommunikáció pedig nem létezik, mert ugye az azt feltételezné, hogy az egyik szakma által feltárt összefüggések, vagy felfedezések azok felé a szakmák felé közvetítődjenek, amelyekben azoknak gyakorlati hasznát lehet venni. Addig azonban, amíg egy egész szakma a fejét a homokba dugja azzal kapcsolatban, amire mi autodidaktaként föl szeretnénk hívni a figyelmét, fényévnyi távolságokra vagyunk mindettől.
Az adatok maguk valósak (természetesen kizárólag a mérés topográfiai pontján), de az interpolált színes mezők annak függvényében változnak és képeznek átmeneti színeket, hogy a legközelebbi, véletlenszerű mérési ponton milyet mérnek. Egy csupa jó fagylefolyási pontra telepített mérőállomáshálózattal még most is egy elég világos színárnyalatú hőtérképet lehetett volna produkálni, amíg csupa fagyzugba helyezettel egy sötétlilát, miközben a valós hőmérsékletek ugyanazok lettek volna, amik a valóságban voltak. Éppen erről szoktunk beszélni: ha egy nagyobb térségen belül jó fagylefolyási pozíciójú állomások vannak egy kupacban, mint például a Pogány-Árpád-tető-Tevel vonalban, akkor a hőtérképen úgy tűnik fel, mintha ott egy "meleg térség" lenne. Ezzel szemben például a két zalai fagyzugállomás egy mindig "hideg térség" képét festi éjjel. Ettől még lehet Becsehelyen magasabb érték, mint Pogányban és Kozármisleny aljában alacsonyabb, mint Iklódbördőcén. Röviden szólva, ebben a formában csak arra jó, hogy a részleteket nem ismerőket csúnyán megtévessze!
Nem öncélúan tettük be ezeket a térképeket és hoztuk mellé folyamatosan a fenológiai tapasztalati példákat. Sajnos, bizonyos "félreértelmezők" régebben állandó "zavarórepüléseket" végeztek ezek ellen, hazugsággal, csúsztatással, meg hasonlókkal vádoltak bennünket, amire én mindig csak azt tudtam válaszolni, hogy a tények magukért beszélnek. Ezeknek a humorral kevert példáihoz tartoztak a paprikalegtovábbépenmaradási" versenyek és ehhez hasonlók, de mindig DIDAKTIKAI és NEM RIVALITÁSI célzattal
Szombaton eleinte eső, majd a Dunántúlon átmehet havazásba. Ez a tél következő támadása. Utána mozgalmas időszak következik, sajna északon hatalmas mennyiségű hideglevegő van felhalmozva, ami egy neki kedvező időjárási helyzetben Európa belső részei felé fordulhat. Ez most egyenlőre nem látszik, de mint lehetőség, fennáll.
Egy sarkvidéki eredetű hidegelárasztás esetén Pécs környékén ugyanúgy semmit nem keres a "mediterrán hatás", mint ahogy a medence bármely más pontján. Olaszországban azért lettek "csak" a mi jó dombi pozícióinkhoz hasonló (vagy alig rosszabb) minimumok a síkvidéki állomásokon, mert élvezik a tenger közvetlen klimatizáló hatását, ami a potenciális -20-23 fokokból ennyit tudott "lefaragni". ANNYIT, AMENNYIT A MI DOMBJAINKON AZ INVERZIÓ!
Ez ugye annyit jelent, hogy a városi fűtés 4-5 fokot emel ott a hőmérsékleteken. Ezek után elképzelve, hogy Becsehely helyén egy nagyváros terülne el, fölkúszva a 310 méteres tetőig és ott is jó sűrűn beépítve. Nem "szubmediterrán", hanem "supermediterrán" jelzőt kaphatna, ami persze ugyanolyan hülyeség lenne, mint Pécs esetében. Nagyon hasznos tudni, hogy mi minek tulajdonítható, mert csak úgy tudunk vele a hasznunkra bánni. De a sztereotípiák az emberi gondolkodás gyilkosai.
Persze, biztosan csalós értékek az amatőr mérések, de a met-es adatok sem valósak. A térképen -20 C alatti értékeket jeleztek egész Velencei tó környékére.....
REttegve figyelem ezeket a hőtérképeket. Már olyan sokat láttam belőlük itt a topikon ,kezdem igazán érzékelni őket. SZomorú lenne ha egy -két éjszaka elvinné
akár több tíz éves fáradozás jó esetben csak a gyümölcsét.De hogy még a fáját is
az egyenesen bozsztó lenne. De ahogy olvastsm, még az olasz partneroknál sem jobb ahelyzet. Akkor pedig még az ő általuk beigért szaporítóanyag is veszélyben van. Bízni ezek után már tényleg csak abban lehet, hogy a dombtetőkön jobb marad a helyzet. EZ pedig abban erősíthet meg bennünket,hogy sokkal jobban ki kell használnunk az előnyüket.
Egy kicsit súlyos árat fizetünk azért, hogy az időjárás alkalmat adott ezeknek a jelenségeknek ilyen látványos bemutatására. De hát ugye minden rosszban van valami jó!
Ezek után mi a véleményetek arra vonatkozóan, ha azt mondom, hogy az "inverziológiát" a klimatológia önálló ágává kellene fejleszteni? Nem összekutyulva a mikroklimatológiával, ahol úgy tekintik, hogy mindegy milyen okból, egy adott behatárolt helyen olyan a klíma amilyen, hanem célzottan és kizárólag azt kutatva, hogy meghatározott földrajzi területeken az ott lévő felszíni formák milyen hőmérsékleteket eredményező inverziós helyzeteket idéznek elő.
A pécsi belvárosi, domboldalban a városban -11-12 fokos minimumot mérhetett, sajna nem követtem egész éjszaka, de amikor lefeküdtem éjjel akkor volt ott -10,9 fok, utána még ment lejjebb, mint ahogy Pécs-Pogány is utána hűlt lefelé, ott egészen pontosan -16,3 fokig. Az ott nagyon kemény. Remélem bennünket a déli szél megmentett, bár rezgett a léc. Árpád-tetőre leszek kíváncsi nagyon, meg Tevelre, az ottani dombokra, de szerintem előbbi 12-13 fok körül zárhatott.
A következő hőtérképsorozaton Iklódbördőce és Nagykanizsa színeit követve nagyszerűen érzékelhető, mi történik a fagyzugfekvésekben, annak ellenére, hogy szélcsatorna-helyzetben vannak: a kezdő képen még nem élénkült meg a szél a völgyekben, utána a szél erősödésével látványosan megemelkedik a hőmérséklet, majd mihelyt egy kicsit csendesedik a szél, azonnal visszazuhan. Ezzel szemben a 310 méteren lévő csillagvizsgálói állomás hőmérsékleti görbéjének tanúsága szerint a 24 órás hőingás mindössze 2 fok körül van és végig magas nívón marad.
Hidd el, jobban örültem volna, ha nem jön be ez a hideg, és bebukik az előrejelzésem. Sajna még messze nincs vége a télnek, bár ez elég durva támadás volt. Az országban -20-23 között mértek sokfelé, de egy-két helyen még ennél is hidegebb volt.
Kösz a javaslatot.Most,hogy az álalad is büvös -15 fok/és attól lefelé/-nak nevezett elért végig kell ezt gondolni.Isteni ötlrtből az utolso pillanatban jutott eszembe az elheverő mobil gáz.De ahogy mondod egy termo ventillátor/nincs égéstermék/jobbnak tünik.
Itt nem volt hófúvás, végig csendes idő volt, most fog csak megélénkülni a déli szél. Sík vidéken nagyon jól tetten érhető most a "szélcsatorna hatás". Itt az Alpok délkeleti előterében nagyon markánsan jelentkezik az enyhüléskor a délnyugati szél hatása, ami időben, vagy elkésve, de mindenképpen látványos melegedést eredményez, akár az éjszaka folyamán is. Ebben a horvát adatsorban láthatod, hogy Varasd -9 fokot mér, miközben a tőle délkeletre lévő Slavonski Brod még mindig -19-et, Eszék pedig -16-ot. De természetesen nem ez a varasdi minimum, az este 7-8 körül állt be, ha nem tévedek -17-tel, sőt lehet, hogy még az alatt. Tehát a SÍKSÁG hiába van szélcsatornában, ha addig, ameddig az enyhülést hozó szél meg nem érkezik, már elvérzett. Ezzel szemben a dombok megfelelő szintjén az inverzióban már elkezdődik a melegedés, vagy legalább stagnál a hőmérséklet, amíg a szél nem elég erős.
Osijek SE 04 -16 90 1016.9 +1.1 sumaglica Parg-Čabar W 06 -3 77 910.8* - sumaglica Pazin W 02 -3 84 1016.0 +1.3 potpuno oblačno Ploče NE 01 -5 72 1021.2 - vedro Rab SE 07 5 68 1016.7 - preteno oblačno Rijeka NE 02 2 71 1016.1 - potpuno oblačno Senj SE 04 6 55 1015.9 +1.1 preteno oblačno Sisak SE 01 -13 91 1015.9 +1.0 preteno oblačno Slavonski Brod - 00 -19 83 1017.3 +0.9 sumaglica Sljeme - - -6 94 893.8* +1.7 vedro Split NE 04 -2 48 1018.9 +1.5 preteno vedro ibenik E 04 1 51 1017.8 +0.2 preteno vedro Varadin S 06 -9 81 1014.1 +1.5 sumaglica
Végignéztem az omsz állomások éjszakai adatait. A pogányi -16 azt jelenti, hogy Pécs kényes növényei ezúttal is csak a városi hősziget hatásnak köszönhetik túlélésüket.
A -15 fok az a szélsőérték, amit még a füge és sok egyéb elvisel. Gondolom, ez lenn a faluban -20 körüli értéket jelent. A becsehelyi csillagvizsgálói állomás hőmérsékleti görbéje:Délelőtt megyünk hegyi szemlére és a minimumot leolvasni.
Sajnos itt a Pázmándi Szőlőhegyen derült égbolt mellett meglett hajnalra a nem várt -15 C...
Ez az az érték, amitől félni szoktam. Tavasszal kiderül, hogy mit tett ez a hét a növényekkel, ja és még hátra van 2 hónap a télből, pedig már ez is épp elég volt nekem.
Most örülök, hogy mégiscsak kiszedtem a földből 3 hete a japánnaspolyát és az ananászguavát, amikor Floo feltette először a nagyon hideg betörésről készített előrejelzési térképet....
Jozseph2! Nálam van egy kis AEG fűtőventillátor a leandereim mellett, 5 EFt és nagyon jó kis masina. Állítható, hogy milyen hőfokot adjon le és magától bekapcsol időnként. Ha van egy elektromos aljzatod a télikertben, szerintem egy ilyennel többet érsz, mint sok pénzt kifizetni egy fűtési rendszer piszkálásáért....
Itt ugy alakult ahogy prognosztizáltad.A 22:00-ás -15 Celsius éjfélre -12,5-es Celsiusra majd 04:00-ra/most is/ -11,00-ra mérséklődött.Hál Isten ezt kézbe tudom tartani.A belső növényeknél hőmérséklet éjfél óta +7 Celsius.Itt is bevált a mobil gázmelegitő ami a -15,00-foktól lefelé nagyon hasznos és akkor kapcsolom ki amikor akarom.Remélem mindenki meguszta-már legalábbis a fedett helyen lévő növényeknél.Hogy a kintiekkel mi van az is remélhetőleg de majd meglátjuk,reménykedjünk.Mindenkinek gyors és szép álmot.
Ja és a térkép, ilyen -23-24-27 fokos radiációs minimumok mellett, amennyiben ezek valós értékek, a fügének a talajközeli ágai szét kellett volna, hogy fagyjanak. Még akkor is, ha a hegyen csak -12,5 fok volt, ott is lehetett a többi állomásból számított (Szentgotthárd -16 fok 2 méteren -24 talajon, Sármellék -17 2 méteren -27 talajon) érték szerint egy -18-20 fokos hőmérséklet kellett volna, hogy legyen a hófelszín felett.
Délelőtt megyünk hegyi szemlére és a minimumot leolvasni.
