" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nálunk -18 alá csúszott, egy kb. 2 méter magasan, háztól 1,5-2 méterre, fügebokor ágán lévő külső érzékelő szerint. A leghidegebb még éjfél előtt volt, utána hajnalig -16-17 között maradt. A télikert 1,4-es hőszigetelő üvegezésű ajtóira belülről ráfagytak a muskátlik levelei, pedig a télikert légterében 5-7 fokot tartottam.
Érdekes, hogy a belinkelt cikk is említi a sárga fajták színeződés/tárolással összefüggő problémáját; múltkorában vettem sárga kiwit egy szfehérvári hiperben és azon kívűl, hogy már erjedt volt egy része, a többi gyümölcs is íztelen, megbomlott struktúrájú volt. Na, gondoltam, megint a szemetet hozták ide olaszból...amellett, hogy a sárga húsúak eleve kevésbé tárolhatóknak tűnnek mint a zöld
Nino, ezekkel nincs esetleg kapcsolatod? hátha adnának oltványt, "kísérleti célra" ;-))
Viszont ha tudod, hogy hol és milyen helyen mérték a -17 fokot, és ahhoz képest Te milyen fekvésben vagy, akkor kitalálhatod 1-2 fokos pontossággal, mennyi volt Nálad!?
Ami engem illet, azért hallgatok mélyen, mert még nem tudom, mit tett a fagy pl. a feledékenységem miatt kinthagyott babérommal... Pár nap múlva biztosan meg lehet állapítani de nekem most még nem tűnik fel semmi rajta. Ráadásul saját megbízható mérőm sincsen, csak a "sógorok" értékeire hagyatkozhatok: pár km-re innen -17-et jeleztek hivatalos oldalon, aminek az általatok leírt okokból ugyancsak megkérdőjelezhető a valódisága...
Furcsállom, hogy senki sem írja, hogy hány fok volt nála és mi fagyott el esetleg vagy mi nem, mindenki hallgat. 1-2 infó van már, de sokaknál nem tudjuk még, keletkezett-e valamilyen kár?!
Igen, sajnos síkvidéken, vagy völgyben ez egy nagy fügeelfagyós tél volt (már múlt időben, pedig alig kezdődött el). Ezekről a bizonyos időjárási epizódokról írtam sokszor, amelyek meghatározóbbak, mint az időjárás általános jellege. Az élővilág a szélsőségeket nem tudja elviselni. Teljesen értelmetlen globális felMELEGEDÉST emlegetni, ha sűrűbben van megtűzdelve ilyen szélsőséges eseményekkel, mint a korábbi időszak. Lemásoltuk 1996-ot, amitől tartottam. Egyébként a kivivel kapcsolatban nem kell aggódni, tapasztalat szerint bírja még a most síkvidéken jellemzően előfordult -17 - -22 fokokat is. A kákiknál az olyan fekvésekben rügy és vesszőkárosodásra lehet számítani. Nem véletlenül gyűjtöttem már be az oltóvesszőket. Ilyen tekintetben úgy kéne figyelni a viselkedésemet, mint ahogy egyéb állatokét szokták, az elkövetkező időszak időjárásának előjeleként.
Bocs az ide nem illő témáért.Csak figyelmeztetni szeretnék mindenkit ,nehogy hirdessetek az Ingatlan bazáron.(internetes oldal) www.ingatlanbazar.hu Az itt ingyenesnek mondott hirdetéseket nem lehet felmondani.majd néhány hónappal később megkeresnek egy horribilis összeggel,hogy fizesd be a tartozásod.Már komoly ügyek vannak ebből.Figyelmeztessetek minden ismerőst.Ne húzzanak csőbe több embert.
Az alábbi hőtérkép alapján mondhatna valaki olyan marhaságot, hogy "Dél-Zalában mediterrán klímahatások érvényesülnek". Ilyet általános érvénnyel megállapítani akkor is marhaság, ha ezt ez a pillanatkép még akár alá is támasztja. A baj csak azzal van, hogy ennek már semmi köze a fagyzugaink elmúlt napokban mért -20-aihoz és azok pusztító hatását visszamenőleg nem is tudja orvosolni. A helyes megállapítás az, hogy a magyarországi területek közül a pillanatnyi légáramlási helyzetnek a dél-zalai térség a kedvezményezettje. (Egy másiknak majd egy másik térség lesz.)
"Egy-egy hidegbetörést követő anticiklonális helyzet fennmaradási időtartama és az időközben zajló, akár kisebb, a magasnyomás felszámolása felé mutató változások esetről- esetre más és más területeket kedvezményezhetnek, vagy hagyhatnak kiélezett, kisugárzási hővesztésnek kedvező, hátrányos helyzetben. Zala megye délnyugati részét pl. gyakran menti meg szélsőséges hidegtől mediterrán ciklonközpont depressziós hatása által generált "szívott" északkeleti légmozgás, vagy ugyancsak mediterrán ciklon által keltett magasköd (Hochnebel). De hasonlóan kedvező hatást tud kelteni egy atlanti ciklon előoldalán beinduló délnyugati szél ugyanebben az Alpok előtti Dny-Ék szélcsatornában, miközben a medence közepén szélsőséges hidegek alakulnak ki. Ilyen példát produkált a május 2-ai ék-i fagy, amikor a mi térségünkben Nk-től nyugatra nem süllyedt a T +8 fok alá a Hochnebel alatt. Unos-untalan hivatkozhatnék egy ilyen esetre, ha pl. egy ilyen szituáció adná az egyik tél abs. min.-át. Minden térségnek megvannak a számára kedvezőbb és hátrányosabb áramlási viszonyai a medencén belül. Aztán hogy mikor melyik válik meghatározóvá egy adott évszakon belül, az már egy kicsit lutri. Ezért is emelem ki ennyire a fekvés jelentőségét, hiszen itt arról van szó, hogy a feltételezett leghátrányosabb körülményeket is megfelelően képes ellensúlyozni."
2008. augusztus elsején "parányi" javításokat eszközöltem az egyetemi növényadaptációs kísérletek projektjének szövegén. A napokban bemutatott demonstrációk alapján talán most már még világosabban értelmezhető, miért is tettem én ezt akkor.
„A Földön számos olyan terület található, melyek klimatikus viszonyai és az ott élő növények sok közös vonással rendelkeznek a nálunk várhatóan megjelenő klímával és növényvilággal. Ilyen jellegű a mediterrán klíma is, melyre a hosszú vegetáció, a száraz és forró nyár, valamint a viszonylag enyhe tél a jellemző. A szakemberek által készített, időjárásunk változását modellező forgatókönyvek szerint, az üvegházhatás erősödésével a hazai éghajlat szárazabbá és napfényben gazdagabbá válik....” HELYETT:
A Földön számos olyan terület található, melyek klimatikus viszonyai és az ott élő növények sok közös vonással rendelkeznek a nálunk lévő klímával és növényvilággal. A globális felmelegedés néven prognosztizált általános hőmérsékletemelkedés a mostani mediterrán éghajlathoz hasonló klímaviszonyokat vizionál térségünkre. Az üvegházhatás erősödésének tulajdonítható, szakemberek szerint szárazabbá és napfényben gazdagabbá váló éghajlat azonban magában még nem elégíti ki a közvetlenül a tengervíz klimatizációs hatása alatt álló területekre jellemző összes éghajlati elem meglétének feltételeit. Különösen érvényes ez a növények túlélése szempontjából meghatározó abszolút téli minimumokra, vagy egyáltalán azokra az alacsony hőmérsékleteket okozó időjárási epizódokra, amelyek a klíma általánosan enyhébb, magasabb hőmérsékleti ÁTLAGOKKAL jellemezhető volta ellenére akár az eddigieknél nagyobb gyakorisággal, vagy intenzívebb formában bekövetkezhetnek, anélkül, hogy epizód jellegüknél fogva a magas ÁTLAGOKra nagyobb kihatással lennének. Ennek ellenére a korlátozottan téltűrő növények túlélési esélyeit akár a korábbinál is szűkebb korlátok közé szorítják. Ezen megfontolások alapján honosítási célzatú kísérleteinket nem a bizonytalan kimenetelű általános klímaváltozásra alapozva, hanem mindenekelőtt a szárazföldi körülmények adta mikroklímalehetőségek kiaknázására alapozzuk.
„A mediterrán térségből származó dísznövények telepítésével régóta foglalkoznak Magyarországon. Keszthely környéke, a Balaton közelsége miatt kialakult szubmediterrán jelleg következtében alkalmas arra, hogy a mediterrán területekről származó növényeket kiültessük. „Horvátország Medimurska megyéje klimatikus és edafikus viszonyai hasonlóságot mutatnak térségünkkel....” „A pályázatban foglalt célok megvalósításához 4400 m2 terület állt rendelkezésünkre. Mindhárom terület a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar tulajdonában, a Georgikon Tanüzem Kht. fenntartásában van. Az 1. sz. kísérleti terület 2500 m2-es, Cserszegtomajon, a Kar Szőlészeti Kísérleti Telepén található. A terület érdekessége, hogy az 1950-es években a területen Jeszenszky Árpád vezetésével Szubtrópusi növények honosítása címmel, a citrom és a narancs árkos termesztésével foglalkozó kutatások kezdődtek. A 2. sz. kísérleti terület 1750 m2, amely a Kar Újmajori úti területén, a kísérleti gyümölcsös szomszédságában található. Ezen a területen korábban az Alpok-Adria kutatási együttműködés keretében, különböző alma alanyok vizsgálata folyt. A 3. sz. kísérleti terület, a konténertelep, amely edényes növények nevelésére alkalmas a Kar Újmajori úti Kertészeti telepén 150 m2-en került kialakításra. Ez a parcella korábban dísznövény-és gyógynövény bemutató kertként funkcionált...” HELYETT:
A mediterrán térségből származó növények telepítésével régóta foglalkoznak Magyarországon. Ezidáig azonban a szakma eléggé elhanyagolta ezt a területet, így hiányoznak azok, a tapasztalatokra alapozott növénytani és termesztéstechnológiai ismeretek, amelyek segítségével egyes honosításra alkalmas fajok művelése sikeres lehetne. Ennek a hiánynak a pótlását célozza meg jelen projekt, annak tanulmányozásával, hogy hazánk területén megvannak-e azok az éghajlati feltételek, amelyek a vizsgált fajok klímaigényeit kielégíthetik. Feltételezésünk szerint az egyik ideálisnak mutatkozó térség a Balaton környéke, ahol talán a tó klimatizáló hatása is kedvező hatást gyakorolhat, növelve a honosításra szánt fajok túlélési esélyeit. Horvátország Muraköz(!) (magyarul pl. Bécs a Wien és Pozsony a Bratislava) nevű megyéjének edafikus viszonyai hasonlóak a vele szomszédos Zala megyéével, ám a klíma tekintetében jelentős eltérés mutatkozik, annak köszönhetően, hogy Muraköz a Mura és Dráva folyók közé eső teljesen sík, alföldi típusú területet foglalja magában, amíg Zala megye domborzatilag rendkívül változatos felszínt tudhat magáénak. Ez a körülmény azt a feltételt támasztotta, hogy a tesztelt növények részére több olyan területet jelöljünk ki, amelyek helyi klímája reprezentálja ezt a széles mikroklíma skálát. Ennek érdekében derült, szélcsendes éjszakákon számos hőmérsékletmérést végeztünk a szakmai kritériumok alapján kiszemelt területeken, a jól ismert kisugárzási inverziós jelenségre alapozva, megkeresve az egész térség fagylefolyás szempontjából legkedvezőbbnek és legkedvezőtlenebbnek mutatkozó pontjait, valamint az inverziós helyzetekben átmenetinek mutatkozó hőmérsékletű pozícióit. Külön, speciális területet jelöltünk ki az egyetem tó fölött fekvő cserszegtomaji telepén, annak vizsgálatára, hogy a Balaton képes-e olyan klimatizáló hatást kifejteni, ami miatt ezt a térséget megkülönböztető, „szubmediterrán” jelző illeti, különösen a kritikus téli minimumokat adó éjszakák tükrében, amikor a tavat vastag jégpáncél és több cm-es hótakaró fedi, vagy netalán a megye területén ennél lényegesen kedvezőbb fagylefolyású pontok is vannak a dombvidék egyes részein, amelyekre ez a jelző ilyen kritériumok alapján sokkal jobban illene, ha már semmiképp nem akarunk eltekinteni annak használatától.
Ma éjszaka az "utolsó éjszaka effektussal" tovább sarkított inverzió az ide legközelebb eső omsz állomásbeli -21 fokos minimumhoz képest éppen 11 fokot "hozott a házhoz".
Nappal aztán már az iklódbördőcei fagyzugállomáson mért hőmérséklet is elárulja, hogyan volt lehetséges a DOMBON ez az országos összehasonlításban kiemelkedően kedvező éjszakai minimum. Szépen kirajzolódik most az Alpoktól délkeletre húzódó szélcsatorna, amelyben az áramlás már az alsó rétegekbe is lekeverte a meleg levegőt.
Ahogy már említettük, elhatároztuk, hogy ma a hófelszínről vágunk le fügeágakat annak bizonyítására, hogy feltételezésünk szerint a tegnapi -12,5 fokhoz tartozó a füge tűréshatárát feltétlenül túllépő radiációs minimum egy hatásában nem létező hőmérsékleti érték. Itthon lesznek kihajtatva.
De látva azt, hogy több dombi pozíció is elvérzett -15-16-17 fokokkal, kicsit félve mentünk fel a fügék mellé kihelyezett hitelesített, szabványosan elhelyezett hőmérőhöz, annak ellenére, a lendvai szőlészeti és a becsehelyi csillagdai adatok megnyugtatóaknak látszottak. Izgalommal bontottam ki a műszer vevőjét, és a kijelzőn a következő érték állt minimumként, ami minden várakozást felülmúlt:
A mára virradó éjszaka országos viszonylatban borzalmas hideget hozott. Többhelyütt mértek -18-22-24 fokokat a hivatalos állomások. Ez azt jelenti, hogy az állomásoknak megfelelő fekvésekben nem maradhatott életben egyetlen füge sem. Egyedül a dombi pozíciók maradtak a bűvös -15 fok körüli értéken belül, de láthatóan a térképen lévő legmagasabb hőmérsékleti érték is csupán -13 fok.
Van a lendvai szőlőhegyen, innen sehány km-re egy szőlészeti, szőlő és növényvédelmi meteorológiai állomás, ennek az éjszakai adatsora itt megtekinthető. http://spletni2.furs.gov.si/agromet/Podatki.asp?ID=2080 Beszédes!
Nyilván a meteorológusok és klimatikusok is látják ezeket a szakadéknyi különbségeket az egyes pontok között, de az általuk eddig produkáltak arról tanúskodnak, hogy rendkívül gyenge lábakon áll a gyakorlatias gondolkodás, a szakmák közti interdiszciplináris kommunikáció pedig nem létezik, mert ugye az azt feltételezné, hogy az egyik szakma által feltárt összefüggések, vagy felfedezések azok felé a szakmák felé közvetítődjenek, amelyekben azoknak gyakorlati hasznát lehet venni. Addig azonban, amíg egy egész szakma a fejét a homokba dugja azzal kapcsolatban, amire mi autodidaktaként föl szeretnénk hívni a figyelmét, fényévnyi távolságokra vagyunk mindettől.
Az adatok maguk valósak (természetesen kizárólag a mérés topográfiai pontján), de az interpolált színes mezők annak függvényében változnak és képeznek átmeneti színeket, hogy a legközelebbi, véletlenszerű mérési ponton milyet mérnek. Egy csupa jó fagylefolyási pontra telepített mérőállomáshálózattal még most is egy elég világos színárnyalatú hőtérképet lehetett volna produkálni, amíg csupa fagyzugba helyezettel egy sötétlilát, miközben a valós hőmérsékletek ugyanazok lettek volna, amik a valóságban voltak. Éppen erről szoktunk beszélni: ha egy nagyobb térségen belül jó fagylefolyási pozíciójú állomások vannak egy kupacban, mint például a Pogány-Árpád-tető-Tevel vonalban, akkor a hőtérképen úgy tűnik fel, mintha ott egy "meleg térség" lenne. Ezzel szemben például a két zalai fagyzugállomás egy mindig "hideg térség" képét festi éjjel. Ettől még lehet Becsehelyen magasabb érték, mint Pogányban és Kozármisleny aljában alacsonyabb, mint Iklódbördőcén. Röviden szólva, ebben a formában csak arra jó, hogy a részleteket nem ismerőket csúnyán megtévessze!
Nem öncélúan tettük be ezeket a térképeket és hoztuk mellé folyamatosan a fenológiai tapasztalati példákat. Sajnos, bizonyos "félreértelmezők" régebben állandó "zavarórepüléseket" végeztek ezek ellen, hazugsággal, csúsztatással, meg hasonlókkal vádoltak bennünket, amire én mindig csak azt tudtam válaszolni, hogy a tények magukért beszélnek. Ezeknek a humorral kevert példáihoz tartoztak a paprikalegtovábbépenmaradási" versenyek és ehhez hasonlók, de mindig DIDAKTIKAI és NEM RIVALITÁSI célzattal
Szombaton eleinte eső, majd a Dunántúlon átmehet havazásba. Ez a tél következő támadása. Utána mozgalmas időszak következik, sajna északon hatalmas mennyiségű hideglevegő van felhalmozva, ami egy neki kedvező időjárási helyzetben Európa belső részei felé fordulhat. Ez most egyenlőre nem látszik, de mint lehetőség, fennáll.
Egy sarkvidéki eredetű hidegelárasztás esetén Pécs környékén ugyanúgy semmit nem keres a "mediterrán hatás", mint ahogy a medence bármely más pontján. Olaszországban azért lettek "csak" a mi jó dombi pozícióinkhoz hasonló (vagy alig rosszabb) minimumok a síkvidéki állomásokon, mert élvezik a tenger közvetlen klimatizáló hatását, ami a potenciális -20-23 fokokból ennyit tudott "lefaragni". ANNYIT, AMENNYIT A MI DOMBJAINKON AZ INVERZIÓ!
Ez ugye annyit jelent, hogy a városi fűtés 4-5 fokot emel ott a hőmérsékleteken. Ezek után elképzelve, hogy Becsehely helyén egy nagyváros terülne el, fölkúszva a 310 méteres tetőig és ott is jó sűrűn beépítve. Nem "szubmediterrán", hanem "supermediterrán" jelzőt kaphatna, ami persze ugyanolyan hülyeség lenne, mint Pécs esetében. Nagyon hasznos tudni, hogy mi minek tulajdonítható, mert csak úgy tudunk vele a hasznunkra bánni. De a sztereotípiák az emberi gondolkodás gyilkosai.
Persze, biztosan csalós értékek az amatőr mérések, de a met-es adatok sem valósak. A térképen -20 C alatti értékeket jeleztek egész Velencei tó környékére.....
