Nekem egy nem túl gyakori munkajogi problémám van. A férjem egy cégnél már 4 éve területi képviselő munkakörben dolgozik. 3 évig 100.000,- Ft bruttó bejelentett bérért, egy éve ezt már bruttó 114.000,- Ft-ra változtatták.
A munkaszerződés egyik kitétele, hogy a munkaviszony megszűnése esetén a Munkavállaló 2 éven belül nem helyezkedik el a Munkáltatóval azonos vagy hasonló tevékenységi kört végző cégnél. Ám ez alól a Munkáltató felmentheti. Amennyiben ezt a kötelezettségét a Munkavállaló megszegi, úgy 2 éves átlagbérét a Munkáltatónak megfizeti. Ez a Munkavállaló általi rendes felmondás illetve a Munkáltatói rendkívüli felmondás esetében érvényes.
A helyzet az, hogy a férjem talált egy jóval jobban fizető állást, de ugyanebben a tevékenységi körben dolgozna. Szerintetek, ha nem sikerül megállapodásra jutnia a jelenlegi főnökével, akkor a fenti kitétel megállja a helyét?
Valami úgy rémlik, hogy ez csak akkor állja meg a helyét, ha az alatt a két év alatt, míg a Munkavállaló nem helyezkedik el, a jelenlegi Munkáltatója részére bért fizet.
Édesanyám Ausztriában dolgozott, mint vállalkozó. Megszüntette a (egyéni)vállakozását, s itthon a munkaügyi központban mondták neki, hogy E301-es nyomtatványt kérje ki. Kikérte, de nem a 3. pontban (Versicherungszeiten) szerepelnek a munkaviszony hónapjai, hanem a 4.-ben (Beschaftigungszeiten).
Itthon a munkaügyi központban azt mondták neki, mivel nem a 3. pontban szerepelnek a munakviszony hónapjai, ezért itthon nem kap munkanélkülit.
Ez tényleg így van? Semmire nem jogosult? Kint fizetve volt ugyanúgy a TB.
A papíron szerepel, hogy 15 napon belül lehet fellebbezni. Megéri?
Ha, esetleg nem jó a topik, kérlek segítsetek elirányítani.
köszönöm szépen válaszod,közben munkajogásztól is megkaptam a hasonló felvilágosítást!állásidőt kell fizetnie.Az elháríthatatlan külső ok jelen esetben az lenne ha mondjuk leég a gyár vagy egy tornádó széthordja a falalakat és gépeket,amiről természetesen szó sincs.Sajnos nagyon sok minden nem stimmel még de mindig minden meg van magyarázva.Ilyen világot élünk csak ezt már nem akartam annyiban hagyni,mert a megélhetésünkkel szórakoznak!köszönöm a segítséget mégegyszer!
Mi az hogy elháríthatatlan, külső ok, a földrengésen, árvízen, leégett gyáron kívül? Csak mert a 2012. évi I. törvény (Ez az új Mt.) szerint:
67. Díjazás munkavégzés hiányában 146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.
Ezen kívül nekem még két dolog nem stimmel, de reméljük, a profik megválaszolják. Egyrészt igazad van, 20 nap szabiból 18-ról nem rendelkezhet a munkáltató, csak maximum 15-ről. Másrészt nem darabolgathatja a szabidat kénye-kedve szerint. Ld. a lenti idézeteket a régi Mt-ből (1992. évi XXII. törvény):
A szabadság kiadása
134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.
(2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
(4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.
mivel 12 órát dolgozunk és a szabit 8-ba számolják ezért ha elmegyek egy napra, 1,5 szabit vesz el.januárba leálltunk egy hétre ebből beosztásom szerint 3 napot kellettt volna dolgoznom ami 4,5 szabit jelent. Én egyesével elmentem 5 napra mikor szükségem volt rá, az 7,5 napnak számít, augusztusban is leálltunk így megint nem mentem 3 napot=4,5 szabi.Már 16,5 nap szabinál tartunk. Bennt van még 3 napom az összesen 19,5. Az a 3 nap pont az a két nap amikor 2 ünnep között dolgoznom kéne és meg is mondták, h akkor leállás lesz és tartsunk meg annyit. Egy héttel hamarabb fog leállni és azon a héten nekem még 4 napot kéne dolgoznom tehát még 6 nap szabira lenne szükségem és ezt akarja fizetésnélkülibe megoldani.Tehát ha összeadjuk csak a leállásokat az 18 nap.
Azért egy pontosabb számoláshoz jó lenne a tények pontos közlése. Mit jelent az, hogy elvett 9 napot? Hogy jön ki, hogy elvett 9-et, kivettél 1-2-t, maradt 3, az összesen 20?
Próbáljuk leegyszerűsíteni és egyre adok választ: ha már nincs annyi szabid, mint amennyi kellene és leáll a gyár, akkor fizetésnélkülire a beleegyezésed nélkül automatikusan nem küldhet el. Állásidőt kellene fizetnie vagy behivni, takarítani, pl.
Arra lennék kíváncsi, hogy ha összesen 20 nap szabim van és a munkáltatóm a gyár leállásával ebből 18at el akar venni, de nics ennyim, mert már elvett 9-et év közben, én is vettem ki 1-2 napot és így maradt 3. Most közölte,h év végén megint leáll 2 hétre és kéne 9 nap. Akinek nincs ennyi ( a gyár felének) fizetésnélkülire akarja küldeni. Ezt megteheti?Folyamatos műszakban dolgozom 12 órában így ha elmegyek egy napra, azt 1,5 napnak számolják.Létezik akkor, hogy összesen egy nap van amit akkor veszek ki amikor akarom?Hány százalékával rendelkezik a szabimnak?Nem kellene állás időt fizetnie ha leáll a gyár?
CÉGEMMEL TANULMÁNYI SZERZŐDÉST KÖTÖTTEM, MELYBEN RÖGZITÉSRE KERÜLT, HOGY EZ ÉV DECEMBER 31-IG BEFEJEZEM AZ ISKOLÁT, MIVEL A FŐISKOLÁTÓL HALASZTÁST KÉREK. KÉRDÉSEM, HOGY ELBOCSÁTHATNAK-E, JELENLEGI MUNKAKÖRÖM, MELYET JÚLIUS 01-TŐL TÖLTÖK BE, ELVÁRT VÉGZETTSÉGKÉNT SZAKKÖZÉPISKOLÁT JELÖLT MEG A MUNKSZERZŐDÉSBEN.
Két műszakban dolgozom és mivel buszhoz van igazítva a műszakváltás így nincs idő ledolgozni a 25 perc szünetet.Tehát kereken 8 órát azaz 480 percet dolgozok illetve ebből lejön a 25 perc szünet,valós munkával így 455 percet töltök.A norma idő mégis 480 perc ami az egyébként is szűkre szabott idő miatt teljesíthetetlen.Soha senkinek nincs meg így a 100%-os teljesítménye.Mondanom sem kell a minimálbér sem kereshető meg így.Jogos ez így!Van-e erre vonatkozóan bármilyen törvény,jogszabály?Aki tud segítsen!Előre is köszönöm magam és még sok munkatársam nevében.
Lehet, hogy mosolyt fakasztóak a kérdéseim, számomra (és másoknak is) viszont nagyon komolyak.
Mivel kételkedtem az 1. kérdésemre kapott válasz helyességében, tegnap délután érdeklődtem több jogász szakembernél problémámat illetően. Ők kapásból ugyanazt mondták, mint Fülig.Di.St.James.
Sőt, a 4. kérdésemre is határozott és egyértelmű választ adtak. De ezt nem árulom el…:)
Az 1. kérdésemben vázolt egyszerű esetben ("simán" megszűnik a vállakozás) az én alkalmazotti munkaviszonyom megszűnése felmondás a munkáltató részéről kategóriának minősül?
Aki tud, kérem segítsen a 4. kérdésemben taglaltakra, mert ez szerintem akár okirathamisítás tényének is megfelel. Ugyanis hivatalos papírokat ír alá nevezett személy (feleség) "h", mint helyettes megjelöléssel.
Ha az egyéni vállalkozás megszűnik, az én munkaviszony megszűnésem minek minősül? Tudomásom szerint felmondás a munkáltatóm részéről.
2.
Ha az egyéni vállalkozás egyéni céggé alakul és én nem írom alá az új munkaszerződést, minősülhet-e ez az esemény felmondás a munkáltató részéről kategóriának?
3.
Ha az egyénivállalkozó elhunyt és özvegy-örökösi jogon tovább viszik a vállalkozást, de én nem vagyok hajalandó a másik egyéni vállalkozóval együtt dolgozni, az új munkaszerződés alá nem írásával minősülhet-e az esemény felmondás a munkáltató részéről kategóriának?
4.
Helyettesítheti-e jogszerűen egyéni vállalkozó munkáltatómat annak felesége, aki nem rendelkezik az egyéni vállakozás tevékenységéhez szükséges semmilyen végzettséggel, nem alkalmazott a vállalkozónál? Elegendő lenne egy egyszerű meghatalmás (bár nincs tudomásom arról, hogy lenne) a feleségnek - mint magánszemélynek - hogy a vállalkozás ügyeit vigye? Meglepődnék, ha törvényesen ezt meg lehet tenni ilyen formában...
Ehhez valaki hozzaertobb kellene, de igy egy kis guglizas utan azt hiszem, igen.
"A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
...
2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelezõ alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhetõ középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az elsõ szakképesítésre történõ felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata."
Jól értelmezem a várandósok felmondással szembeni védelemnél azt, h be kell jelenteni a munkáltatónál, h várandós a kismama? Ha nem teszi, akkor felmondhatnak neki.
van egy rokonom aki várandós.
nem túl biztos a helye sem.
ha most bejelenti, akkor a felmondással szemben védett lesz (és ehhez nem kell táppénzre mennie, mint mondjuk veszélyeztetett terhes) alég ha írásban közli a munkáltatóval, h áldott állapotban van.
a kérdés tehát h elég-e a bejelentés és nem kell táppénzre mennie?!?!
