Nem vagyok matek ellenes, csak nem igazán értem, hogy mi a fenéért kellene egy olyan típusú informatikai képzésnél ami a GDMF-en folyik ennél erősebb matek. Ennyire képzett matematikusra kevés helyen van szükség, e helyett célszerűbb a többi tárgyra koncentrálni. De itt egyébként nem csak erről van szó. Mi (az első évfolyás) még tanultunk egy csomó olyan dolgot, amire tuti nem lesz szükségünk. Pl. volt valami kommunikációs technika vagy valami hasonló című tantárgy, aminek eleinte nagyon örültem, elvégre az ide vonatkozó hardver-szoftver ismeretek akkortájt igen jól jöttek volna. Ezzel szemben az egész arról szólt, hogy két madzagon milyen maximális sebességgel lehet átzavarni az adatokat. Nem mondom, ennek is volt némi haszna de nem abban a mélységben ahogy okították. Ráadásul, azokról a dolgokról, amikre viszont tényleg szükségem lett volna, szó sem esett (Legalábbi ott.) Később azért tanultunk egyet s mást protokollokról, hálózati szintekről, de jóval kevesebbet a kelleténél. Ha azt az időt, amit a meddő bitszámlálgatással töltöttünk, inkább a hálózati protokollok, útvonalválasztás, stb témakörével töltjük, sok időt megspóroltam volna, amit utána ezek autodidakta módon történő elsajátításával töltöttem.
"Ami a felhasznált technológia változását illeti, nem hiszem, hogy pl a struktúrált programozásból az oop-re váltásban olyan rengeteget számítana hogy az ürgepásztor tud-e integrálni. "
Hát, ha egy matematikában kellőképpen járatos egyénnek megmondod, hogy az oop 90%-ban megegyezik a szignatúra feletti szigma-algebrákkal, akkor hidd el, már tudni fogja, miről szól az egész...
Úgy látom a vitának ez az ága elég meddő, úgyhogy részemről már nem akarok belekötni senkibe, aki matek-ellenes.
Az eredeti ideológia (lásd lejjebb) az volt, hogy azért kell egy informatikusak matematikát tanulnia, mert ezáltal fejlődik az absztrakciós képessége. Erre válaszoltam, hogy ez nem feltétlenül így van, ugyanis jellemzően más eszközökkel, más gondolkodásmóddal dolgozik egy matematikus, mint egy informatikus. Azaz lehet valaki ragyogó matematikus és sült hülye programtervező (láttam már ilyet is). Persze, aki a magas szintű matematikát túléli, többnyire programozni is megtanulhat, de szerintem nem lesz jobb programozó, mint ugyanezekkel a képességekkel matek nélkül. Amire szerintem meg kellene tanítani az emberkéket, az egy probléma megoldása informatikai eszközökkel, egy gondolkodásmód amit a programozók használnak. Ezek egyes elemeit meg lehet tanulni, lásd struktúrált programozás, felülről le ill alulról felfelé megközelítés, oop, stb, de igazán ezt a gyakorlat hozza meg, az ember igazán a nyolcadik-tizedik nagyobb rendszere után kezdheti programozónak hívni magát. De ezután már lényegileg mindegy, milyen architektúrát, programnyelvet, stb használ, a lényeg hogy át tudja vinni a problémát a computerre.
A számítástudomány, és az egész dolog matematikai háttere igen fontos, de véleményem szerint az alapkutatáshoz tartozik. Vannak szép kis könyvek, amik a 1500 oldalon keresztül taglaljál, hogy melyik rendezőalgoritmus mikor mennyire gyors, de egy átlag programozónak ebből csak a végeredmény a lényeg, amit le lehet írni 15 oldalon. A maradék csak annak lényeges, akinek valamiért extrém körülmények között kell szupergyors rendezési feladatot ellátó programot írni, és annak aki új ilyen tipusú algoritmust talál ki. Ezek viszont nincsenek túl sokan.
Ami a felhasznált technológia változását illeti, nem hiszem, hogy pl a struktúrált programozásból az oop-re váltásban olyan rengeteget számítana hogy az ürgepásztor tud-e integrálni.
Micu irja:
Nincs teljesen igazad. Minden területnek megvan a maga gondolkodásmódja, és teljesen más típusú megközelítést használ egy matematikus, mint egy programozó. Természetesen el lehet sajátítani mindkettőt, de az egyik nem feltétele a másiknak. Jól szemlélteti a példát az egyes programnyelvek filozófiája. Ha megnézzük pl. a Prolog nyelvet, ő inkább a matematikusok gondolkodásmódját tükrözi, míg a C egy programozóét. Más a dolog szemléletmódja is, és ez így természetes. A matematikusnak van ideje elmerülni egy problémában, míg az informatikus odamegy egy területre, összeszedi a feladat megoldásához szükséges információt, megoldja a feladatot, és megy tovább. Az előbbinek mély ismeretei vannak a területéről, és viszonylag egy szűk területen mozog, míg az utóbbinak az ismeretei csak a megoldandó problémát (és természetesen a felhasznált ezközöket, módszertanokat, stb) érintik.
Bocs, de emlekeztesselek kell ra, hogy arrol volt szo, hogy integralni tanulni kell-e egy informatikusnak. Az azert nem azonos egy 5 eves matematikusi kepzessel.
Ráadásul a felhasznált eszközök, módszertanok ebben a szakmában viharos sebességgel változnak is.
Eppen ezert van szukseg matematikailag kimuvelt emberfokre (oh, grof Szecheni Istvan, hogy megmondtad a frankot mar 150 eve!)
De vitatkoznek egy kicsit ezzel a viharos valtozassal. Letezik olyan, hogy szamitogeptudomany. Es annak vannak klasszikus eredmenyei, vegyuk peldanak a veges automatakat, es az azokhoz kapcsolodo regularis nyelveket. Ezt pl. mindenkeppen kene tanitani egy informatikusnak. Azt mondjuk en is problemanak latom, hogy szakemberek hijan nehany helyen matematikat + "szamitastechnikat" tanitanak. Utobbin a Windows-vilagot, meg a "programozas" c. targyakat ertem, ahol vesznek egy nyelvet, aztan a konyvtarait tanitgatjak.
Figyelem, a szamitogeptudomany az _nem_ matematika! Csak matematikaiul van leirva, kb. ugy, mint ahogy a fizika se _csak_ matek!
De a bejarat a matekon keresztul vezet. Nincs kiralyi ut, vagy hogy is mondjak ezt.
Egyszóval, a matematika a programozónak nem árt, de nincs az a direkt összefüggés, mint amit sokan automatikusan feltételeznek.
En nem is mondtam, hogy az osszefugges direkt. Csak azt, hogy van.
Kedves akárki, nem túl nagy intelligenciára vall a modorod, hát még az, hogy azt gondolod, más elhiszi e stílus alapján, hogy te a szegedi GDF vezetősége volnál...
Hát a már megtisztelt a válaszával a szegedi GDF vezetése (?), akkor muszáj válaszolnom. Én Bp-i GDF-eseket ismerek néhányat, ez alapján írtam amit írtam. Igaz, egyik sem fejezte még be.
Egyébként nagyon helyesen teszitek, ha a GDF azt akarja, hogy legyen valami elismertsége a diplomájának, akkor így kell csinálni.
Szerintem próbáld ki GDF-et, és utána magyarázzál, mivel a szegedi tagozaton, elég húzósak a vizsgák, meg az ilyesmik. Lehet, hogy a többi tagozat "gagyi" de itt azért, aki befejezi azért az valamit tudni is fog.
IMHO a matematika nélküli programozás csak a "Mit kell írni? WAP-ot? Adjatok egy billentyűzetet, holnapra meglesz!" stílusú programozóknak nem kell. LEhet, hogy ezzel a véleménnyel egyedül vagyok, de nem valószínű.
Ahol egy kicsit is tervezni kell, ott már nem elég a nyelvi tudás, gondolkodni is kell, tehát elvonatkoztatni a rideg valóságtól.
Nincs teljesen igazad. Minden területnek megvan a maga gondolkodásmódja, és teljesen más típusú megközelítést használ egy matematikus, mint egy programozó. Természetesen el lehet sajátítani mindkettőt, de az egyik nem feltétele a másiknak. Jól szemlélteti a példát az egyes programnyelvek filozófiája. Ha megnézzük pl. a Prolog nyelvet, ő inkább a matematikusok gondolkodásmódját tükrözi, míg a C egy programozóét. Más a dolog szemléletmódja is, és ez így természetes. A matematikusnak van ideje elmerülni egy problémában, míg az informatikus odamegy egy területre, összeszedi a feladat megoldásához szükséges információt, megoldja a feladatot, és megy tovább. Az előbbinek mély ismeretei vannak a területéről, és viszonylag egy szűk területen mozog, míg az utóbbinak az ismeretei csak a megoldandó problémát (és természetesen a felhasznált ezközöket, módszertanokat, stb) érintik. Ráadásul a felhasznált eszközök, módszertanok ebben a szakmában viharos sebességgel változnak is. Egyszóval, a matematika a programozónak nem árt, de nincs az a direkt összefüggés, mint amit sokan automatikusan feltételeznek.
Teljesen igazad van!
Az előbbi állításomat azonban kizárólag a GDF-re vonatkoztattam. Bár nem tudom 100%-ig, de szerintem ilyen szakosodás nincs a GDF-en.
"Azt meg, hogy 0 az eselye annak, hogy az integralast hasznald, honnan tudod? "
Pl. onnan, hogy egész életében adatbáziskezelést végez... (bocs, micu :-)
De tényleg, matekra szükség van. Fejlődik tőle az absztrakciós készséged, amire szükség van, ha programozással (informatizálással?) akarsz foglalkozni, mégpedig komolyan.
Más. Egy előző hozzászólás a matek oktatást fikázta. Szerintetek a gyakorlatban egy átlag
informatikusnak milyen gyakran
kell integrálni ? Pláne papíron ? Mint már valahol lejjebb leírtam, ha ilyen típusú
feladatba ütközöm (aminek esélye = 0),
akkor az adott részfeladattal megbízok egy matematikust. De nem hiszem, hogy a
matematikusok ettől fogják betegre
keresni magukat.
Jajjajj. Matekot nem azert kell tanulni, mert mondjuk integralni kell a napi gyakorlatban. Hogy a rogeszmemmel jojjek elo, az orvosi hasonlatokkal, anatomiat nem azert kell tanulnia egy leendo orvosnak, mert sebesz lesz belole.
Mero Laszlot tudnam idezni: a matematika, mint targy, a testnevelessel allithato parhuzamba. Agytorna, mondhatnam.
Es azt is gondolom, hogy jobb szakember lesz abbol, akinek viszonylag szeleskoru matematikai ismeretei vannak, mint annak, akinek halvany fingja sincs - pl. az integralasrol. Gondolkodasmod, ocsem!
Ha valaki programozik, az vegul is mindig azt fogalmazza meg: ezt es ezt a feladatot kell megoldja a programom - ezert es ezert lesz tenyleg jo a program, vagyis valamifele bizonyitast gondol el a programjarol. Ez persze nem matematikai ertelemben vett bizonyitas, de ehhez jo, ha az ember megtanulja azt, hogy ez hogy mukodik a matematikaban.
Azt meg, hogy 0 az eselye annak, hogy az integralast hasznald, honnan tudod?
Én amondó vagyok, hogy aki tanulni akar (esetleg muszáj neki), az tanuljon. Bárhol is teszi. Mindig jobb, mint hogy egyéb más hülyeségekkel múlassa az idejét! Az ember járhat BME-re, ELTE-re, vagy akár a GDF-re, azzal nem veszít semmit.
FcS: Akkor lehet, hogy en tuloztam egy kicsit... De emberunk szo szerint azt allitotta magarol, hogy nem tud progoramozni, es nem is akart megtanulni.
Egyebkent az Angster az meg tenyleg a jobbak kozul valo, de szerintem az oktatok es gyakorlat vezetok kozott eleg sok az aki nem rendelkezik a megfelelo tudassal.
micu: Igazad van, tenyleg felelotlenseg egy "kezdore" rabizni a rendszer tervezest. De ha azt allitja hogy ert hozza es meg tudja csinalni, akkor miert ne? Felnott emberek vagyunk, nem?
Nekem akkor lett furcsa amikor azt mondta, hogy nem tud programozni. Meg ugy el volt ajulva a GDMFtol, lehet hogy ezert idegesitett egy kicsit.
Megjegyzes: Az informatikanak rengeteg specialis aga van: rendszer tervezes, programozas, fejlesztes, infrastruktura tervezes, karbantartas, biztonsag technika, tanacsadas stb.
"A rendszer tervezéséhez még annyit, hogy azok, akik a manageri szakosodást válaszják, többet tudnak a tervezésről, mint az alkalmazások felé orientáltak, akik viszont többet tudnak programozni."
Csendben jegyzem meg, hogy akik a programtervező "szakosodást" választják, azok feltehetően még többet tudnak erről...
Hello!
Nem olvastam vegig a temat, de ha valaki nem tudja:
A Kando Kalman Muszaki Foiskola is inditott az iden tavoktatast, villamosmernok es muszaki menedzser .
Azt hittem, szervezésröl van szó. De a programozás is olyasmi, aminek az elsajátitásához idö kell. Legalább 1-2 év folyamatosan (minden nap legalább 8 óra) ezzel eltöltött idö. Nem mondom, hogy 10 óra után nem lehet programozni, de komoly feladat megoldásához, ahhoz hogy valaki önállóan éles rendszert csináljon kell némi gyakorlat. Nekem még most, 12 év programozás után is fejlödik a stílusom. Természetesen, ha van aki megtervezi a rendszert, és a programozó csak kódol, akkor nincs szükség ekkora gyakorlatra, de ez általában nem jellemzö. De még akkor sem árt, ha valaki rajta tartja a szemét az illetön. Ugyanez a dolog a szervezöre is vonatkozik. Plusz, még nem biztos, hogy aki meg tud csinálni egy diploma/vizsgamunka nagyságu feladatot, az egy éles rendszert (ami általában 10-100x akkora és SOKKAL összetettebb) egyböl át tud látni. Egyszóval, aki olyasminek a tervezését bízza egy kezdöre, amin késöbb több ember fog dolgozni, enyhén szólva amatör. Anno amikor én elkezdtem programozni érettségi után, már volt kb 1 éves programozói gyakorlatom, igaz mikrogépeken. Ennek ellenére pár hónapig erösen átnézték minden munkámat, és csak amikor látták, hogy böven vagyok olyan jó mint a többiek, és megtermelem a magam napi 1500-2000 sor cobol kódját, hagytak önállóan dolgozni. De még ekkor is csak részfeladatot oldottam meg a projectekben. Ráadásul az egy olyan hely volt, ahol a rendszerszervezök elég alaposan megtervezték a rendszert (fizikai adatstruktúra és programozási specifikáció szintjén). Viszont az is igaz, hogy országos szintü rendszereket készítettünk, és mindez nagygépen volt.
Bocsáss meg, hogy kételkedem szavaidban, de az, hogy egy sor kód megírása nélkül valaki lediplomázott, az enyhén szólva hihetetlen. Ugyanis a programozás vizsgákon a gyakorlati program leadása után (amit persze megírhat a barátom, akárki is) az ún. második fordulóban direkt papírmemória írással kell programot írni, aminek le kell fordulnia, sőt még futnia is kell! Ilyen vizsgából nem egy van...
Persze, ha ügyes (=mocsok), beültet maga helyett valakit, de akkor nem ő szerezte a diplomát! Mellesleg csak a hitelesség kedvéért megemlítem, hogy Angster Erzsi a mai napig aktívan írogat programokat. Az már egy másik (és korábban kivesézett) kérdés, hogy Pascalban írni programozásnak minősül-e?
A sokadik alkalommal visszatérő félreértés pedig az, hogy informatikus =/= programozó, a GDF viszont informatikust képez. A rendszer tervezéséhez még annyit, hogy azok, akik a manageri szakosodást válaszják, többet tudnak a tervezésről, mint az alkalmazások felé orientáltak, akik viszont többet tudnak programozni. Szóval, ha lehet ne keverd össze a két dolgot.
FcS
Igen, szerintem egy BMErol szabadult emberre inkabb ra lehet bizni egy rendszer tervezeset, nem egy komplett projekt tervezeserol volt szo.
A GDMFan nem mennek semmibe bele olyan melyen , hogy azt utana a vegzett illeto osszerakva rendszerben tudjon gondolkodni.
Pl. ha valaki a muegyetemen elvegzi az Info-t, Pongornal vizsgazik programozasbol, akkor az legalabb egyszer tudott programozni. Mig a GDMFen "egy sor kod megirasa nelkul" is lehet diplomat szerezni. Angster is nagyon reg irhatott kodot.
Miért, szerinted ha valaki az BME-röl jön frissen diplomázva, szerinted jó ötlet rábízni egy project tervezését ? Az a nagy informatikai cég, aki egy kezdöre bizik ilyesmit, szerintem gagyi, akárhonnan is jött az illetö...
Szerintem a referencia az azert sokkal tobbet szamit, es GDMF az nem referencia. Bar biztos van ellen pelda is, ahogy Te is irtad.
De engem pl. nagyon idegesitett, hogy egy GDMF-an diplomazott emberkevel kellett egyut dolgoznom, es miatta akadozott az egesz projekt. Rendszertervezokent dolgozott nalunk. Olyan rendszertervet keszitett, ami kivitelezhetetlen volt.
Amugy tokre elvolt szallva magatol, hogy a GDMFen vegzett es hogy le tudott diplomazni, pedig soha egy kodot nem irt.
Valaki lentebb azt kerdezte, hogy le lehet-e diplomazni.
Igen le lehet mint a fent emlitett pelda mutatja.
Csak kinek jo ez?
Meg eri, hogy behulyitenek mint a fent emlitett embert? Aki azten el volt szalva magatol.
Ez amugy MO egyik legnagyobb IT cegenel volt.
El is jottem, lehet hogy meg most is tart az a projekt.....
Ha nagy cégtöl jössz talán használ valamit a referencia. Ámbár az sem mindegy, mit csináltál ott. Találkoztam anno igen nagyarcu programozó hölggyel, aki igen büszke volt hogy pár éven keresztül külföldön dolgozott, de amikor a tényleges munkára került a sor, kiderült hogy nagy COBOL listázóprogramokban cserélte ki az xxxx kifejezést yyyy-ra. A hölgy egyébként nem írt commenteket a programjába (clipper), nehogy megnövekedjen a kódméret...
Udv: Micu
mirach:
Olvasd el a korábbi hozzászólásokat, sok információ volt bennük a lemorzsolódással kapcsolatban.
nEdvE:
"Nem tudom, ki mennyi tapasztalattal rendelkezik munkahelyi felvételek ügyében, de ahol én eddig voltam, ott vagy le se tisztelték, hogy van-e főiskolai végzettségem, vagy sem, ahol meg érdekelte őket, ott komolyabb elbeszélgetés volt, hogy mit csináltam eddig, milyen tapasztalataim vannak, mihez értek (és igazából ez a hangsúlyosabb). ..."
Egy konferencia alkalmából volt szerencsém beszélegetni Kiss Tiborral, az IBM Magyarország szoftver üzletág igazgatójával (a titulus nem biztos, de ilyesmi). Azt mondta - és ez nagyon elgondolkodtatott, sőt azóta teljesen egyetértek vele -, hogy a tudás nem lényeges kérdés, mert az _megszerezhető_. Sokkal lényegesebb, hogy kinek mihez van érzéke, mit tud csinálni a legjobban, mit tud jobban csinálni, mint mások.
Gondolkozzatok el ezen egy kicsit. Nem teljesen mindegy, hány programnyelvet láttál már, ha nincs a véredben? Az a kérdés, van-e hozzá tehetséged. Ha meg nincs, akkor tök mind1, hogy ELTE-t végeztél, BME-t, vagy GDF-et. Előbb-utóbb úgyis kiderül, alkalmas vagy-e egy feladatra.
Jaj, meg annyit, hogy meg tudja valaki mondani, vagy nezni, hogy mikor van az elsos tavoktatasosoknak a pot zh idopont bevezetes a szamtechbe tantargybol. Ugyanis ugy tunik, hogy nem tudok elmenni a keddi 3. zh-ra. Koszi
Oke Kedves Zsolt, atjottem ide. Ennek a topic-nak mar tenyleg kialakult tabora van, igy talan tobb hozzaszolas varhato itt. Szoval tehat, arrol van szo, hogy mennyi az eselyed arra, hogy a GDF-en eljutsz a diplomaig. Az az iden kezdem a tavoktatas szakon. Igazsag szerint nem is tudtam, hogy van nappali szak is. Miota? De nem baj, hogy a tavoktatason vagyok, mert lehet, hogy jovore megprobalok egy ELTE-t.
Az elso eloadason, a Kovacs Magda azt mondta, hogy azert jo ez a suli, mert itt elmeletileg barki diplomahoz juthat. Ugyanakkor olyan remhireket hallottam, hogy bizony nagyon kevesek kapnak a GDF-en diplomat. Tenyleg igy van ez? Mekkora a lemorzsolodas? Es minek koszonheto ez? Ennyire vadallatok a vizsgan? Vagy ennyire csesznek tanulni a nebulok?
Valóban, államvizsgából minden hónap utolsó napjaiban van egy-egy, az is igaz viszont,
hogy most még azt lehet mondani, hogy tömeg volt, mert ez volt az utolsó alkalom,
hogy 35 pénz leperkálása nélkül meg lehetett úszni a vizsgát. Szerintem átlag 10-en
lehetnek egy-egy ilyen vizsgán, tehát egy évben 150-nél nem többen.
Épp most dumáltam egy BME-n végzett úriemberrel, aki így fejtette ki az államvizsgán szerzett
tapasztalatait: a rendes vizsgán a tanárok azt kérdezik, amit NEM tudsz, az államvizsgán pedig
azt, AMIT tudsz... (mondjuk ehhez képest a GDF-en ilyet nem tapasztaltam, bár 3-asnál
senki nem kapott rosszabbat, de lehet, hogy készültek is :-))
Tudás legalizáltatása: lapozzatok bele a HVG-be, és nézzétek meg azokat az álláshirdetéseket, ahol valamilyen informatikusokat/programozókat keresnek. A hirdetések
90%-ában benne van, hogy felsőfokú végzettség kell hozzá. A GDF diploma ennek megfelel
(merthogy államilag elismert, akármennyire is fikázott), a színvonalról meg csak annyit, hogy
az itt végzettek között valóban nagy eltérések lehetnek a tudásuk szempontjából, de ez egyrészt azt jelenti, hogy lehet, hogy gizike hozzá sem szagol a programozáshoz (bár elvégezte ezeket
a tárgyakat), viszont a gazdasági és jogi tárgyakban meglehetősen eligazodik -> nyilván nem
programozóként fog elhelyezkedni, hanem mondjuk egy akár nagyobb vállalkozásban informatikus vezetőként, ahol az itt megszerzett tudást igenis hasznosítani bírja.
A másik dolog a színvonallal kapcsolatban: a megszerzett diploma annyit ér, amennyi tudás van mögötte!! Tehát ha egy munkahelyen arra kíváncsiak, hogy mégis miket csináltam eddig, akkor elmondom, hogy miket tanultam, hol dolgoztam eddig, mi volt a diplomamunkám címe és miről szólt (és hogy szó nélkül 5-öst kaptam rá, mert a főiskola Epszilon sugarú környezetében nem volt olyan ember, aki értett volna ahhoz, amit csináltam), elmondom, hogy mi érdekel, milyen irányban szeretnék továbbfejlődni, stb.
Véleményem szerint a főiskolai végzettség valamilyen formában arra garancia, hogy az adott
diák egy általa választott témába már beleásta magát, és rendszerezte a tudását annyira,
hogy egy 120 oldalas dolgozatot készített belőle.
Nem tudom, ki mennyi tapasztalattal rendelkezik munkahelyi felvételek ügyében, de ahol én
eddig voltam, ott vagy le se tisztelték, hogy van-e főiskolai végzettségem, vagy sem,
ahol meg érdekelte őket, ott komolyabb elbeszélgetés volt, hogy mit csináltam eddig,
milyen tapasztalataim vannak, mihez értek (és igazából ez a hangsúlyosabb).
A főiskolai végzettséged végülis csak egy belépő egy ilyen beszélgetésre. És ha ellubickoltad azt a négy (öt? hat?) évet, akkor bizony itt nagyon komoly hátrányban leszel azzal szemben,
akinek a papír mögött ott van a tudás, és ezt prezentálni is tudja.
Igen, ebben lehet valami, bar szerintem pl.: ha a Deutsche Borse-nel dolgozol es beadod a jelentkezesedet mondjuk egy bankba,
akkor nem a GDMFes diplomadat fogjak nezni, hanem:
- azt hogy miket csinaltal a Deutsche Borsenel
- ha a Borsenek jo voltal, akkor nekunk is jo leszel (nem lehet rossz szakember)
- ha meg jo benyomast tettel rajuk, akkor meg meg is adjak azt a penzt +X % , amit az elozo munkahelyeden kaptal.
Ha pl. most az ericssonnal dolgozol, akkor a nokia csont nelkul atvesz, nem is nagyon kerdezoskodnek.
SZVSZ nem a GDMFes diplomad alapjan fognak valahova felvenni.
Azért kell legalizálni, mert sok olyan cég van, ahol hülye a személyzeti vezető az
informatikához, és nem tudja beszélgetés alapján eldönteni hogy megfel-e a paciens.
Én a magam részéről amióta leérettségiztem (11 éve) különböző munkahelyeken dolgoztam, de
szinte mindig programozóként, dolgoztam C64-től a mainframekig,Asm (Z80, 68x, Intel x86),
Basic(rengeteg nyelvjárás + Visual), C (Turbo), C++ (Turbo, Builder, gnu), Cobol, C++, dBase,
Clipper, Java, Pascal (Turbo és Delphi 3-ig), RPG nyelveken. Éveken keresztül az volt a célom, hogy
minél jobb programozó legyek. Ehhez képest anno amikor munkát kerestem, nem tudtam elhelyezkedni,
mert nem volt csak egy Számalk-os programozói végzettségem. Most önálló cégem van, és az az egy
vigasztal, hogy úgy ahogy talpon vagyok, míg azok a cégek akik anno elutasítottak, többnyire már eltűntek
a süllyesztőben ... A dolog másik oldala, hogy ha programozásból nem is tudtak sok újat mondani, a gazdasági,
szervezési, és villanytan ismeretek azért használtak valamit... Nem adtak túl sokat, de annyit amennyi nekem kell,
annyit igen. Én amúgy sem tervezem, hogy a közeljövőben processzort tervezek, úgy hogy az Intel megnyugodhat :),
de ha valamire szükségem van, tudom hol kell utánanézni.
Más. Egy előző hozzászólás a matek oktatást fikázta. Szerintetek a gyakorlatban egy átlag informatikusnak milyen gyakran
kell integrálni ? Pláne papíron ? Mint már valahol lejjebb leírtam, ha ilyen típusú feladatba ütközöm (aminek esélye = 0),
akkor az adott részfeladattal megbízok egy matematikust. De nem hiszem, hogy a matematikusok ettől fogják betegre
keresni magukat. Persze vannak olyan területek, ahol az ilyen irányú képzésre is szükség van. Ha pl valaki CAD rendszert tervez,
vagy hasonlót. De a GDMF célja tudatosan nem ilyen típusú informatikusok előállítása. Ilyen emberből kell az országban kb 100, míg
mezei informatikusból ennek sokszorosa.
Üdv: Micu
