Nekem volt ilyenem de abból van olyan is hogy a jobb oldalon bemegy a fázis, a bal oldalin meg ki. Az új kismegszakítókon meg ugye alul-felül van a be és kimenet nem egymásmellett.
Üdvözlöm! Nem vagyok villany szerelő,ha elmondja valaki akkor megtudom csinálni! A képen látható kismegszakitó ba felül 2 alul a vezeték megy . Ezt ki tudom cserèlni egy Schneider 1p 16b re? Így akkor a két vezetéket egy helyre tudom csak a kismegszakitóba kötni. Így lenne a helyes? Köszönöm!
Mert a magyar ember fillérb.szó. Az a PEN kivezetés mennyibe kerülne? 15,20,30 ezer? Azon már vehetnék magamnak egy pár normális cipőt, meg egy új kabátot, ha nem kellene a gyerekeknek ez-meg az. Csak ezt a normális fizetésből élők nehezen igazán értik meg.
Valóban tök ugyanaz, csak a szabványnak mond ellent. Megfelelő minőségű kötésekkel nincs az az ember, aki kimérné a különbséget. A villanyszerelők nem mondhatják ki, hogy ugyanolyan működőképes minden szempontból, és csak elvi hibát tartalmaz.
Abban igazuk van, hogy ha valaki ismeretlennek kell hozzányúlnia, lehet belőle problémája, hacsak nem teszel mellé időtálló dokumentációt.
A feloldása az alábbi lehet:
A PEN sínről lekötöd a PE-t, és a korábbi N sínre kötöd, majd utána beteszel egy új N sínt. Vagyis a hozzáférhetetlen PEN sínt hozzáférhető helyre hozod. Feltétele, hogy az eredeti PEN sín és N sín közti vezeték keresztmetszete megfelelő.
"Mi a különbség "elektromos" működési szempontból a PEN vagy a N tovább vezetése között? A pár cm-es átkötő vezeték darab (ha van egyáltalán és nem azonos még maga a sín is) ...
Ergo a két eset MINDEN szempontból tökéletesen AZONOSAN működik műszakilag-elektromosan. Nem lehet közöttük különbséget tenni műszaki-védelmi-biztonsági szempontból.
Már kérdeztem eme fórumon hogy a nullbontót miért is kellett betenni egy egy elosztóba, de senki sem válaszolta meg.
Huszonévvel ezelőtt még szereltem fel,és kérdeztem miért kell, ki bontja meg és mikor van szükség reá hogy meg legyen bontva,de semmi válasz csak szereljem be. :(
Manapság (az utolsó kiadott utasítás miatt) arra törekszem hogy a nulla sín leköthető legyen a PEN sínről (leválasztható legyen) egy vezető szakasszal ami lehet réz sín is.
Sokféle kötés van a dobozban, van ahol lehet alkalmazni ezt a gyantás trükköt (N,PE sínek bekötése), van ahol nem (kismegszakítók fázissíne vagy épp az elmenő vezetékei)
A szilikagél viszont jó ötlet, azt lehet javaslom majd a tulajnak.
Viszont az ónozás elgondolkodtatott. Az ok, hogy kötésre nem megfelelő az ónozás a szabvány szerint, de mi van akkor, ha a vezetékek végeit befuttatom, és úgy kötöm be ? Tehát effektív nem kötésre használnám az ónt, csak korrozióvédelemre. Vagy ezt is tiltja a szabvány ? (Hajlékony vezetékeknél lehetne akár azt is, hogy ónozás + érvéghüvely)
A harmadik ábrán az a C1 kondi eléggé gyanús... A már egyeníránított táp negatív ágát köti össze a védővezetővel. Az lehet fázisérzékeny... (((Bár én a fázisérzékeny szó helyett a gyakorlatban az ipari hulladék szót használnám. Másoknak miért sikerült normálisan megoldani ugyanazt???)))
A minap láttam egy ismerősnél egy vizes aknában lévő, IP66-os elosztódobozban a kötéseket. 2-3 éves szerelés, szépen meg van csinálva (többnyire), viszont szinte az összes látható kötésnél elég vastag patina volt a rézen. A szekrény egy medence elosztója, szóval elég mostohák a körülmények, de erre nem számítottam.
Pl van egy-egy N és PE sín, maga a sín az rendben is van, de a bekötött vezetékek erősen be vannak zöldülve. A fázissín, amin az összes kismegszakító van szintén eléggé patinás.
Lehet ezzel valamit kezdeni ? Hogy szokás ezt hosszú távon megvédeni ?
Régi szerelésnel az olvadó biztosító után ugyanannyi nullbontó is látható áramkörönkent, igy jól látható, melyik áramkörökhoz mely nulla vezetők tartoznak.