" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ja azt elfelejtettem mondani hogy a dugványokat egy virágcsokorból vettem
:(
remélem ez így működni fog! Mármint a gyökereztetés!
És irhatna is olyan ember akinek van ilyen fája hogy mik a tapasztalatai esetleg a saját fájáról képet is tehetne fel ,hogy az én dugványaimat be tudjam azonosítani.
Gondolom, érezhető a megnyilvánulásainkból, hogy tényleg nagy gyönyörrel éljük ezt a vidéket. DE! Nagyon szívesen járunk távolabbi tájakon is, ahol azoknak a szépségét ugyanúgy élvezzük és értékeljük, mint ezét, a közvetlen környezetünkben lévőét.
"Nem tudom, hogy Szécsényt említették-e a maga -26 fokos minimumával, de amennyiben igen, akkor a sztereotípia nagyon jól megerősíthető, hiszen nagyon nagy hideget mértek Zalában meg Nógrádban, és milyen fantasztikus meleg volt Baranyában."
Erről egykor a régi fórumban zajlott, klímaminősítésnek szánt, arról szóló emeletes vita jut eszembe, hogy régen melyik országrészben szokott a legnagyobb hófúvás lenni. Gondolom, itt már mindenki tudja, hogy annak is csak annyi köze van a növényeinket és minket érintő témához, mint a csendes, derült éjszakák -20 - -25 fokainak a teljesen más időjárási helyzetben kialakuló melegrekordokhoz.
Egyébként az iklódi hegyről csodálatos a kilátás, a gerincen továbbhaladva déli irányban Szécsisziget fölé kerülünk, ahonnan jól látható a híres templom, a vízimalom és a kastély. A túloldalon magasodik a Kerka völgyét alkotó dombság ezzel párhuzamos vonulata.
Ma délelőtt kimentem a kertbe nézelődni és összefutottam a Gelencsér János névre keresztelt szomszédommal épp tyúkokat legeltetett. Nagy örömmel mesélte hogy volt egy szép nagy termése a 2008 őszén a dunavecsei telkükre (homok talaj) ültetett kákiról .Azt hiszem tipo volt . Nagyon ízlett a szomszédoknak 4 felé vágták elosztották a családtagok között és úgy falták mint a mannát. Ez egy szép karácsonyi ajándék volt nekem és persze ez a zalai barátaimnak is mert nagyon jól esett hogy meg voltak elégedve a szomszédok!
Még egy gondolat: amennyiben ezen pozíciók közül valamelyikben lenne egy meteorológiai állomás(néhány km-re az iklódbördöceitől, de 60-80-140 méterrel magasabb szinten), akkor az a furcsa helyzet állt volna elő, hogy ennek a durva lehűlési időszaknak a legalacsonyabb minimuma az ország összes állomása közül a legenyhébb lett volna, amint ezt a becsehelyi csillagdai állomás, az én mérőmmel mért hőmérsékletek, a lendvai szőlő-növényvédelmi állomás hőmérői, illetve a fügeindikátorok bizonyítják. Vessük ezt össze azzal az érdekes körülménnyel, hogy amikor a havazás utáni első éjszakán délnyugat felől derült ki, akkor a Tv-ben szenzációként bemondták, hogy Iklódbördőcén -21 fokos hőmérsékletet mértek ma hajnalban. Felmerül a kérdés, vajon a lehűlési időszak végén bemondták volna-e, hogy az országban mért szörnyű hidegekkel szemben az ugyancsak Iklódbördőce nevét viselő, de dombra telepített állomás mindössze -12 fokos minimumot mért az országban a legenyhébbként, de jóval enyhébbként akár Észak-és-Közép-Olaszország számos mérőállomásánál is. Márpedig nem lett volna kisebb szenzáció a második éjszakán az országban mért -20-25 fokok mellett a csörnyeföldi -10,1 fok. Sőt!
A havazás utáni első derült éjszakán mért -21 fokos hír után a Tv illetve a rádió délelőtt azt is bemondta, hogy +14,2 fokkal Iklódbördőce megdöntötte a legmagasabb minimum rekordját annak a napnak. Aztán délután Sellyén +21,8 fokkal megdőlt a nappali maximum rekord. Este már Iklódbördőce nehezebben értelmezhető éjszakai legmagasabb minimumrekordját nem említették a hírekben, nem akarván megkeverni szegény nézők fejét, csupán a sellyei nappali rekordot említették. Mi, akik ezzel foglalkozunk, tudjuk, hogy az iklódbördőcei +14,2 fokos minimumrekord az legalább akkora fegyvertény, mint a délutáni sellyei hőmérséklet, sőt, nem zárható ki, hogy ha nappalra esik az az áramlási szituáció, akkor éppen Iklódbördőce teljesít nappali rekordot.
De milyen értelmezést kap ez a hírsorozat a részleteket nem ismerő néző által: ha feltételezzük, hogy valaki mind a három rekordhírt hallotta, az valószínűleg a következőként gondolhatja: "Iklódbördőcén volt a leghidegebb az országban. Utána ugyanott valami +14 fokot is mértek(...de a 14 fokot azt még mi itt északon is mértük, nem is tudom az miért emlegetik rekordként..), de ez semmi, mert Sellye Dél-Baranyában 22 fokot is mért". Nem tudom, hogy Szécsényt említették-e a maga -26 fokos minimumával, de amennyiben igen, akkor a sztereotípia nagyon jól megerősíthető, hiszen nagyon nagy hideget mértek Zalában meg Nógrádban, és milyen fantasztikus meleg volt Baranyában. Arról nem szól a fáma, hogy az iklódbördőcei állomástól néhány km-re az egész időszak legenyhébb magyarországi hőmérsékletét mérték és a fügék teljesen sértetlenek, amíg közben Sellyén ugyanúgy -21 fokot is mértek, és a fügék túléléséről szó sem lehet.
A képek önmagukért beszélnek, a füge zöld, be nem érett sarjai is épek maradtak. A fűtetlen épület és az épülettől való néhány méteres távolság miatt hőszennyezésről nem beszélhetünk.
Elmentünk megnézni, hogy az iklódbördőcei szőlőhegyen lévő füge mit érzékelt a falu völgyében lévő meteorológiai állomáson két éjszakán mért -21 fokos hőmérsékletből. A térképeken jól beazonosítható Iklódbördőce és a tőle 2,5 km-re lévő dombtetői füge, illetve az abszolút tszf. magasságok.
Az nagyon szép érték. A hozzád közeli kaposvári állomás -23 fokos értéke mellett Neked ott a területeden a füge még nem is tudja, hogy tél van. A -12-t milyen mérővel, milyen körülmények között vagy hogyan sikerült rögzíteni?
Az imént leírtak miatt igyekszünk kerülni az inverziónak köszönhetően magas hőmérsékletű területekre vonatkozóan a MIKROklíma kifejezést. A 'MIKRO' azt sugallja, mintha ez valami, ki tudja milyen körülménynek köszönhetően, parányi területre érvényes hőmérsékleti szituáció lenne. Joggal nevezhető "mikroklímá"-nak a városi hősziget, sőt azon belül a jobban, vagy kevésbé fűtött zugok, ahol a légkör saját energiáitól idegen, hozzáadott, mesterséges hőforrásból származó többletenergia van jelen. De én az inverzió okozta természetes állapotra nem szívesen használom ezt, a disztinkció lehetőségét kizáró kifejezést, különösen, ha azt is hozzávesszük, hogy az inverzió összességében nem kicsi felületeket jellemez.
A -12 fok nagyon kedvező, ekörül szóródott a minimum a Dunántúl dombjainak megfelelő szintjein. Ezért igyekeztünk bemutatni az én szőlőhegyemen dokumentált hőmérsékletek mellé még másik kettő (Lendva, Becsehely) hitelesített műszerrel mért dombi adatot. Gondold el, hogy ez a hőmérséklet százezer hektárokra összesíthető felületekre volt jellemző egy -16 - -26 fokkal agyonfagyott Magyarországon. Különösen felértékelődik ez az érték egy somogyi dombon, ha a kaposvári -23 fokos omsz állomási adathoz viszonyítjuk. Ezért van, hogy ennek jelentőségét nem győzöm hangsúlyozni és küzdök a sztereotípiák, a hibás értelmezések és eltévedt következtetések ellen.
Vaniliát orchideásoknál tudsz venni, pl. Marczika, Érd. De a márciusi kiállitáson biztosan árulnak. Viszont CSAK üvegházi körülmények közt tudod tartani, és jópár év, mire virágzik. Ja, és hatalmasra nő, több 10 m-ben gondolkozz.
