Gyanúm szerint Librazsd vára a Duna közvetlen partján emelkedhetett. Mivel a duzzasztás miatt a folyam vize sok méternyi magasságban megemelkedett, víz alá kerültek még meglévő maradványai.
Szalonna község egykoron erődített nemesi szállással {castellum} is rendelkezett. Erről a miskolci Herman Ottó Múzeum 1973-as évkönyvében lehet olvasni egy tanulmányt. A XIII. században élt Tekus sárosi ispán leszármazottai alapítják meg a Szalonnai nemesi famíliát, akik közül István a legtekintélyesebb uraság. Az ő idejében {XV. század} épült meg a pártázatos kőfallal körülvett rezidencia, a közelében pedig kibővítették a plébániatemplomot. De István úr adott utasítást a martonyi pálos kolostor munkálataira is. Tehát igyekezett mindenben megfelelni egy korabeli főúrtól elvárt külsőségnek. Vagyona a környéken fekvő mintegy 18 jobbágyfalura terjedt ki. Mivel azonban Zsigmond király, teljesen jogszerűtlenül, megfosztotta a családot az örökségként várt tornai váruradalomtól, idővel elszegényedtek, lesüllyedtek a köznemesek szintjére. A XVI. században aztán egy török portya elpusztította a szalonnai castellumot, aminek romjait teljesen lebontották a pórnépek. Egyedül a plébániatemplom maradt fenn.
Kíváncsi vagyok, hogy most -- amikor befejeződött a belsővárat jelentő várkastély tömbjének restaurálása -- lesz e energia a külsővár szinte teljesen eltűnt kőfalainak valamilyen szinten történő felmagasítására? Mert igazából akkor lenne várszerű, az átlagos kiránduló számára megfoghatóan középkori védelmi jelleget adó épület.
Kissé elfelejtettél minket, de azért látom, hogy a vártúrákat nem hanyagoltad.
És ez a lényeg! :-)
A számomra külön öröm, hogy a magyar turisták által kevéssé látogatott Al-Duna szakaszára is eljutottál, ahol jómagam néhány esztendeje jártam. Sajnos úgy nézem, az arrafelé emelkedő középkori várak sanyarú helyzete nem változott.
Kösz szépen a friss fotókat, gondosan elraktározom az archívumomba. Némelyikhez néhány gondolatot fűznék.
A neten való barangolás közben találkoztam néhány érdekes adattal, mely e topic olvasói számára is érdekes lehet. Jelen esetben a Kacsicsokról lenne szó. A 11/12. szd. folyamán létezett a mai Omi központtal egy területi egység, amit utalva a bogumil eretnekség uralkodó mivoltára, Pagania-nak (kb. Pogányfölde) neveztek, horvátul Neretvaniia, olaszul Narentánia. Az utóbbi két elnevezés a földrajzi környezetből ered, tekintve, hogy a kicsiny, fejedelemségszerű, államocskát a Cetin és a Neretva folyók határolták. A területet oligarchaként (knez) vezető nemzetség feje, egy bizonyos Kacsics nevű zsupán volt. A Kacsics család hatalmára utál, hogy egyik aláírójaként szerepelnek a bizonytalan hitelességű, 1102-re datált, un. Pacta Conventa-nak, mely állítólag Könyves Kálmán és a horvát nemzetségfők között jött létre. A Pacta Conventa tkp. megerősíti a horvát és magyar királyság közti perszonálúnió létrejöttét. Az okmányt 13 tekintélyes horvát írta alá: Kačić, Kukari, ubić, Svačić, Plečić, Mogorović, Guić, Čudomirić, Karinjanin i Lapčani, Lačničić, Jamometić i Tugomirić. Könyves Kálmán, hogy tovább erőítse a szerződést, a Kacsicsok egyik tagját Nógrádba hívta, hogy a szláv többségű területnek, szláv vezetője legyen. Az Magyar királyságbeli Kacsicsok története innen már viszonylag könnyedén követhető. A Neretvániában maradó Kacsicsok továbbra is a terület vezetői voltak, s leginkább a velencei hajók kifosztásával, illetve kalózkodással töltötték idejüket. A nevük utóbb is fölmerül még, pld. amikor a nagyhatalmú Subics II. Pál kerül velük összetűzésbe, kiskirályi hatalmának építése közben.
Végül bár nem vár de mégis berakom ide, a monarchia őrháza a Cserna és a Ceszna összefolyásánál az ezeréves határon. Ottjártunkor két tehén lakott benne.
Üdv a várnépnek! Jó rég volt időm fórumozni, a könyvjelzőm 35 oldallal hátrébb van, lesz mit bepótolnom.... De addig is egy nagy halom nézegeti való képet hoztam a topiklakóknak.
Nincs mit! Szigliget ráadásul az egyik kedvenc váram,akár fekvését,akár a megmaradt romokat nézzük. Jó példa arra,hogy úgy is lehet állagmegóvni meg visszaépiteni,hogy nem kell érte feláldozni a romhatást. Még arra is ügyeltek,hogy csak a vár eredeti köveit épitsék vissza,igy sikerült elkerülni a tiritarka falakat,mint pl. Ónodnál. Másoknak vajon melyik a kedvenc? (Szádváron kivűl persze)
