Keresés

Részletes keresés

a8lang Creative Commons License 2017.11.14 -3 0 57226

Mindegy hogy galvanikus vagy sem, a lényeg hogy megszűnik azonnal a nagyfeszültség ami kárt tudna okozni bármiben.

Ezért is szerelgetem nyugodtan a sztring közepén is akár max fél perccel később miután lekpacsoltam az invertert.

Galvanikus vagy sem, szerintem ez a legbiztonságosabb megoldás.

Egyébként meg ha tűz lenne, és itthon vagyok akkor azonnal elkezdem oltani, max 2-3 percen belül már tudom oltani, de le fogom rövidíteni az időt 2 perc alá. Itt a tűzcsap pár m-re a kerítéstől, van mindenem ami az oltáshoz kell. Szerintem igazi vészhelyzetben nagyon gyorsan össze tudnám szerelni a cuccot meg kinyitni a tűzcsapot. A tűzoltók mire kiérnek legtöbbször már a leégett házat verik szét teljesen, nincs mit oltani.

Előzmény: agyarka (57186)
a8lang Creative Commons License 2017.11.14 -3 0 57225

Nekünk nem kell kapcsoló, mert megszűnik a nagyfesz ha lekapcsolják az áramot, meg amúgy sincs sehol általában senkinél 5m-nél hosszabb beltérben.

Előzmény: 1robit (57219)
1robit Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57224

Még azt is kérdezd meg, mekkora feszültség lesz ha visszakapcsolják a tűzvédelmi kapcsolót.

Előzmény: BJaca (57220)
Törölt nick Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 57223

Tájképi okból szórjuk elsősorban...

Előzmény: BSOD64 (57209)
1robit Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 57222

Egyetértek veled, jogosan félnek a tűzoltók. Mindegy hogy van vagy nincs kapcsoló, a panelokat nem locsolják. A tűz megoldja az áramtalanítást. Csak azt nem értem hogy akkor minek a kapcsoló.

Előzmény: kiggyo (57217)
Scholl4 Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57221

Sziasztok!

 

A tetőn lévő szellőzőcserepek vajon befolyásolják a később elhelyezésre kerülő napelemet?
A garázs tetőszerkezete a napokban kerül cserepezésre, és az a kérdés most hasított belém.
Gondolom oda ne tegyünk szellőzőcserepet ahová napelemtábla kerül majd... Vagy elemelkedik annyira a a tetősíktól hogy nem lóg bele a szellőzőcserépbe a napelem hátsó síkja?

BJaca Creative Commons License 2017.11.13 -2 0 57220

A kép lekapcsolt tűzvédelmi kapcsolóval ábrázolja a stringet. A kérdőjel helyén mekkora feszültség mérhető, ha ezerrel tűz a nap, és az üresjárati feszültség 37,8V?

Előzmény: kiggyo (57218)
1robit Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57219

Kezdek aggódni a kijelentésem miatt. 

Nem volt veszélytelen, de bevett szokás volt a régi időkben a sok kV-os buszter feszültséget ellenőrizni egy közönséges szigetelt csavarhúzóval a csöves tv-ben. 10mm-es ív alatt már gyanakodni lehetett hogy nincs meg a 15kV-os anódfesz. Soha nem mértem a rajtam átfolyó áramot.

 Egyébként nem sajnálom a kapcsolót, csak még nem fogtam fel, mitől és mennyivel biztonságosabb locsolni lekapcsolt panelokat.

Előzmény: tfe_tng (57216)
kiggyo Creative Commons License 2017.11.13 -2 0 57218

"Ide már nem kell túl nagy tudású relé, mivel a panelok közt nem folyik áram, és nincs nagy feszültség sem."

 

mivel sorban vannak kötve a napelemek, van nagy feszültség, arra kell méretezni a relét. 

Előzmény: BJaca (57215)
kiggyo Creative Commons License 2017.11.13 -2 0 57217

Én meg azon szoktam röhögni hogy rögtön geciorbánviktorosdi van a tűzvédelmi kapcsoló ügyében.

 

Nyilván Mészáros Lőrinc tulajdonában állnak a gyártók (Eaton, Schneider, stb) és jól megszedik magukat.

 

Arra nem gondol egyikőtök sem:

- hogy valóban sérültek és haltak már meg tűzoltók a világban emiatt

- hogy a legtöbb esetben nem is kell, ha ügyesen el tudod helyezni a napelemeket

- hogy egy átlag házra nincs 30eFt a kapcsoló ára!

 

És arra hogy (biztos forrásból, tűzoltótól hallottam):

Ott fogják hagyni leégni a házadat a tűzoltók ha nem tudnak áramtalanítani, nem fognak megdögölni hogy megmentsék a vagyonodat.

Ja, és ha le is tudják áramtalanítani, a napelemmel érintett tetőrészt nem igazán fogják locsolgani a fenti ok miatt....

Előzmény: 1robit (57214)
tfe_tng Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57216

> Egyébként simán bevállalnék egy ilyen locsolgatást egy kis odafigyeléssel.

 

Ne tedd.

 

Btw, a kVA valtoaramu rendszerekben ertelmezheto, a napelemek egyenaramuak, ott watt van. Az pedig hogy mennyire raz valami az ohm torvenytol fugg, vagyis a fogyaszto (a locsolo ember) ellenallasatol, illetve a feszultsegtol. Ebbol szepen ki lehet szamolni az ampert es/vagy a teljesitmenyt. A tuzvedelmi kapcsolot pedig ne sajnald a tuzoltokrol, par szazalekos koltsegrol beszelunk a teljes rendszer tekinteteben, viszont eleg kellemetlen ha eg a hazad a tuzoltok meg nezegetik az utcarol mert nincs kedvuk levezetni azt a "par milliampert". 

Előzmény: 1robit (57214)
BJaca Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57215

Minden egyes panel közt van egy relé. Lekapcsolod a DC-t az inverterről, ilyenkor megszűnik az áram. Aztán minden egyes panel pozitív ágát megszakítod, vagyis függetlenek lesznek egymástól a panelek, így a legnagyobb feszültség 40V alatt marad. Ide már nem kell túl nagy tudású relé, mivel a panelok közt nem folyik áram, és nincs nagy feszültség sem. De csak akkor szabad ezt megtenni, ha a tűzvédelmi kapcsoló biztosan leoldott.

Előzmény: 1robit (57213)
1robit Creative Commons License 2017.11.13 -2 0 57214

Jó nagy tetőtök van. Lehet, rosszul tudom, de tök mindegy 1kVA vagy 45kVA terhelhetőségű az az 1000V-os hálózat, egyformán "ráz".

 

Nem áll szándékomban senkit bosszantani, magamat bosszantom fel amikor újra és újra téma ez a tűzoltóáramütéseshősihalálosdi.

Egyébként simán bevállalnék egy ilyen locsolgatást egy kis odafigyeléssel.

Előzmény: kiggyo (57207)
1robit Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57213

Hiányosak az ismereteim. Érdekel ez a panelok szétkapcsolása.

Előzmény: BJaca (57211)
1robit Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57212

Tévedtem. A kisfeszültségű légvezetékekre gondoltam, 1kV alattiakra. 35kV felett nagyfeszültség. A napelemes rendszerek is kisfeszültségűek.

 

Előzmény: BSOD64 (57209)
BJaca Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57211

Ha nem csak a főágat, hanem a panelokat is szétkapcsolja, akkor sokat.

Előzmény: 1robit (57210)
1robit Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57210

Ez esetben mennyit ér egy DC leválasztó?

Előzmény: BJaca (57208)
BSOD64 Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57209

Sosem történt még, hogy nagyfesz vezetékre tévedő madarat csapott volna agyon áram. Nyilván ezért szórjuk a milliárdokat többek közt a hortobágyi földvezetékekre...

Előzmény: 1robit (57205)
BJaca Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57208

Ha jól tudom, a tartószerkezet le van földelve. Az egyik vezető zár ehhez a földhöz, mert leolvadt a szigetelés, a másikon meg ott a földhöz képest a sokszáz volt... Ezt jó lenne nem locsolgatni. Lehet kísérletezni:
https://youtu.be/ONCaj4HXYLM?t=85

kiggyo Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57207

A mi tetőnkön 1000V-os stringekkel van fenn 45kVA, ha szereted a kihívásokat gyere és locsolgasd, majd rájössz milyen mA-ek fognak folyni ha sérült a vezeték...

Előzmény: 1robit (57205)
Törölt nick Creative Commons License 2017.11.13 -2 0 57206

Kíváncsi vagyok, hogy ezért ki fog kiröhögni?

Előzmény: 1robit (57205)
1robit Creative Commons License 2017.11.13 -2 0 57205

"A vezető közeg pedig a tűzoltó által belocsolt víz, ami nincsen a tűzoltótól elszigetelve."

 

Szegény nagyfeszültségű légvezetékeken pihengető madarak! Szigeteletlenül markolásszák a vezetékeket.

 

A transzformátor nélküli invertereken keresztül a DC oldal kapcsolatban van a "talaj"-al, igaz, ez jó néhány ezer ohm. Ha még figyelembe vesszük a nem szigetelt védőkesztyű és csizma valós ellenállását, akár milliamperek is folyhatnak a tűzoltón keresztül. Ez már okot adhat egy káromkodásra, de élet kioltásához kevés.

Előzmény: Törölt nick (57204)
Törölt nick Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 57204

Az áram kialakulásához feszültségre van szükség, valamint a két pont között vezetőre.

A napelemek kapcsinak feszültségéhez nincsen köze a talajnak.

A vezető közeg pedig a tűzoltó által belocsolt víz, ami nincsen a tűzoltótól elszigetelve.

 

Előzmény: minerale (57203)
minerale Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 57203

Hogyan? Áram akkor alakulhat ki ha feszültség különbség van két pont között. A napelem és a talaj között ilyen nincs. Tehát a tűzoltót ilyen módon áramütés nem érheti.

Előzmény: Törölt nick (57202)
Törölt nick Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 57202

A tűzoltó az áramkör része lesz, amikor a vízpára zárja az áramkört.

Előzmény: minerale (57201)
minerale Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57201

Hogyan alakul ki áramütés?

Előzmény: Törölt nick (57199)
minerale Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57200

A kettő nem ugyanaz. A napelem hálózatot megbontva 700-800 V egyenfeszültség végzetes lehet. A tűzoltók esetében hogyan, amíg locsolják a tetőt és nem fent végeznek mentési munkát?

 

Előzmény: MZ/Y (57197)
Törölt nick Creative Commons License 2017.11.13 -1 0 57199

A napelem vezetékei között magas (6-800 Volt) DC feszültség mérhető.

Azokról a melegben a szigetelés leolvad, leég.

A tűzoltó pedig belocsol ebbe a térbe, a tömlő végét fogva.

 

A védőruhájuk hőálló, nem szigetelt.

Előzmény: 1robit (57196)
Törölt nick Creative Commons License 2017.11.13 -2 0 57198

Felteszem, valamiért kitalálták

Igen...

- túlgondolták, túlaggódták

- jó pénzért el lehet adni a tűzvédelmi kapcsolót

 

 

 

Előzmény: MZ/Y (57197)
MZ/Y Creative Commons License 2017.11.13 0 0 57197

Felteszem, valamiért kitalálták, hogy kell a dologgal foglalkozni.

Elvileg ugye a villanyszerelők is dolgozhatnának működő hálózaton, nekik is van védőfelszerlésük, oszt mégsem.

Előzmény: 1robit (57196)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!