Ez a gyémánt szutrából van, a belső csendröl, az elme nyugalmáról van szó, amit a külső világ nem befolyásol.
;Valamennyi törekvő Tiszta tudatot fejleszt ki magában amit nem befolyásol sem hang, sem alak, sem illat, sem tapintás, vagy bármilyen érzéklet. Egy bódhiszattva nyugalmában sérthetetlen."
Ez a nyugalom a Nirvána.
"A lét eredendő szíve út az eltévelyedéshez"
Ez meg arról szól hogy:" láttam, éreztem, tapasztaltam" rászedi az embert, átver,...nem valós, .....mint csillag a derengő hajnalban, mint buborék a Gangesz felszínén, illékony mulandó.
Az Élet csodálatosan szelíd és szeretettel teljes ha a rendből szemléled, csak a káoszból szemlélve brutálisan könyörtelen. Láttam, éreztem, tapasztaltam mindkét arcát.
A külső kozmosz, a belső kozmosz hatására jelentkezik. A külső káosz a belső káosz hatására.
Tiszta szív, majd tiszta gondolatok. De a Csendből indulok, hogy megszűnjön a káosz és megszülethessen a kozmosz.
Amúgy Gótamában is megjelent a félelem,...a nem cselekvéssel ezt feloldotta. Tudom mert tanulmányozom a tant már jó pár éve. A gyakorlatban ez is valós,....kiptóbáltam.
A nem gondolkodás helyett csendes cselekvés, nekem ez működik. Bár valószínűleg a Csend az ami a szétszórtságból, a káoszból megalkototja újra a rendet, a kozmoszt.
A létezés egyik jellemzője: hogy nem kielégítő, az az szenvedés, mert ninden állandótlan. Ezt nem én találtam ki, de így ismerem fel.
Amúgy Gótamában is megjelent a félelem,...a nem cselekvéssel ezt feloldotta. Tudom mert tanulmányozom a tant már jó pár éve. A gyakorlatban ez is valós,....kiptóbáltam.
Éberséget gyakorlom folyamatosab,....te nem tudhatod mi zajlik belül, "hősködöm" vagy hogy mekkora az egóm. Meg ez lényegtelen is,.....ne erre koncentrálj, inkább pl.az első bekezdésre.
Nem neheztelek rád. Értem miért írod ezeket,....megértelek.
pajázó, ....az élet brutálisan könyörtelen, mert nincsenek érzékei, nincsen énje, a vadban ez nem merül fel, a törvény szerint működik...mit tehetnék?....folytatom "utam"'.
Gótama az elmélyedés négy szintjét írja le. Az utolsó szint az ellobbanás, itt nincs semmilyen érzék, gondolat, öröm, vagy boldogság érzet,....nincs több visszatérés, a lélek kikerül az anyag fogságából.
Ezek a kérdések hasonlatosak a ki vagyok én kérdéshez. Megfigyelheted, ....ismételt feltevése magadnak visszavezet a forráshoz,...mert pár pillanatra leáll az elme, mintha megakadna....akkor figyeld meg hogy ki vagy valójában,.........
Gondolataim által, ez és ez, ebböl és ebböl a családból vagyok, EZ A TEHER FELVÉTELE: Kis Péter vagyok: szép vagyok, ronda vagyok, okos, ostoba, gyáva, irigy, stb. vagyok. Ugye a jól ismert duális világ.
Persze itellektuálisan is meghatározhatom magam, de az mindig téves feltételezés lessz, mert feltételez.
az a gondolatom támadt, ha az enyém ha nem megfontolandó.mi-értelme van "értelmes-lényként" - "buddhaként" gondolnom magamra .. másokra .. egymásra .. ha a szaporodáshoz * ALFÁKRA* van szükség?
"Vágd meg e fügét! Mi van benne? Csak mag? Vágd szét a magvat! Mit látsz? Semmit? – Ez a semmi a magban, ez nő meg fává, ez a láthatatlan: ez a lélek, a mindenség csirája, ez a valóság, ez a könnyü pára,"
Fogalmaid nélkül mi az identitásod? Amikor nincsenek veled szavak, ki vagy te?
ezt többször sok különböző formában régebbi posztokban ide tettem fel (végtelen ellenségeskedés volt a válasz) talán most átmegy, bár ezt kétlem:
Amint beszélni kezdünk bármiről, az én-tudattá válik. Amint meg-fogalmazodik bennünk bármi valamilyen nézőpontot teszünk magunkévá. Amint a nézőpont rögzül, egy azonosulás részévé válik.
A végső alakváltoztató - a TUDAT, bármely hitrendszerhez hozzáidomul. Minél erősebb a hithez kapcsolódó meggyőződés, annál nagyobb az alkalmazkodás. Amint meghatározottá definiálttá, ideává, elképzeléssé, végessé válik, (én tudat) belép a fizikai univerzumba, és tudományos módszerekkel is részletesen tanulmányozható lesz és valódi, mérhető tapasztalatokat hoz létre. Annak bizonyítása, hogy valami igaz vagy hamis - MINDIG leereszkedést jelent egy nézőpontba egy (én) tudatba.
Kezdjük talán hiszen eredetileg is igy kezdtük az önmeghatározó hitekkel, amelyek az saját azonosságunknak vagy általánosságban az azonosságoknak nevezett „csomagokat"' hozzák létre. (ilyen olyan vagyok) Ezek az azonosulások határozzák meg, hogyan érzékeled a dolgokat, és hogyan magyarázod, amit érzékelsz. Az azonosulás az, ami a hiteket láthatatlanul a helyhez kötve tartja. A legtöbb ember különféle azonosulásokkal rendelkezik, és váltogatja őket, mint a kosztümöket. A legkeményebbek a vallási meggyöződések melyekkel az "Igazságot" szoktuk megvédeni. Az összes vallásháboruk erröl szólnak.. MIÉRT? MERT a vitákban résztvevők azonosultak az úgynevezett éppen divatos vallási „IGAZSÁGGAL”. Az azonosulásokat néha szándékosan váltogatjuk - csak hogy gyözzünk egy vitában... a különböző azonosulásaink, eseményekre vagy emberekre reagálva, automatikusan változnak. Gyertek, nézzünk körül.... fedezzük fel őket! Itt is a fórumon lehet szemezgetni....amin előbb utóbb ha rájössz hogy ezek csak teremtett elképzelések már csak mosolyogni fogsz. Ezek felfedezése és megmérettetése, nem bármi vagy, bárki ellenes. Egyetlen ellensége létezik, tulajdonosaik ragaszkodása a kedvenc elképzeléseikhez amik segítségével meg teremtették önmagukat.
