Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
esetleg a tartály "visszafolyó" ágát áthelyeztem volna a szivattyú nyomó ágába, nem pedig a szívó ágban, ahogy eredetileg volt.
A HMV tároló előtt (előremenő legfelső pont) érdemes lenne betenni egy kézi légtelenítőt, ha lehet akkor egy kisebb tartály tetejére aplikálva, lényegében olyan mint a mikrobubi leválasztó.
Még este feltöltöttem a rendszert vízzel. Szép és jó, nem csöpög egyik forrasztás sem, pedig a legtöbb szétszedett és újra felhasznált idomból készült.
Elkezdtem járatni a kergetőt, furán búgott. Pár percig eltartott, míg rájöttem, fordítva raktam be.:D Mivel eddig függőben volt, most meg vízszintben, forgatni kellett a házát + villamos dobozt és a végén elnéztem, na!:D Még jó, hogy van a bekötőjén elzáró! Nem kellett leengednem a 70l vizet újra. Meg visszameregetni 5l-es fazékkal a tágulásiba.:D
Újra próba, már jobb, de még mindig fura. Mintha nem pörögne a víz rendesen. Talán beforrasztottam a csövet?:D
Meglazítottam a keringető csavarját, semmi. A HMV spirál felső bekötő hollandiját, kiszusszant egy adag levegő. Ajjaj. Hogyan lehet egy ilyen rendszert légteleníteni?
Hát ja. Ezzel el is érkeztünk az aktuális gumicsonthoz. Mi a csudát csináljak ezzel? Légtelenítő a HMV spirál tetejére? Át kell tenni a tágulási bekötési pontját a keringető szívó oldalára?
Végül is talán sikerült kiűzni a levegőt, de nem volt egyszerű. Először is 3-asba tettem a kergetőt, egyből jobban szaladt. Zárogattam az alsó csapot a boylernél. Minden alkalommal kitolt egy kis levegőt a felturbózott nyomás a spirálból.
Aztán megsejtettem, hogy a biztonsági vezetéken annyira nem tolja már a vizet, hogy még az is lehet, hogy bekap minden megindulásnál egy adag levegőt. Ezért biztonságit bebuktattam a tartályba, az aljához. Ha szív, szívjon vizet. Működés közben ez nem tudom jó lesz-e így, mert ha gőz jön, az kifújja a tartály tartalmát egy pillanat alatt és lesz gőzfürdő a mosókonyhában...
1 óra nyitás/zárás és pár óra max hangerőn tekerés meghozta gyümölcsét, halk és szépen megy a rendszer, nincsenek bubik. Idén a Rexiket sem sütötte meg a villám, mint tavaly.
Még nem gyújtottunk be, de az is hamarosan eljön, ahogy az előrejelzést elnézem.
Szétfújtam tehát a primer kört és bepattintottam plussz két analóg hőmérőt, amiknek a réz mérőzsákja akár a REX C-100 K hőszondáját is rejtheti (kizáró vagy).
A fő ok mondjuk az volt, hogy a HMV tartályból a meleg visszakúszott a kandallóba miután leállt a keringető és lehűlt a finom meleg víz. Ezt utáltam. Pedig még egy komoly U is van a kettő között (le-el-fel). Mégis csinálta. Ha elzártam a boyler fűtő spirál egyik csapját, akkor persze nem. De az meg kényelmetlen és elég veszélyes dolog. Szóval kellett egy rugós visszacsapó a körbe.
Aztán a másik dolog, hogy a boylerben lévő spirállal a rendszer ellenállása már annyira megnőtt (nyomott rendszer, mindenki a keringető után van, előtte csak a tágulási), hogy a biztonsági vezetéken tolta a vizet 2-es, 3-as fokozaton a tágulásiba. Nem is merem leírni mivel orvosoltam átmenetileg a kérdést.:D Hiába, kandalló, HMV spirál, SWEP lemezes hőcsi összejöttek. Emiatt is gondoltam, jó lenne a keringetőt áttenni a gőzvezeték után. Így lényegében csak a kandalló lesz szívott a többi marad nyomott, de már nem lesz menekülő út a keringető után. Sőt a visszacsapó is közvetlen ott van ideális helyen. Na majdnem egy napot elpiszmogtam vele.
Pár napja, amikor azon gondolkodtam, hogy le kellene ellenőrizni a rendszer működését így szezon előtt, eszembe jutott, hogy volt pár dolog, amit még meg akartam csinálni, de tavaly már csak terv maradt, fűteni kellett. Egész nyáron meg lehetett volna kényelmesen, de ki gondol akkor a forrasztásra?:D
Nézegettem a Pilis P-K10 leírását ill. képeit és eszembe jutott még valami. Azt írja, hogy a légfűtő és a vízoldali teljesítmény is 10-12kW. Legyen mondjuk 10kW, amit lead az ajtaján és a három oldalán keresztül. Ez jó sok. Ezért fűt túl. A bővítést meg lehetne úgy is kockáztatni, hogy a kandalló alsó részének 3 oldalára tennél egy U alakú tartályt.
Így valahogy:
Ez lenne a hűtőpajzs. Ide jönne a visszatérő víz (az aljába) és innen menne tovább a felső hőcserélőbe. Mondjuk a két hőcserélő közötti szakaszon lenne egy szonda, ami egy REX-C100-at vezérelne és azon keresztül indítaná/leállítaná a keringetőt pl. 60 fokon. Megúsznád így a keverőt, de biztosítanád a >60 fok harmatponti feltételt. Belülre, a tűztérbe nem tennél semmi samottot, hadd melegítse az öntöttvasat, ami meg a tartályt. Kívülre fontos lenne a szigetelés. Akár egy zárt építmény formájában akár jól lepaplanozni kőzet- vagy üveggyapottal.
Ezen kívül tennék még egy szondát a felső tartály után közvetlen a vízre (mennyi az elmenő) és a füstre is. Nem csőtermosztátról beszélünk, hanem víznél T elágazásba sülyesztett szondáról ill. a füstnél a járat közepéig belógó szondáról. A csőtermót dobd ki vagy hagyd meg vészindítónak. Nagy hiszterézisű, megbízhatatlan vacak.
"A vizes hőcserélő is kátrányosodott. Akkor valóban lehet más gond is.
1. vizes fa (száraz? <=20%? mérted?)
2. kevés levegő (a fojtott tüzelés miatt nem égnek ki a gázok, ami nem ég el, lerakódik a víztérben)
3. hideg visszatérő (kazánvédőd/keverőd van? hogyan biztosítod a >60 fokos belépő vizet?)"
Ill. csak a 3-ra, azt, hogy nem tartod megvalósíthatónak. Elég kemény fejed van.:D Nem az a lényeg, milyen messze van a a keringető, hanem az, ne menjen a hőcserélőbe kondenzálást elősegítő hőmérsékletű víz. Ha megy, kátrányosodni fog. Ennél jobban nem tudom elmagyarázni. A keverő alap. Jobb közel, de messze is lehet. Az 55 fokos kilépőnél neked akár 40 fokos visszatérőd is lehetett. Nagyon nem jó.
Hogyan tüzeltél? Mi volt a fával?
Nézd, a kép nagyon tetszik nekem, ez egy szerencsés kialakítás (talán vermikulittal még jobb lenne, de az meg nagyon sérülékeny), de ha a fenti kérdésekre nem tudsz megnyugtató megoldást találni, a hőcserélő kátrányosodni fog. Jó ötlet, hogy víz nélkül, emelt hőmérsékletű tűztérben égesd a fát és égesd el a gázokat mielőtt elillannak. Ha a tűztér túlmelegít, km téglával körbe is burkolhatod. Gyakorlatilag csak az ajtaján fog fűteni ill. amikor nincs tűz lesz ott egy langyos téglahalom (kályha).
Ha a tűztér burkolt, kevesebb hőt ad le a falain, nem fogod túlfűteni a teret, amiben van. Viszont elképzelhető, hogy nem fogja a 15x400x2,5" cső felvenni a hőt és átadni a víznek (főleg ha kátrányos: 1mm=-10%). SegítHET ha nagyobb felületet raksz oda. Nekem a felső 12x500x2,5" azaz 1,3m2. Az alsó kb. 1,2 nettó, azaz összesen 2,5m2, de a burkolt részeket beszámolva bruttó 4m2 felület. DE! Nem egyből így készült. Méregettem a kilépő füst hőfokát, láttam hogyan színezi a 2-es vascsövet és úgy gondoltam, fogja bírni. Neked is monitoroznod kellene a hőmérsékletet és az alapján dönteni a bővítésről.
A helyedben ebben az évben annyit tennék, hogy a fenti kátrány-elkerülő 3 alappont legyen rendben, a tűztérben ne legyen víz (jó az a kilalakítás, amit beraktál) és monitoroznám mit mond a füst a jelenlegi (ha jól értem egyelőre gyári) hőcserélő után. Ha normálisan tüzelve a kilépő 350-400-500 fok vagy több, csak akkor gondolkodnék a csöves tag kibővítésén. Akár felfelé, akár oldalra.
Egy képet készíthetnél a kályháról. Úgy, hogy a fal, füstcső bekötés, minden fontos dolog látszon. Esetleg méretekkel kiegészítve nagyon tuti lenne. Legalább látnánk miről van szó.
Röviden a kandallóm története:9 éve épült családi házunka csak gázfűtést terveztünk.
Télen került került volna sor a költözésre, de a gázra ekkor még nem kaptuk meg az engedélyt. Ezért vettem meg a vizes kandallót.
Mindenkinek tettszett a tűz látványa, de sajnos volt több probléma.
A legnagyobb gond az volt, hogy a nappaliban 26-28 cfok volt, míg a vizet jobban kellett volna melegíteni.
Ezért a szellős tűztérbe beépíttettem egy függőleges hárfacsöves hőcserélőt, és a két öntöttvas tűztér oldalt és a hátlapot körbevettük egy dupla falú betéttel. (nem egyszerre) Ezáltal a kandalló környezetében elviselhetőbb lett a max. 24-25 fok,
a vízre leadott + hőmennyiség jelentősen besegített a gázkazánnak.
Cserébe megkaptam a kormot, kátrányt.
A kandallónak nincs keverőszelepe, csak egy 65 fokra állított termosztát kapcsolgatta a szivattyút. A visszatérő víz hőmérsékletét nem mértem, de most megnéztem a kapcsoló delta T-jét (8 fok) A 65 az valójában 63, így 55 fok körül kapcsolhatott ki a termosztát.
A kandallótól a szivattyú legalább 20 méterre van beépítve, így a keverőszelepnek nem sok értelmét látom.
Az már szinte biztos hogy a tűzterem ilyen lesz:
Sajnos a jelenlegi vizes hcs. külső méreteivel megépített donorba csak 400mm-es függőleges füstcsöveket lehet behegeszteni. Így a 15 db 2,5"-os csővel 1,2 m2 körüli hőátadó felületet kapok, amitől valamivel többet szeretnék.
Ha a jelenlegi 600 mm-es hcs. magasságot emelem, a füstcső csatlakozás nem fog stimmelni.
Aham. Miféléken? Nem azzal szabtad el? Ha jól tudom ez a fűtőeszköz a tűztér felett tartalmaz csak vízteret és a kettő modulárisan van összerakva. Szóval a tűzben nincs víz és ez így helyes is. Ez egy elég jó cucc. A gyártó szerint 80-85% a hatásfoka (laborban:D).
Miért lett mégis kátrányos az üveg? Vagy csak kormos volt az üveg? A fala (öntvény) tiszta maradt? Ez akkor szekunder/ablaköblítő levegő probléma.
A vizes hőcserélő is kátrányosodott. Akkor valóban lehet más gond is.
1. vizes fa (száraz? <=20%? mérted?)
2. kevés levegő (a fojtott tüzelés miatt nem égnek ki a gázok, ami nem ég el, lerakódik a víztérben)
3. hideg visszatérő (kazánvédőd/keverőd van? hogyan biztosítod a >60 fokos belépő vizet?)
Én nagy barkács támogató vagyok, de mielőtt ész nélkül hegeszteni és betonozni kezdesz, előbb ezeket gondold végig!
Ez az elgondolás felejtős, esetleg úgy, hogy beépítesz még egy + falat a tűztérbe, a terelőlemez és a + fal is jobb lenne ha samottból készülne, hűtés nélkül a lemez előbb-utóbb elhajlik. A szek. levegőt a lehető legforróbb füstgázba kell bekeverni, ha előtte te mindenfelé tekergeted, az a füstgáz már biztosan "hideg" lesz. A terelőlemezek beépítésével már annyira lecsökkentenéd a tűztér méretét, hogy csak kis fadarabok férnének be, szerintem nem éri meg a vacakolást, ráadásul a tisztítás is nagyon körülményes lenne, minden alkalommal ki kellene venned az egész cuccot.
Szerintem a járható út: samott bélés a meglévő tűztérbe, ezzel növelheted a tűztér hőmérsékletét, javítod a fa égésének hatékonyságát, a tűztér 1/2-nél, 2/3-nál előmelegített szek. levegőt keversz be, a víztér túl hülését pedig egy keverőszeleppel tudod megakadályozni (pl. esbe) egyébiránt ez szinte minden vízteres berendezésnél ajánlott szerintem.
Több műtétem esett már át, most eljött a következő ideje.
Alapvető problémám az volt vele hogy túlhűtöttem vízzel a tűzteret, az üveg két oldalán erősen kormos, kátrányos volt, és valószínűleg a víztérre rakódás miatt a hőátadás is egyre romlott.
Az információgyűjtések után papírra vetettem az elképzelésemet.
Az öntvény tűztér 2 oldalát 10 mm-es vaslemezzel venném körül. Ezek a lemezeket az oldalfaltól kb. 30 mm-re helyezném el, de csak 50%-ban takarná a felső részt.
A hátoldalon ugyan ez, de ott a lemez és a hátfal között 6 mm-es légrést hagynák.
Így a lemez jobban fel tud melegedni (meg a tűztér is), mert a hátsó rész nem közvetlenül hűti a tűzteret.
A tűztér felső része samottal, vagy tűzálló betonnal le lenne zárva. Ennek a közepén 150 mm-es pillangószelep van beépítve, ami begyújtás után egy ideig nyitva marad.
A pillangó fölött hasonló átmérőjű füstcső vezeti a kéménybe a hideg füstgázt.
Miután kialakul a megfelelő hőmérséklet és huzat, a pillangót lezárom, és a füstgázokat az oldalfal felé kényszerítem.
A gázoknak és a lángnak a lemezt megkerülve a lemez és az öntvény oldalfal közötti 30 mm-es résen kell felfelé, a víztér felé haladniuk. Ott azonban találkoznak (mindkét oldalon) előmelegített szekunder levegő bevezetéssel, ami remélhetőleg elégeti az "összes" fagázt.
Mivel várhatóan az oldalfalak túlfűtik a lakóteret, ezért azt kívülről hőálló szigeteléssel takarnám megfelelő mértékben.
A vizes hőcserélőn keresztül függőleges füstcsöveken hagyja el a füstgáz a kandallót.
Ez az egész így ahogy van nem tudom mennyire működőképes!
Esetleg túl bonyolult?
Már vannak kérdéseim:a lemez mennyire bírja a hőt hűtés nélkül?(vetemedés)
Elég a 30 mm-es rés a füstgázoknak?
A füstcsőcsatlakozóba kell pillangó? (felül)
Hogyan tisztítsam ki a hőcserélő füstcsövet? (kiszerelhető legyen a samott)
Ne haragudj, nem akartalak elárasztani, csak sok minden eszembe jutott hirtelen.:D
Jó, megnyugodtam. Nem szabad máshogy. Az tényleg a tágulási jobbra fenn? Hogyan van bekötve? 3-4 cső kellene oda vezessen. Itt korrektül leírják a módját.
Az jó, ha azt méri. Merülőhüvelyes vagy csak a csövön van? Az előbbi jobb, az utóbbi lassú és csal is.
Ha 51 fok ment ki, akkor gondolhatod mennyi a visszatérő. 20? Nyilván jobb lesz, amikor majd fűtesz rendesen, de 100l nem melegszik gyorsan, főleg, hogy le is adja majd a hőt a sok felület. Az segíthet, ha beépítesz egy kazánvédő szelepet, ami 60 fok felett tartja a visszatérőt. ESBE VTC pl. Tudod hogyan működik, igaz?
Persze, hogy van kátrány. Biztosra vettem. Sajnos.:( Meglátjuk, lehet, hogy leég majd. Néhol. Szerintem nem, nekem sem égett le. Ez nem fa függő. Ill. annyiban, hogy száraznak kell lennie. Száraz? Mérted?
A füstöt azért lenne jó mérni, mert ha túlhűtöd, a kéménnyel is gondok lesznek. A külső és infrás nem mérés csak tájékozódásra jó. A tapasztalatok alapján akár 100 fokkal is melegebb lehet a cső közepében. A kémény bélelt? Savállóval? Akkor nem kell aggódnod, egyébként figyelj rá, mert pár év után már késő lesz...
Egyelőre nincs teendő, ill. tegyél védőszelepet, nem kerül sokba, de sokat ér, hátha megment a kátránytól. Fűtőgess, aztán ha nagyon koszolódik, akkor 2 eset lesz:
1. burkolni a csöveket: valamennyi hőátadás megvalósul és kevésbé hűti a tűzteret, de csökken a tűztér mérete (ahogy láttam most sem nagy már)
2. kivenni a csöveket és átalakítani a tartályt: nem való a tűzbe víz, viszont hatékonyabb szerkezet kell fenntre. A tartály a tartályban jó, de sok kicsi cső kell körben a köpenyben és bypassként maradhat a középső is. Tettem rajzot fel régebben, emésztgesd.:DDD
Ja még valami. Láttam az egyik képen valami tartály félét, talán tágulási? Remélhetőleg az és ez egy nyitott rendszer. Nyugtass meg, hogy az. Nem látom mondjuk a bekötését.
Köszi, így már jobban tudjuk miről van szó. Ide nem akartad feltenni a képeket?
Eddig nem kokszosodott? Most majd fog. De sajnos nem csak a felső. 52 fokig fűtötted fel? Nekem 60 felett indul a keringetés. Ajjaj.
Hááát, ezt nem fogod szeretni.:D Szóval értem a problémát és nagyon ügyes vagy, de nem jó irányba mentél sajnos. Igen, a gyári 315 fok rém sok, talán van az több is időnként. Ebben van rendesen tartalék. Ezt akartad kihasználni az utána kötött tartállyal. Ez jó, de a tartály kialakítása nem megfelelő. A cső a csőben nem az igazi. Miért? A 150-es csőben úgy megy az áramlás, hogy annak csak a külső része fogja melegíteni a vizet. Perdítőkkel lehet esetleg ezen segíteni, de az igazi a sok kis cső. Így csinálják a profi faelgáz kazán gyártók is. Láthatsz erre visszább sok példát. A víz is kicsit sok benne. Ez utóbbi miatt reagál lassan.
Ezt a tartályt kellett volna átalakítanod egy hatékonyabbá. Most sem késő még. Azonban inkább tettél egy vízteret a tűztérbe. Na ez gáz. Legalábbis nem szerencsés. Kátrányosodni fog valószínűleg és a tűz nem fog elég magas hőfokon égni és ez a kettő egymást erősíti. Majdnem mint a vizes rostély. Arról legalább leég a kátrány. Erről nem fog. Miért írom ezt? Próbáltam. 3 évet ment így az enyém. Most már béleltek a csövek. Láthatod visszább.
Ahogy néztem ez egy lemezkandalló volt, inkább időszakos fűtésre. Egy samott béléssel kellett volna védeni a lemezt a szétégéstől és egyáltalán nem vizesíteni. Hát ezt nem lesz egyszerű megjavítani.:D
Na jó, lehet túl pesszimista volt ez a vélemény, térjünk vissza rá tavasszal. Ill. közben is számolj be majd, hogyan megy a szerkentyű!
Szerencsés lenne, ha a kandallóból kilépő és a felső tartály utáni szakaszban mérnéd a füst hőmérsékletét. Vannak a piacon olyan 10cm körüli benyúlással rendelkező analóg kemence hőmérők. Vagy veszel két REX-C100-ast hozzá való mérőfejjel és úgy digitálisan is megy a dolog, akár vezérlésre is használhatod a kütyüket. A fotón szereplő mérő milyen és hol mér? Gondolom az indítja a keringetőt vagy nem?
Szóval más az alapanyag. A PB gáz pl. egészen sárgás lángot ad (kis kék felhanggal). Legalábbis malacpörzsölőre kötve.:D
Aztán egy másik, hogy valszeg a szennyező anyagok miatt sem lesz kék a láng. (A keverés hiányán túl.)
Mi lenne, ha szűrnénk? Írtam róla régebben, hogy láttam egy videót, amiben a csóka sparheltal fagázt készít, majd szűri és palackozza. Utána főzésre, generátorhoz és autó meghajtásához használja fel. Szóval a lényeg a szűri szón van. Ez az, amit egy kályhában nem csinálunk meg (nem is kell). Utána egy jól beállított (keverős) tűzhelyet üzemeltet vele. Ezért lesz kék. Ez itt a videó.
Szóval hajrá a nagyobb tűztér hőmérsékletért, füstmentességért, hatásfokért! Kit érdekel a láng színe?:DDD
A hőmérséklet egy dolog, ha mérjük (mint tette az olvtárs) akkor nincs vita. A korom viszont pont abból adódik, hogy a sárga (diffúziós) lángban a keveredés nem tökéletes. Marad elégetlen szén, az kormoz. Legalábbis az a jegyzet, amit szept. 1-én szúrtam be így mondja. Elvileg nem pont akkor kellene tisztábban égnie, amikor kék a láng. A gáztűzhely is hasonló, az üzemanyag is. Ha sárgás a láng kormos az edény alja. Ha kék, nem hagy nyomot.
Igazából nem lényeg a kék lángra gyúrás. Van, aki majd megfeszül miatta, de közben kátrányos a kazánja. Volt ilyen nemrég. Én bizakodó vagyok, mert a profi faelgázosító rendszerek sem tudják a kék lángot, mégis elérik a 90%-os hatékonyságot. Csak elmerengtem azon, milyen lenne, ha tudnánk a gázokat a levegővel jobban előkeverni. Eddig jó, nem? Ennek a módszernek a jele a kék láng (a jegyzet szerint), ezért gondoltam, hogy érdekes lehet, de ki tudja. Nem biztos, hogy van értelme ezen agyalni. Ha kisebb a tűztér hőfoka és még füstöl is, akkor tuti nincs.:D
Nemrég olvastam egy cikket - sajnos nem tudom hol van - amiben azt elemzik, hogy a kék láng - a közhiedelemmel ellentétben - valóban hűvösebb mint a sárga!
És tényleg azt láttam nyáron a betétnél, hogy amikor kék láng lett benne, elkezdett lehűlni és pattogni! Nem értettem, mert én is azt hittem, hogy akkor van bent melegebb, ha kéken ég.
A leírtakkal (és hozzászólásbeli véleményemmel) ellentétben mégis azt tapasztalom, hogyha túlsúlyba kerülnek a kék lángok a betétben akkor füstöl a kéményem, tehát tökéletlen az égés. Akkor nincs füst a kémény tetején, ha a sárga van túlsúlyban, de van benne kék is. Éjszaka a legszebb, mert ekkor látszik a kék is.
Hát ez az... A kékes láng a fatüzelésnél minimális légfelesleg visszaszoritásával jön létre, látványos az égés de instabil, könnyen befulladhat... a kékes láng kb 700 fok körüli, a világosabb akár 900 fölött is.
Gondolom meg is mérted. Mennyi az eltérés? Talán több a levegő benne, ami visszahűti? Lehet, hogy így lesz tisztább az égés (nincs elégetlen szén, ami kormol, mint a diffúziósnál), de van hátránya is ezek szerint.
"Az ideális keverék elégetése kékes lángképet ad. Ezt a keverést hogyan lehet elérni a fúvókában? Nem láttam még ilyet, gondolom nem is egyszerű a megoldás."
Úgy láttam ezt a felmelegedési szakaszt direkt füstúttal oldják meg több helyen (pl. Walltherm), azaz addig nincs fordítás, míg nincs tiszta égés.
Neked milyen a torok kialakítása? Hogyan lép be ott a szekunder? Olvastam a napokban egy jegyzetet (Tüzeléstechnika (jegyzet)), ott volt szó a diffúziós és előkevert lángról. Az ideális keverék elégetése kékes lángképet ad. Ezt a keverést hogyan lehet elérni a fúvókában? Nem láttam még ilyet, gondolom nem is egyszerű a megoldás.
"Diffúziós és előkevert láng
A tüzelés technikában két típusú lángot különböztethetünk meg; diffúziós és előkevert lángot (7.5. ábra).
7.5.ábra Diffúziós és előkevert láng
A diffúziós láng az égéshez szükséges oxigént csak kívülről kapja. A láng belsejébe már nem jut elég oxigén, így a megmaradt szénváz, szénrészecske felizzik és sárgán világít. A gyertya lángja is diffúziós láng. Minden szilárd anyag diffúziós lánggal ég. Az előkevert lángnál az éghető gázt már az égőfej előtt levegővel elegyítik. Az egyenletes oxigén eloszlás miatt izzó szénrészecskék nem képződnek. Az előkevert láng a láng kékes színéről ismerhető fel."
Köszi a számokat. Azt latolgatom meddig lehet megúszni a kéményventit. Nagy hatásfok terveim vannak, de nincs két egyforma rendszer.
A fordított égésű egy kicsit kényesebb, ameddig a torok el nem éri az üzemi hőfokát. Tanulni kell az üzemeltetését...
A kilepő víz hőmérséklet átlagban 45 fok a leírt visszatérő hőfokok mellett... elöfordul magasabb is ha a radiátor thermofejek lezárnak, vagy a tüzelés intenzitása és füstgázok tömegárama nagyobb.
Igazából a meglévő rendszerem, a radiátorok, túlméretkezzetek alacsony hőfokú fűtő közegre... valamikor próbálkoztam egy egyszerű levegő víz hószivattyúval ahhoz próbáltam igazítani a rendszert akkor...de már nem használom azt.
A kémény kilépő füstgáz 60-80 fok körül van alapesetben, hidegben még ok van huzata rendesen de mivel külső szerelt kémény (cső a csőben, szigetelése se az igazi már) inkább 100 fok feletti kilépővel üzemeltetem
