Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Látom a hideg beköszöntével ismét kezd felpörögni a topic!:) Pár észrevétel és tapasztalat!
Tűzifa: Igazából mindegy milyen csak jó sok legyen, jó áron!:) Na én erre jól ráfaragtam 2 szezonban amikor még totya2-vel küszködtem. Vettem egy halom széldeszkát ami lucfenyő volt. Még az Atmosba is került belőle. Éget mint a zsír, kátrány sem volt, de hevesen és gyorsan égett. Ami a lényeg viszont baromi sok helyet foglalt.
Átálltunk a keményfára, amit célszerű erdei méterben venni 1x1x1,7m mert ha mázsára vesszük jól kifizetjük a fában lévő vizet is. Ismertem olyan kereskedőt, aki kuglizva árulta a fát és bizony locsolta is. + hogy a rákba ellenőrzöd, mennyit hoz??
Ez egy bazi nagy minta átlagolt értékei, a legfontosabb, hogy minden fa növekedése függ a termőhelytől és az éghajlattól. A fenyőfélék, nem igazán érzik jól magukat 1000 m alatt. A tölgy 400-600 m között növekszik megfelelően. Az Akác azonban 200-300 m között mint a gomba nő. Ezért is hozták be Amerikából 1710 körül és fogták meg vele a futóhomokot az alföldön. A sűrűség és általában a fa fizikai tulajdonságai még termőhelyen belül is nagy eltérést mutathat. Nyílván számunkra a nagy sűrűség és a fatestbe beépül, elgázosítható anyag a fontos. Az akác azért is érdekes fafaj, mivel a gesztje ( elhalt sejtekből álló szövet a fa szilárdításáért felel és a raktározásért, színesgesztű fáknál, ez a sötétebb rész) tele van tilliszekkel, amik a sejtek elhalásának a következményei. Ezek a kis lufik elzárják az edényeket, eltömítik és ezért a fát nehéz telíteni vízzel. Mondjuk szárítani is. Ezért az akác viszonylag jól ég téli döntést követően. Célszerű télen döntött fát vásárolni, mivel a fák télen vegetatív állapotban vannak és a nedvkeringés is kisebb. Az utolsó előtti (!) pillanat akkor van amikor még a fa nem kezd el rügyezni.
Minden fában van csersav, ami nem biztos, hogy jó dolog. A csertölgyben van viszont a legkevesebb, nem árt ha tudjuk. Az sem mindegy hogy bogarastul vesszük e a fát. Igazából sokat nem tehetünk, de ha azt tapasztaljuk, hogy egy kereskedőtől mindig olyan fát kapunk ami "zenél", akkor az nem biztos, hogy jó, mivel a fát akkor támadják a bogarak, gombák, ha a termőhelye nem megfelelő. Ergó a fa, fa, de nem maximális. Ráadásul a rovarok rajzása akár a fatárolónk, esetleg a házunk beépített faanyagait is megtámadhatják.
Tárolás: Olyan tárolót építsünk, ahol tud szellőzni a faanyag. Ez a legfontosabb! Nyilván legyen teteje. A fát megfelelő hosszra vágjuk, és kezelhető méretűre hasítsuk! Lehetőleg, hasítással (fejsze, balta, bárd, hasítógép)! A fűrészelés idő és energiaigényes, plusz nem engedi a rostokat kiszakadni, ami elősegíti az égést (tapasztalat). Göcsös makacs fát azonban lehet nyugodtan. Hasítási szempontból a "TAKSZi" fákat lehet előnyben részesíteni ezek gyűrűs likacsu fák, Tölgy Akác Kőris Szil A rakatok hossza az uralkodó széljárásra legyenek merőlegesek. Célszerű a rakatokat 50 centinkén két tetőléccel megszaggatni így a rakat között is áramolhat a szél ami a nedvességet elszállítja a fától. Légszáraz állapotig lehet a fát természetes úton szárítani ami igazából 12% +/-2% A bökkenő csak az, hogy a fa rendelkezik egy rosttelítettségi határértékkel ami átlag 29%. Van amelyik fa 45%, van amelyik 20%. Ez az érték azt jelöli, hogy ezen érték felett szabadvíz van a fában, amely a sejtüregekben, rostokban van jelen és kis energiával megszabadulhatunk tőle. Ezen érték alá menni viszont hosszadalmas folyamat, mivel a víz a sejtfalhoz van "kötve" kémiailag, ezért ez a kötöttvíz. Tölgy: 24,5% Akác: 19,5% Nemesnyárak: 40,4%
És a végére: Nyáron átalakítottuk a fűtési rendszert, 70Kw-os a kazán. a 22-es csöveket 35-re cseréltük és most a puffereket direktbe töltöm az oldalsó csonkon. A két tartálynál a 35 egy "T"-be fut és onnan 28-al állunk be a tartályokba. A kivét a tartályok tetején történik ugyanígy (meg alul visszatérő). Jelentem a laddomat 21 gond nélkül viszi a rendszert a kazán szaggatott üzemelése, megszűnt és még kevesebb kátrány képződik mint eddig. Fa is kevesebb fogy, de mivel még nincsenek azok a vad mínuszok, majd erről később.
Ez már úgy kikívánkozott belőlem, remélem hasznotokra válik!
1 erdei köbméter, az 1,7 normál köbméter rönk fa! Tehát 1x1x1,7m-es rakat. Ha ezt a fát tömbösítenénk (nem rönk, hanem tömör fa), akkor lenne 1m3 (1x1x1)(fakocka :)).
Én úgy tudom, hogy van a sima köbméter, ami kb 6 mázsának felel meg. Ez 1x1x1m. És van az erdei köbméret, ami 1x1x1,7m, ami kb 10 mázsának felel meg. Persze ezek csak akkor igazak, ha nem ömlesztve van a fa, hanem szépen rakva.
Egyébként ha leméri az ember, akkor általában sokkal nehezebb, mert ez a csont száraz fa súlya.
Vizes fával nem tudom mennyire jó és hasznos fűteni - rendszert is jobban károsítja, környezetszennyezőbb - , persze a szükség nagy úr. Ha nincs más, nincs választás. De tény, hogy ha nagy a parázs, akkor elég. Pár éve télen, hóban (kb 40cm) és olvadt már rendesen voltunk egy estét a Csóványoson. Tüzet próbáltunk rakni, ami elég nehezen indult, de ha már beindult, akkor lényegében a víz is meggyulladt rajta:) A Végén volt kb 20-25 cm parázs. Nem győztük szétkaparni, és havat hordani rá.
Nálam nem indul a ház szivattyúja, mert rá van kötve egy csőtermóta és 35 fok alatt nem keringet hiába küldi a szobatermó a jelet. Ha megfelelően meleg van a pufferben vagy csak a kazántól is akkor keringet.
Nem tudom próbáltátok-e már a Celtis (ostorfa) nevű rettenetet. Olyan nehéz mint a sár (ugyanolyan méretű akác szinte a fele súlyra), másfél évi száradás után is serceg a kazánban, viszont ha száraz akkor baromira jól ég. Hasítani lehetetlen mind vizesen mind szárazon....
Ha olyan van és száraz, akkor az kikergeti a kátrányt :-)
Amúgy a vizes fára kitérve: lehet fűteni vele, csak begyújtás után egy életnek tűnik, mire eléri a kazán a füstgáz hőmérsékletet, és azt hogy termeljen, de ha már megfelelő tömegű izzó parázs van benne akkor nincs gond. Eleinte amikor még csak vizes fám volt, akkor begyújtás után legalább negyed óráig nyitott ajtóval szítottam a parazsat és a lángot, mert ha becsuktam az ajtót, és rátoltam a gázosítást....na akkor megállt az élet.
Ha kátrányosodik, akkor mihamarabb nagy tömegű parázs elérése a cél (persze ha pufferes, ha nem akkor keksz), és pótolgatni amint elparázslik a fa...had égjen.
Tamás
UI: amit elfelejtettem: sok helyen indul a ház keringetője mindattól függetlenül, hogy a kazán üzemkész avagy sem. Azt még meg kellene oldani.
Ha a vége felé megnézed, mert azt jelzi hogy elfogyott a tüzelő belőle, de van még benn csak oldalt van nem a lyuk közelébe, odakotrod és akkor ha vissza zárod és elindítod újra akkor EKO fűtésre kapcsol magától.
Eddig aznap fűtöttem meg este + 2 este. Kezd hidegebb lenni, most 2 nap folyamatosan elvagyok vele, így reggel sincs hideg, nem zárom el a termoszelepet.
Köszi.. Nálam is a kényelmi szempont lenne az elsődleges, főleg hogy ki kell menni a lakásból a kazánházhoz.. Télen, este és reggel nem egy kellemes móka :-) a 75 mázsa szerintem cserfából 6m3 körüli mennyiség,
Itt általában nagy %-ban Atmos és Vigas kazán tulajok vannak. Hogy mennyi fát eszik azt még én is csak az idén tudom meg 100 m2 fűtéséhez 75 mázsát vettem, majd kiderül meddig lesz elég. Nem tudom ez m3-re mennyi. Sima kazánhoz képest sokkal kevesebbszer kell megrakni. A legnagyobb hidegben 1x reggel és 1x este....ez volt a tendencia tavaly nálam, de most jobb a fám....lehet napi 1x-i befűtés is elég lesz.......persze ez csak álom. A te lakásodhoz egy 30 kw-os kazán 1500-as pufferrel kb. megfelelő lenne. de sok mindentől függ a dolog.
Én amikor vettem nem az érdekelt, mennyivel drágább, vagy mennyivel kevesebb fát kell rá raknom, hanem az, hogy ne kelljen fél óránként óránként megraknom és ne kelljen reggel hidegben kelnem, ill. hideg házba hazajönnöm.
Kicsit visszaolvasgattam a topicotokon, de igazán nem találtam megfelelő válaszokat a kérdéseimre. Régóta foglalkoztat a gondolat,hogy átálljak fagázos fűtésre. 150 nm-es családi házról van szó, jelenleg egy 25 Kw-os vegyes tüzelésű kazánnal kizárólag fával tüzelve, kb 12 m3 fával tudok egy telet kifűteni. Gyakorlati tapasztalatokra lennék kíváncsi. Mennyi tüzelőt eszik egy fagázos kazán? Milyen gyakran kell megpakolni? Van-e olyan típus amit nem ajánlanátok? Ha még beugrik valami,jövök :-)
Hogy érted, hogy nem állítja le magát? Nekem egy 25-ös van pufi nélkül több mint kéthete folyamatosan fűt, reggel és este egy tejesláda fa+egy kis fűrészpor.
Hát ez lényeges különbség. A szintet tartani nincs értelme, ha kifogy ujra fel kell nyomni, mert ha tartod a szintet é ugyanúgy járkálsz megrakni akkor elveszik a puffer adta kényelem. Bár mondjuk így annyira nincs ez meg neked.
na ez a különbség a vegyesem meg az elgáz között, mert nekem 4-5-6 megrakás csak kell a m3 felnyomásához arról nem is beszélve, hogy ha tartani akarom a szintet(90 fok felett) akkor 30-40 percenként raknom kell
karrácsonyra egy 32es elgázt kérek a jézuskától.........
Ahogy a lenti képen látszik. Rakok alulra 3-at keresztben, 1 még beférne, de azt kihagyom, luknak, hogy tudjon hol leszívni levegőt. Melléje rakok 4 vékonykát, ennek a tetejére rakok fenyő gyújtóst és meggyújtom rózsaszín begyújtóssal. Ez kicsit hagyom ropogni, addig hordok a kazánhoz fát. Szépen berakom a hátsó sort ami befér, aztán az első sort. Attól függően hogy kapta el, vagy becsukom az az ajtót és hagyom dolgozni a kazánt vagy várok még, hagy gyulladjon be jobban, de általában eléggé be szokott indulni a fenyőtől. Innentől kezdve csinálj a dolgát. Még a füsttermót állítom be de az ráér később is, mert csak a vége felé van szerepe, az meg arrébb van. Érdekes, hogy tavaly a tölgy deszkák 2-3 óra alatt leégtek, ez a mostani akác pedig van, hogy 5-6 órát intenzíven, de akár 7-8 órát is dolgozik mire teljesen elég. Ez telenyomja a puffert mind az 1000 litert. Meg a lakást is felfűti olyan 19-ről 23 fokra. Azért 19-ről, mert szoktam szellőztetni 15 percet, a pára kiengedése végett, főleg, ha az asszonypajti mosott és bent száradnak a ruhák. Nincs penészem, de nem is akarok.
