" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sajnos az egyik verzió szerint a jövő hét végén borzalmas hideg szakad ránk. Az esélye megvan, persze nem biztos, hogy pont így, pont ilyen hideg, de mint lehetőség, fennáll. A képeken az 1500 méter magasra várt hőmérsékletek láthatóak, és ahogy elárassza Európát a hideg.
Erre nagyon jó példa, hogy a városok utcáiban gyakran akkor is szél illetve huzat van, amikor egyébként térségileg szélcsendes idő van. Pl. van egy olyan gyanúnk is, hogy a éjszaka a Pécs-pogányi állomás északias légmozgás esetén kap valamennyi hőt Pécs városából, ugyanis a városok felett többtíz, akár száz méter magas is lehet az a hőkupola, ami északi légmozgás esetén dél felé terjeszkedik. Mivel Pécstől délre egy marhanagy völgy van, a pécsi-medence, amiben valószínű nagyon hideg lehet éjszakánként(ha december 21-én -16,3 volt a Pécs-pogányi állomáson, el lehet képzelni, mi lehetett alatta a 70-80 méterrel lejjebb lévő lévő völgyben?). Ez a hideg megüli a völgyet, a város hője a lent megült hideget felkavarni ugye súlyánál fogva nem tudja, így a meleg ennek a hidegtónak a tetején siklik dél felé, pont a Pécs-pogányi állomás hőmérőjét nyalogatva.
A városi hőszigetnek még nem igazán találkoztam ilyen részletes magyarázatával. Így már világosabban értem azt is, hogyan gyakorolhat a hősziget olyan területekre is hatást, amelyeket beépítetlenségük okán már nem gondolnánk annyira kedvezményezettnek. Tovább bonyolítja a képet, hogy a városi és beépítetlen területek között lévő hőmérsékleti különbségek hőcserét, egy sajátos helyi légkörzést is kialakíthatnak, hol időszakos, hol állandó jellemzőkkel. Ha tehát pl. keleti szél fúj, akkor a várostól nyugatra lévő területekre fújja rá a szél a többlethőt. Az is lehet, hogy pl. a keleti szelet önmagában a hőcsere generálja adott esetben a várostól nyugatra. Különösen érdekes mindez mondjuk egy olyan város esetében, ahol ezt a légkörzést északról egy hegyvonulat akadályozza, vagy a változatos domborzat egyéb módon tereli. A pestszentlőrinci meteorológiai állomás átlagos széladatait tanulmányozva még a /joggal/ sokat kritizált derék klimatológusaink is kiemelik, hogy az állomáson tapasztalt gyakoribb keleties szélirány a városi hősziget miatti helyi légkörzésnek köszönhető.
Igen, ez azért tényleg nem semmi, hogy ennyire védik ezt a kiwi goldot. Ennek fényében nem csodálkozom, hogy ez a Maurizio soha még egy oltóágat se volt hajlandó belőle adni. Én is mindig megjegyeztem, hogy biztos ennyire irigy csak, de talán a cikkben szereplő pénzösszegek is világossá teszik, hogy mit kockáztatna vele. Egy genetikai vizsgálattal pillanatok alatt megállapítható, hogy az a klón került "illetéktelenekhez" és ha az is kiderülne, hogy tőle származik, akkor nagy baja lehetne belőle. Azt sem tudom, hogy melyik "gold" kivi lehet az, amihez néhányan nemrég hozzájutottunk.
Ez meg valahogy kocsmai stílusnak tűnt... Én úgy láttam, a humor után azonnal megkaptad a teljes fordítást. Rajtad kívül a humort is szerintem mindenki más értette.
Hát igen, az olasz szöveg meg a spanyol meg a német meg az angol meg a portugál meg a horvát meg a szlovén: több tíz oldalas tételt tenne ki, amennyi fordítást tettem már be a fórumokba. Bocsásd meg, ha most az egyszer hanyag voltam, de valóban célzottan Zsuzsának szántam, eredetiben. Ő viszont ma nem jelentkezett. A nyelvválasztás lehetőségét pedig humornak szántam, mosolyjellel. Mindenesetre nem szeretném, ha allergiát váltanék ki benned. Az oktalan antipátia nem szokott sok jót szülni.
Találtam 1-2 használhatónak tűnő külföldi faiskolát :http://www.baldaccipistoia.it/catalogo_gen.pdf ,ezt talán Nino kivesézheti,már csak a nyelvtudás miatt is.A másik egy szlovák ,a www.klivia.com.Velük már értekeztem,igaz inkább hagyományos gyümölcsökkel kapcsolatban,mert eszméletlen körte választékuk is van-egyebek közt...és ami lényeges :szállítanak Magyarországra is a GLS-sel .Egy 10 kg -s csomag ,csomagolással kb 3000 ft...gojit,kiwit,kákit,citrusféléket is árusítanak.Ja igen...magyarul küldtem a mailt /nesze neked nyelvtörvény.../és magyarul kaptam rá választ /némi akcentussal.../
Talán jobb lenne akkor dönteni az időpontról, amikor már közelebb vagyunk hozzá. (Ki tudja most megmondani, hogy április második hétvégéjén éppen -10 fok lesz-e, vagy +37, a vízözön elől kell-e menekülnünk, vagy avartűz elleni óvintézkedéseket kell-e foganatosítanunk. A négy eshetőség közül lesz valamelyik, mert normális úgysem lesz. Ha közelebb leszünk, már jobban tudhatjuk, hogy mennyire leszünk belül az elviselhetőség határain. Sajnos, a klímáról már csak ilyen szarkasztikusan lehet beszélni.)
Minél rövidebb és minél inkább az eredeti nyelv sajátosságait magán viselő egy mondat, vagy egy kifejezés, annál nehezebb kielégítően visszaadni. Magyarán, minél egyszerűbbnek látszik, annál bonyolultabb.
"Olyan média által terjesztett kacsák közepette, mint amilyen a globális felmelegedés... (A 'kacsá'-t egyes számban kellett volna használnom, de a 'közepette' kérte a többes számot, pedig az eredetiben, csak EGY kacsáról van szó, ami a "globális felmelegedés".)
Ugye, kedves Zoli, most már érted, hogy miért akar elsumákolni egy fordítást egy olyan valaki, aki ezeket az átértelmezési, fogalom- és szóadaptációs műveleteket hivatásszerűen űzi és minél többet űzi, annál jobban érti, hogy 100%-ig soha nem lehet velük megfelelni.
Globális Szégyen (pofaégésnek fordítanám legszívesebben) (az eredetiben a shamming /szó szerint: szégyenkezés/ rímeltetve van a 'warming'-ra /felmelegedés/ (elég lenne egyébként csak a 'shame' főnév is, de a célzás kedvéért ugyanolyan folyamatos melléknévi igenévből képzett főnevet csináltak belőle, mint a 'warming" /melegedő, melegedvén, melegedés/ vö. pofaégő, fofaégvén, pofaégés/
Tehát Globális Pofaégés
....leleplezve a média nevetségesen mindent elárasztó klímatúlzásait (de így sem lehet igazán visszaadni az eredetit)
(Inkább csak Zsuzsának szántam eredetiben ezeket a mondatokat, hogy megkíméljem magam az itt érzékelhető fordítási-értelmezési gyötrelmektől, de ha megkértetek, kötelességem megtenni)