Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Segitsetek.Ha a puffert teljesen feltölti a kazán és az alsó része is több mint 60fokos,hogyan tudok levenni a keverőszeleppel 35fokos vizet a padlófűtésre?
A segítségeteket kérem. Tervezem a régi fűtésem korszerűsítését, amit már részben kiviteleztünk. Új radiátorok, a falba beépített csövezés valamint padlófűtés, ezek változtak, de sajnos maradt a régi gáz kazán, és a régi vegyes tüzelésű kazán / 35 KW körüli /. Nézegetem a faelgázosító kazánokat, és nem tudom, hogy mit válasszak. Gyártók szerint ATTACK, ATMOS, VIGAS jöhet szóba. Ahogy olvasom, legtöbben az Atmost, majd a Vigast használjátok. Az Attack ról pedig szinte semmit nem olvasni. Ezzel a márkával találkozott már valaki vagy használja? Mi a véleménye róla. Azért Őt választanám, mert talán jóval korszrűbb mint a többiek, és a hatásfoka is jobb " állítólag". És a pufferral kapcsolatban azt kérdezném meg, hogy a mostani kazánhoz csatlakoztatva is olyan jó eredményt érhetnék el. Valamint túl nagynak találom az 1KW/50l víz arányt.
Látom kezdenek kuszálódni a szálak. Annyit szeretnék mindösszesen hozzáfűzni, hogy pl Laci rendszerében két keverő szelep van. Szerintem ne keverjük ide a gyártót, mint pl ESBE.
A Laci rendszerének a lényege az időbeni eltolódás alkalmazása, mert mindennek sora van, mint a rétes evésnek.
Nála ugye van egy fűtésköri keverő szelep (nevezzük nevén ESBE gyártmányú), ami egy szivattyúval van szimbiózisban, amit elindít a rendszer mondjuk 60 fok C-nél. Addig nem megy ki semmi, amíg fel nem megy a víz a kazánban 70 fok C-re mert nála akkor kezd el dolgozni a HMV keringetője. Elméletileg és gyakorlatilag is megtörtént a kazán üzemi hőmérsékletre fűtése és a HMV készítés. A folyamat következő lépése, amikor eléri a kazán a 80 fok C hőmérsékletet, és akkor a puffer töltő szivattyú indul, vagyis a puffer elkezd töltődni meleg vízzel. Mivel az Ő esetében a tartály felső oldalsó csonkján megy be a kazán előre, így a kupola igen hamar meg telik meleggel, aminek eredményeként, amikor eléri a 35 fok C-t a pufi teteje indulhat a fűtésköri szivattyú. Feltéve ha a szoba termosztát is kéri, mivel sorba lettek kötve, vagyis ha nincs meleg a pufiban nem megy a szivattyú, és akkor sem ha nem kell a házba.
Neki ezek után van egy keverő szelepe (Honeywell nem emlékszem a pontos típusra) ami moderálja a puffer felső csonkjából kijövő forró vizet. A kérdés ugye ilyenkor jogos, hogy nem szakad ketté a víz a pufiban? Egy a kazán felé egy a ház felé dolgozó szivattyú személyében? Nem. Ugyanis addig érdemi puffer töltés nem lesz, amíg a ház kér meleget... mert elveszi az összeset addig amíg a háromutas keverő szelep meleg oldala nyitva van. Itt jegyezném meg, hogy elméletileg a kazán hőmérséklete könnyes esik 80 fok C alá, aminek eredményeként csak a ház felé megy a meleg. Amikor ez lezár, vagy drasztikusan csökken a meleg igénye, akkor a kazán is ismételten eléri a 80 fok C hőmérsékletet, és a puffer töltése kezdődik, immáron zárt meleg oldali háromutas szeleppel...
Hali! pohikopó! Írod, hogy kétnaponta fűtesz be! mekkora a házad és mennyi tűzifa kell egy pufi felfűtéshez, és mekkora a tartály űrtartalma? Illetve tavaly télen a hidegben is kétnaponta kellet felfűteni a tartályt? Köszi a válaszokat.
Szakszeráltal gyártott normál pufi, gondolom a szokásos csonkokkal oldalt,a bekötésnek fent és lent,a mérőóráknak és alul leengedő szelepnek fent meg légtelenítőnek.
Lackónak: Van egy szivattyú az osztó előtt a radiátorok felé illetve van egy a kazán visszamenő előtt az ESBE után.
a légtelenítő úgy 8-10 cm magas,az felett ugyan van még hely de az átmérő nagyon kicsi(nem tudom most innen pontosan de talán fél colos. "Nem a radiátorköri-szivattyú teljesítményét kéne csökkenteni, és a pufferkörét növelni." Ez most kérdés vagy ajánlás. A pufferköri ugye az amelyik a kazán és a puffer között van.Nos én ezért csökkentettem III-ról II-re,és ez 25-50 Grundfos.
Szerintem nagyot nyersz vele, hogy nem kell 40 percenként lejárnod rakni a tűzre. Én most 2 naponta fűtök, mert itt bejöttek a reggeli mínuszok. 22 fok van ha itthon vagyunk vagy 23, estére leveszem 21-re ha megyünk aludni, ha nem vagyunk itthon akkor is megtartja még a ház a meleget, reggel 5-kor volt 20.5, mikor hazajöttem este 20.30-kor akkor volt 19, ami gyorsan felfűthető volt.
Hát nem tudom, hogy húz e magával, de odaér a 80 fokos víz, nekem meg csak 53 fokos kell a radiátorba, szóval ha húz is magával az nem gond, mert úgy is kevernie kellene. Begyújtás után fél órával egyébként már 60 fok körüli a pufi felső része ezt meg szoktam várni és így tuti nincs gond. A lakás felé 2-esen dolgozik a szivattyúm, a kazán pufi keringető pedig 3-ason. Mind a kettő 25-50-es Grundfos.
mármint én a 35-ös vegyesemmel 35-40 kg fát égetek, úgy hogy mindenhol 22 fok van,kivéve garázs (130+30m2 garázs), majd a puffer felül 80-82 alul 72-75
arra lennék kiváncsi, hogy az elgáz mennyivel eszik kevesebbet? mert 20kg fával erre úgyse képes szvsz
vagy csak azt nyerem vele, hogy nem kell 40percenként látogatnom a kazánházat?
A kazánból érkező 80 fokos víz egyenesen a puffer oldalsó csonkán keresztül megy be pufferba, és a tetején távozik a radiátorok felé, menet közben átfolyik egy ESBE-n keresztül. Ahhoz hogy legyen hely a melegnek, a puffer alján veszek ki a hideget, ami a kazán felé keringteti. Itt is van egy ESBE (valakinek Laddomat), hogy a kazánba ne a 15-20 fokos víz menjen direktbe, hanem egy kevert állandó 60 fokos víz.
Anno nekem is volt egy "T" elágazásom a puffer előtt, sztem hasonló lehetett mint a tied, de meg lett szűntetve,
és mint ahogy írtam, a kazánból érkező 80 fokos víz direktbe megy a pufferbe.
TEgyük fel, hogy teljesen hideg a rendszer.
Begyújtassz, és a kazánba elkezd a víz melegedni. Eléri a 80 fokot, és indul a puffertöltő szivattyú. A puffer aljából kicesszük a hideget, és a puffer oldalán érkezik a kazánból a 80 fokos víz. A puffer tetején, a szigetelés alá van rögzítve az érzékelő, ami a fűtésköri szivattyút vezérli.
35 foknál elindul a szivattyú, és dolgozik a ház felé.
Eleinte langyosabb víz kerül a radiátorokba, de fokozatosan felmelegszik.
Egy idő után már annyira meleg a radiátoron átfolyó víz, hogy a visszatérő ágon is elérjük a kellő meleget.
Ekkor az ESBE meleg oldala zár, és a fűtésköri oldal keringteti a vizet, és szépen elkezd a puffer fokozatosan fentről lefelé melegvízzel feltöltődni.
Ha a kazánban kialszik a tűz, azaz nincs mi égjen már benne, akkor a pufferben megváltozik az áramlás.
Így a tartályból (fent) minden meleget ki tudsz venni egészen addig, amíg le nem hül a puffer 35 fokra, mert ekkor kapcsol ki a fűtésköri szivattyú.
lehet akkor nem jól értem. Nálam nincs keverőszelep a radiátorkörben tehát a kazánból kijövő meleg víz egyből mehet a fűtőkörbe. Egy T-elágazás van csak a pufi felé, és arra egy csőtermosztát is. A gond az hogy amikor a víz már elég meleg lenne,de mondjuk a pufiban a lehűlt víz van csak, ez a csőtermoszát nem kapcsol. De ahogy Pohikopó írta, ilyenkor ha a meleg víz áramlik jut a pufi felé is,nyit a csőtermosztát(30-35 fokkörül) és ezáltal a fűtőköri szivattyú is, és elkezd áramlani a forró víz a fűtőkörbe- de aztán hamar mintha megszívná a pufi alacsonyabb hőmérsékletű vizét is, mindjárt csak langyos víz megy az osztó felé.Ugyanakkor ettől ez a pufis csőtermosztát is mindjárt visszakapcsol,tehát rövid idő múlva le áll a szivattyú is. Ezt csinálja szakaszosan, amíg felfűti a pufit annyira, hogy a termosztát végig nyitva legyen. Ha lejjebb veszem ezt a csőtermosztátot akkor ugyan működik a szivattyú de ahogy írtam mintha húzná a vizet a pufiból is,így messze nem az a hőfok megy amire vágyunk a radiátorokba.(már ha jól érzékelem ezt az egészet) Gondolkoztunk a másik szivattyú(kazánköri) teljesítményének visszavételén,de nem volt elég. Ez nagyjából a Szakszeres rajz bekötése. Azon gondolkodtam hogyan tudnám elérni hogy elsőre mindenképpen a fűtőkört fűtse a kazán és csak aztán a pufit. Lehet hogy a a kazánból kijövő ágon van alacsonyan a csőtermosztát?(35-40 fok) Vagy tényleg egy keverő kell a T-elágazásba a pufi elé? Azt ne írjátok hogy a pufiból vegyem ki a meleg vizet a radiátorok felé mert sem csonk sem belmagasság nincs ehhez a pincében.
A kialakításon én is sokat agyaltam, de én nem merek nekiállni egy ilyen rendszer megépítésének. Semmi gyakorlatom nincs ilyen téren, inkább egy szakszervizzel fogom majd beüzemeltetni a rendszert.
Én csak józan paraszti eszemmel annyit tudok nekik majd elmondani, hogy pufferrel kérem a kazánt, hogy az soha ne legyen lefojtva. Általában ha jól láttam, akkor közel 90°C környékén dolgozik a kazán. Ez a víz a radiátorokba veszélyes, mert ha hozzáérsz, meg is éghetsz. Szóval én majd elregélem, hogy először fűtse a lakást pl 60°C-os vízzel, a felesleg menjen a pufferbe, vagy a visszatérő ágba. Ha a lakás már nem kér, mert kikapcsolt a szobatermo, akkor minden menjen a pufferbe. Ha a kazán leáll és a lakás kér akkor a pufferből vegye a meleget, de pl csak addig míg a benne lévő víz hőfoka le nem csökken min 35°C-ig. Alatta már fölösleges keringetni a vizet, szerintem.
Ahogy olvastam az ilyen rendszerekről, valahogy így működhetnek, ha jól értelmeztem.
A tartály felső részén mindig átmegy az előremenő meleg víz az épület felé. A tartály töltést csak abban az esetben kezdi el, ha a kazán hőmérséklete eléri a 82-85 fok C-t, és akkor indul a tartály alsó részén lévő szivattyú. Mivel a fűtés előremenőjén egy 40-60 ESBE van, így amikor a tartály töltése elindul, akkor már a tartály felső részében 80 fok C víz van, és ha a ház nem kér több meleget, az ESBE meleg oldala zárva van, vagyis a keringetés zavartalan a pufferben lefelé.
Ha a faelg. kazán szivattyúja már a rendszer felé dolgozik azaz megvan a megfelelő visszatérő kazán vízhőmérséklet és a fűtési oldal melegvízigénye csökken akkor kezdi tölteni a puffert. Tételezzük fel, hogy a tároló hideg. Az oldalsó csonkon belépő víz lefelé a puffer alsó kilépő csonkja felé kezd keringeni. Mivel az oldalsó csonk felett is hidegvíz van a beáramló melegvíz felrétegződik a tároló felső pontjáig. Ha a felső ponton lévő víz hőmérséklete ugyanolyan vagy egyenlő hőmérsékletű mint a beáramló víz hőmérséklete a rétegződés már csak lefelő fog kialakulni.
De amúgy mivel a radiátor körben , a keverőszelepen ált. alacsonyabb hőmérséklet van beállítva mint a kazánból jövő víz hőmérséklete, ezért nem minden "melegvíz" megy a radiátorok felé. Visszakever hozzá a visszatérőből.
De ha nem is lenne keverőszelep a radiátor körben - tehát kazánhőmérsékletű víz mehetne a radiátorokba - akkor is menne a pufiba melegvíz, mivel a pufinak kisebb az ellenállása mint a radiátoroknak.
Szia Amikor a házi termosztát elkéri a meleget és akkor a szivattyú elhúzza a forró vizet a puffer előle,akkor (mivel nyitva a csőtermo a puffer előtt) akkor nem húz magával a pufferből is hidegebb vízet?
Ujra itt. Koszonom az otleteket, egyelore ugy nez ki, h ha felhasogatom es nem ronk-kent teszem be, attol joval gyorsabban eleri az uzemi homersekletet. Tovabbi eredmenyt hoz, ha a hagyomanyos (also) begyujtast alkalmazom. Fabriketett is fogok koze adagolni, ezekkel mar bizom benne, h sikerul kompenzalnom, h a kisse magasabb nedvessegtartalmat a fanak.
Spucctol pedig elnezest kerek, amiert csak mostanra tudtam ujra belepni, de rogton bepotolom az altalad kert modositasokat.
Sziasztok! Amióta faelgázzal fütök,azt vettem észre,hogy a kémény falára nem lerakodik a kátrány hanem épp az ellenkezöje,lepereg.Néha hallani is mikor lepotyog a kéményben.Takaritáskor látom,hogy apro rögecskék vannak a kémény alján a tisztitónyilásnál.Ez természetes jelenség?Vagy túl meleg lenne a füstgáz?Bár azt mondják,hogy ennek hidegebb a mint a vegyestüzelésünek.Mondjuk már elég rozsaszinü lett a kazán hátulja a füstcsönél.
A második évben lazára vettem a figurát, és csak kéthetente, de inkább havonta takarítottam ki a kazán hátulját, és lőőőőn csoda a kéményajtó kinyitása után egy 20 l-es vödörnyi hamu jött ki.
Most szigorúan minimum kéthetente könyékig benne vagyok hátulról is :-D
