Véleményem szerint mondj magadról valamit. Szakmai felkészültség (hegesztés, forrasztás, lemezmunkák), rendelkezésre álló eszközök, szerszámok, anyagok. Ennek tudatában biztosan szívesen adnak tanácsot a kollégák. De ha türelmesen visszaolvasol, itt is sok-sok információt találsz már, képekkel megtámogatva.
Az ellúgosodás mikéntjéről nem tudok, csak annyi a tapasztalatom, hogy van pár savas öntözést szerető növényem, és ezért szoktam mérni az öntözővizüket, ami általában esővíz.
Frissen az égből olyan 5,5 pH körül érkezik. Pár nap állás után az esővíztároló hordóban kezd felmenni a kémhatása.
Olyan 7 körül meg szokott állni, de egyszer mértem már majdnem 8-ast is...
Szabadon áll, fedetlen, és igaz itt nem játszik, de néha bealgásodik.
Algától mentesítve is felmegy a pH a újonnan tisztított hordóban..
Nagyon köszönöm a segítőkész választ! Én ugyan a "gyümölcslé sűrítmény" irányába próbálok elmenni, de hasznosítható ötletet kaptam, azt hiszem. Tehát a "közönséges" birsnél néhányak által alkalmazott technológia szerint lehet eljárni? Erőteljesen mosni, darálni, almával keverni, stb...
Az édesapámnak több alma alszesze lett, mint amire számított, és egy részének szeretne birs jelleget adni. Én azt javasoltam, hogy elég, ha a tisztázáskor beöntünk az üstbe egy vödör birset. De ragaszkodik hozzá, hogy az alszeszbe ázzon a gyümölcs néhány napig. Van értelme? Ha igen, mennyi napig célszerű az áztatás?
"Panyik úr" Panyikné. :D Valóban nem az élesztő, ami elviseli a savas környezetet, de az megvan, hogy az emberiség egyik legősibb (mai is széleskörűen használt) tartósítási eljárása a savanyítás? Káposztától a nyers halig széleskörűen használt és működik.
A gyógyszeripai minőséget ne keverd bele, az értelmetlenül szigorú előírásokat tartalmaz. Ennek már igen kevés köze van a biztonsághoz, inkább a piaci belépési korlát emelése a cél. (Pl. egy tabletta színezésére gyakorlatilag csak a vasoxidra ad engedélyt az OGYI. Ugyanakkor bármilyen lónyállal beveheted...)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Egészen pontosan ezt írtad! Így joggal gondolhatja a kémiában járatlan emberke, hogy csakis a forró tömény kénsav a káros a vörösrézre. Pedig ez, így, ebben a formában nem igaz.
A japánbirs az egyik legkülönlegesebb csemege. Igaz, hogy brutálisan savanyú, de hígítva fantasztikus.Igaz, mi lekvárt főzünk belőle. 1 kiló tisztított (kimagvalt) japánbirshez 3-4 kiló semleges ízű alma (rendszerint érett Golden, vagy érett Mutsu), és ízlés szerint cukor. A japánbirset fedő alatt, kevés vízzel megpároljuk, majd elpárologtatjuk a főzővizet. Az almát külön bepároljuk 2/3-ára. A két pépet összeöntöm, leturmixolom, majd hozzáadom a cukrot. Felforralom, és mehet üvegekbe.
Panyik-úr "tapasztalataival" is vitába szállnék. Szintén tapasztalati úton. Mikor 1-1 fermentációnk baktériummal fertőzött lett, a fermentlé pH-ja meredeken zuhant. pH=7 körüli értékről 6-8 óra alatt pH=3,5 pörüli értékre. És még ott is igen brutális széndioxid termelést mértünk. A normális fermentációk 10-12-szeresét. Tehát a savas közegben is élt, és virult a sok-sok baci. És rohadtul büdös volt.
Emberi fogyasztásra (elsősorban ez alatt a gyógyszerkészítmények hígító desztillált vize értendő) kizárólag desztillálással előállított vizet szabad ma Mahyarországon használni!
Egy egész gyógyszergyárat zárattak be Gödöllőn, mert az ott alkalmazott RO-technológia nem volt képes produkálni az elvárt minőséget. Pedig egy világszerte elismert nagy cég, kimondottan gyógyszeripari célra készült berendezését építették be. Öt lépcsős reverz ozmózis, napi karbantartás, tisztítás ellenére sem volt megfelelő.
Ezek után mit vártok egy ipari tömeggyártó vízüzemtől?
Tévedés! A vörösrezet nemcsak a forró, tömény kénsav oldja. Oxigén jelenlétében melegen, a legtöbb szerves sav is! Például ecetsav, hangyasav, oxálsav.
Én ma kaptam pár vödörrel. Megkóstoltam a húsát, héj nélkül. Az élvezeti értékét így csak negatív számmal tudnám szemléltetni... Nem tudom, hogy fogjak hozzá.
Most vegeztem friss borparlattal, azaz erjedes utan durva seprorol fejtes utan, finomseprovel mert nem volt tiszta, kenezes nelkul (ahogy irtam ezt is korabban, palinkanak szant bort nem kenezunk, hanem fozunk) ph 7,2. Ez higitas elotti meres.
Van egy olyan kémiai reakció, hogy felteszel egy fazék csapvizet forralni. Fedővel lefeded, a fedőt néha leveszed a desztillált vizet lecsöpögteted mérsz pH 6.0-át. Két- három óra múlva újra megméred, és pH 7.0-át fogsz mérni. A magyarázat, a levegő hidrogénjével reakcióba lép a desztillált víz.
Az öt bolti minta közül a legmagasabb pontszámot érte el. Hibátlan erjesztéssel és lepárlással készült. Jellegzetes szilvakarakter érezhető illatban és ízben egyaránt. Harmonikus, hosszan lecsengő pálinka. Az összetétele a jogszabályi követelményeknek megfelel. A pH-ja 7,46 volt, nagyon simán, lágyan csúszott. 18 pontot kapott. (4065 forint)
En voltam, de nem talaltam meg a forrast, igy igazat adtam barkoczanak, aki epp az ellenkezojere talalt forrast, miszerint a hozzaadott pektinbonto kevesbe emeli meg a metilt, mint a nevezzuk vadnak, ami szinten bontja vmennyire a pektint, csak nagyobb metilszint hozadekkal.
Már nem emlékszem a névre, de valaki úgy olvasta valahol, hogy a pektinbontó emeli a metanolt. És nem találta az olvasmányt. Itt írják ugyan, de az is le van írva, hogy pektinbontók között lehet különbséget tenni, úgy mint a szelektált fajélesztőknél a savtűrés toleranciára.
A pektin bontásánál az enzimkészítmény galakturon-metilészteráz aktivitása a metanol koncentráció növekedését eredményezi, amely hátrányt jelent a pálinka minősége szempontjából. A borászatban és pálinkagyártásban csak nem génmódosított és GRAS státuszú enzimkészítmények engedélyezettek.
Az enzimadagolást a pH beállítása követi. A legtöbb patogén vagy romlást okozó baktérium pH optimumának alsó határa pH 3,4 és pH 4,0 közé esik. Ezzel szemben a szeszipari fajélesztők pH optimuma jóval alacsonyabb, még pH 2,8 mellett is képesek aktív anyagcserét folytatni. Az irányított erjesztésnél célszerű a cefre pH-ját 3,2 és pH 3,5 közé állítani. A savszegény gyümölcsök esetén (körte, faeper, stb.) különösen javasolt a sav adagolás, mivel a cefréik magasabb pH értéke miatt kevésbé védettek a romlást okozó baktériumokkal szemben (Panyik, 2013).
A pH beállítása után a tápsó adagolása következik. A tápsó élesztő-autolizátumot tartalmaz, amelyet kiegészítenek ammónium sókkal, ureával, foszfátokkal, Ca2+ és Mg2+ sókkal, valamint vitaminokkal (niacin, pantoténsav, folsav stb.). A szerepe abban rejlik, hogy tartalmazza azokat az anyagokat, amelyek az élesztő szaporodásához és a zavartalan erjedéshez szükségesek. A cefrézési folyamat az élesztő adagolásával lezárul (Panyik, 2006).
Ahogy írtad én is lerongyoltam a pincébe és megmértem a brandym, 3,82 a pH-ja, engem meglepett rendesen. Lehet kéne rajta emelni kicsit, gondolkodom rajta.
Ezeket a borokat , nem én készítettem. Volt egy polc a kamrában teli borral pezsgővel és ki lett főzve, Puttonyos aszuk is voltak benne, bort szeretők biztos megvernének érte. Nagyon finom lett a párlata is.
Pont most folyt ki a borpárlat és érdekes, hogy az utolsó mérőhenger pH is 3,2 hígítás után is 3,2 Megmagyarázni nem tudom , de az 1,2 liter víz nem emelte meg a pH-t
Régen vagy húsz éve nekem kellet elvinni a céges vízlágyítónkat gyantacserére. Egy külvárosi családi ház garázsában volt a labor. Négy áztató kádat láttam, különböző vegyszerekkel. Sav, illetve lúg. A helyiségben számomra kellemetlen büdös, vegyszer gőz volt. Ennek ismeretében elment a kedvem a lágyított víz fogyasztásától. Tudományos érveket nem tudok prezentálni, csak egyéni tapasztalat cserét.
Érdekes, a frissen lefőtt 84-86 fokos egylépcsős hígítatlan pálinkám a sárga kínai pH mérővel mérve, 6.4-7.0 szokott lenni: körte,szilva,meggy, alma, bodza. Vegyes savval (foszfor,kén,tej) A vezetékes ivóvíz, pH 6,5 a pálinka mérése után.
"Az alkohol az egészen minimális mennyiségtől eltekintve egy azonnali mérgezési tüneteket és hosszú távon visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó méreg. Jelenleg a legelterjedtebb, szinte korlátozások nélkül forgalmazott veszélyes, gyakorta halálos kimenetelű károkat okozó drog." Ezt a mérget hígítjuk az általad fenntartásokkal kezelt ioncserélt vízzel. Miről beszélünk? Biztos az ioncserélt vízzel van probléma? Azt próbálom sarkosan kifejezni, hogy egy mérget hígíthatunk bármivel !
Azonnal leteszem és soha nem használom a kénsavat és az ioncserélt vizet, ha valaki normális tudományos érveket tesz le a forrásokkal alátámasztva. Kénsavat évekig probléma nélkül használtam , laborban megvizsgált pálinkám kifogástalan értékekkel rendelkezik. Használtam ártézi vizet sok arzénnal, selymesebb , de sárga tónusú lett a pálinkám.Az összes idős ember ezt a vizet issza gyerekkora óta és mindegyiknél ki van írva ,hogy emberi fogyasztásra nem alkalmas. Használtam csapvizet, ami felénk nagyon jó, mindig ment a szarakodás a kálcium magnézium kicsapódással , szűrögettem ész nélkül sok idő elbasz.. fölöslegesen. Most használom az ioncserélt vizet ami tiszta , szűrőkön megy át , használható laborban ,akvarisztikában, fotokémiában és ahol tiszta víz kell . Tökéletes pálinka hígításra. Menjen a büdös pics... aki a pálinkát megissza és az ioncserélt vízre azt mondja mérgező. :-)
Szerény kémiai tudásomra támaszkodva meg néhány könyvemet átolvasva az derült ki, hogy az általunk használt savak közül a legkevésbé illékony a kénsav.
Ami viszont érdekes, hogy a legbomlékonyabb a kénessav :)
Nem a kénsavval akarok kötekedni, de ez alapvetően nem forráspont, hanem illékonyság kérdése. Az ánizsolajban lévő anetol forráspontja pl. 243 °C. Ehhez képest szeszfőzéskor rögtön az elején jön... mert olyan illékony, hogy az alkohollal is rögtön átdesztillál.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az ólomakkumulátorokban 33,5%-os a kénsav aránya. Miután igazából nem akar párologni, ezért csak ioncserélt vizet szoktunk valaha hozzáönteni. Ma már azt se.
Nem szerintem, hanem tény: A kénsavgyártásnál a kén-trioxidot tömény kénsavban nyeletik el, így óleum (H2S2O7) keletkezik. Ez tekinthető 100% feletti kénsavnak is, ugyanis vizet adva hozzá, tömény kénsav keletkezik. (Ennek technológiai oka van, az SO3 +H2O reakció túlságosan heves.) Szóval igen, a termék a tömény kénsav és ezt hígítják szükség szerint.
Tényszerűen nem igaz, hogy az ioncserélt víz akkuba való ! Mint ahogy a kénsav felhasználási területe se szűkül le az akkumulátorra! Gépjármű karbantartásnál is és nagyon sokfelé használják , legkevesebb mennyiséget az akkuba. A kénsavat is meg lehet nézni mire használjuk, akár az élelmszeriparban is.
