Nekem ez a típus egy idő után kicsit megkeményedik, ráadásul ha a vödrön a lyuk nem szabályos, vagy túl nagy, akkor valóban nem tömít rendesen. Nekem segített, ha körbetekertem teflonszalaggal. Amúgy ez a tömítés https://fozohaz.eu/kotyogo-tomites.html megbízhatóbb, de mivel nem csak rugalmasabb, hanem puhább is, könnyebben szakad.
Meglett a probléma oka hiába az erjeszto vödör hoz adott gumi tömítés a kotyogo köré nem zárt rendesen eresztett, korbekentem olvasztott viasszal és most működik.
Elég összetett dolgokat kérdeztél így elsőre, a válasz rengeteg mindentől függ.
Milyen élesztőt használtál, mikor jár le a felhasználhatósága, hogyan tároltad, milyen hőmérsékletű volt az élesztő, illetve a sörlé amikor beoltottad, levegőztetted-e a sörlét, stb.
Száraz élesztővel nem szokott probléma lenni akkor sem, ha csak egyszerűen rászórod, persze a hidratálás sokat segít, de kizárólag forralt és lehűtött vízzel. 24 órán belül azért mindenképpen illene beindulnia az erjedésnek; ha hidratáltad, pláne ha startert csináltál, akkor sokkal hamarabb. Érdemes kalkulátort használni, pl.: https://www.brewersfriend.com/yeast-pitch-rate-and-starter-calculator/
Ezen túl nem árt ellenőrizni az erjesztőtartály tömítését, mert az is lehet, hogy nem zár rendesen (volt olyan is, hogy valaki nem a rávaló fedőt kapta a vödörre) és nem a kotyogón távozik a CO2, miközben vígan erjed a sörlé. Érdemes mérni a fajsúly változást.
A rézcső spirált alaposan meg kell mosni, fertőtleníteni szerintem nem szükséges (nem árt), viszont a forralás bejezése előtt kb. 15-20 perccel rakd bele a sörlébe, az kellően fertőtlenít.
Kezdőként kérdeznék, elsőként egy recept csomaggal próbálkoztam, aztán egy kész recept szerint válogattam össze az alapanyagokat de most sem indult be az erjedés a kotyogás. Vasánap főztem, tegnap hétfő este beoltottam megint.
Kérdésem hogy kb mennyi idő után szokott beindulni?
Valamint a réz cső spirált mennyire kell elfertőtleníteni előtte?
Az élesztőt csak simán rászórjátok, vagy langyos vízben előtte 30-40- percig kelesztitek, vagy cefrelével kelesztitek előtte mielőtt beleöntitek?
Elsősör letölthető anyagok vízkezelés. Jonh Palmer, Scott Janisch . RO víz (ABC Zoo ro szűrő ).Sőrtevező most talán a legnépszerűbb breewfater ,megadja és kiszámolja a hozzá adandó sókat. Tips For All-Grain Brewers
I have only scratched the surface of what there is to know about water chemistry and mash pH. Read chapter 15 in How To Brew (John Palmer, Brewers Publications, 2006) or chapter 5 in the Water book (John Palmer and Colin Kaminski, Brewers Publications, 2013) to learn more about both.
Sajnos a nagyok palackozó élesztőt használnak.De azért vannak kivételek pl. búza esetén Andofer,belgák közt is vannak. Gugli a barátunk , korábban voltak táblázatok a használhatókról.
Amennyiben a HB is azon nagyüzemiek közé tartozik, akik pasztörizálják a söreiket, akkor nem érdemes foglalkozni vele, hiszen ebben az esetben már csak élettelen élesztősejtek úszkálnak zavarosságot keltve. Ha nem, akkor megér egy próbát, bár én max a hecc kedvéért kísérleteznék vele. Ha költséghatékonyság miatt gondoltál erre, akkor a rá fordított energia/idő biztos több, mint az a 6-800 forint, amibe egy csomag száraz élesztő kerül. Amúgy sem hiszem, hogy a HB olyan extra búzaélesztőt használna, ami miatt megérné a rá fordított energiát...
Tudtok ajánlani valami irományt, amiben benne vannak a sörfajtákhoz való pontos víz paraméterek? Eddig csak az ismertebb sörfőző tájegységek vizeinek paramétereire találtam rá, de szeretnék valami pontosabb meghatározást találni, mert gondolom hiába lágy a pilseni és viszonylag keményebb a müncheni víz, ha módosítják azokat sörgyártás előtt... A rendelkezésre álló kemikáliák gyakorlati használata is érdekelne, ha van róla valami egyszerűbb összefoglaló. Narzisst olvastam, az is nagyon hasznos volt, utólag is köszönöm a tippet!
Sziasztok. Néhány éve főztem már jó pár sört konyhában, főzőlapon, de új helyre költöztünk és az asszony féltette az új konyháját, meg nekem sem volt kedvem már órákig a fazék mellett állni, de az otthon főzött sör íze még mindig a számban van.
Most viszont van egy kis dugipénzem gépre, de többször, több fórumon olvasom, hogy leég bennük a maláta, vagy bármilyen más ok miatt nem az igaziak ezek a gépek. Tudnátok nekem ajánlani tapasztalatok alapján megbízható sörfőző gépet?
Lehetőleg minél önállóbb legyen, mert az idő drága és lehetőleg problémamentes legyen a folyamat. A pénz is számít, de nem akarom pl. a 120 ezrest megvenni, ha van jobb drágábban. Ha van értelme szánok rá többet is nem akarok szívni vele hosszú távon. 25-30 liter körüli elég lenne. Köszönöm előre a válaszokat.
Minden esetre tényleg érdekes, hogy a lager élesztővel hamarabb beért mint az ale élesztővel. Lehet hogy 9 hónap után a lager élesztő valóban bomlásnak indult, míg az ale nem. Vagy egyszerűen csak a lager élesztő bomlása eredményez ízromlást és az ale nem befolyásolja a további érést.
Na akkor csak kell építenem egy sörös pinyót. Akkora hűtőt nem akarok üzemeltetni csak a sör miatt, nyáron hűtés nélkül pedig nem tudom másképp az ajánlott hőfokot produkálni. A tégla már úgyis meg van hozzá. :)
Igen, mondjuk a portereknek és a stoutoknak kivétel nélkül jól áll az érés, ezt én is tapasztaltam.
8-12C lenne az ideális. 18C gyorsabban öregedik, persze ez lehet oxidáció ,élesztő bomlás stb. Érdekes balti porternél tapasztaltam hogy 34/70 élesztővel erjesztett 9 hónapos korában hozta legjobb formáját , míg us 05 hosszú ideig sokkal finomabban öregedett (két év).
Hőfokban szerinted mi lenne a felső határ? Gondolom a legjobb az lenne, ha fogyasztásig 2-5 fok közötti hőmérsékleten tárolnám a lagereket, de sajnos akkora hűtőkapacitásom nincs egész évben. Melegebb alatt azért nem 30 fokra gondoltam, szerintem a max 18-20 fokos tárolási hőmérsékletet meg tudom oldani, vagy már az is sok lenne?
Esetleg még palackozásnál a túl sok sörbe került élesztőseprő is tud ilyet produkálni. Nincs sok üledék az üvegek alján? Kitöltésnél nem zavaros túlzottan a sör? Szűretleneknél értelem szerűen mindenképp kell legyen valamennyi, de az csak a palackozás utáni ülepedésből keletkezhet, az erjesztőből való átkerülést minimalizálni kell átfejtésnél.
Gyanús, hogy az erjesztő vödör nem volt megfelelően tisztitva(fertőtlenítve). Vagy sokáig volt erjesztés alatt. Igazából ennyi információból, nehéz megmondani.
Ha letelt az előírt lágerezési idő, a házi láger is tárolható utána szoba hőmérsékleten, jelentős íz, illetve karakter változás nélkül? Vagy csak azokat a lagereket szabad utána melegebb helyre tenni, amit pasztörizáltak is?
Azért a forralás után pár perccel már nem 100 fokos a sörlé, gyorsan visszahűl 80 fok környékére, az meg már elég messze van az elméleti maximumtól. Viszont ha kotyogót raksz rá, akkor abban visszafelé megy majd a folyadék, hiszen a vödörben csökkenni fog a nyomás, ha meg teli tetőt raksz rá, akkor a vödör horpad be, és talán a tetőt is lepattintja magáról a deformáció során.
Köztes megoldás lehet pár lefagyasztott sósvizes palackkal lehűteni a sörlevet valamennyire, majd úgy elrakni másnap reggelig a vödörben - csak kérdés, hogy mennyi ilyen palack kell, hogy mennyire hűtse le a sörlevet...
