Nálam a fal 30-as így a szekrény mögött csak vakolat volt. Azt kicseréltem xps-re, háló és glett és most az a legjobban szigetelt pont az egész házon :-) Nekem szerencsém volt, nem laktunk bent. Személy szerint nekem tetszett az ódivatú faajtó.
Én semmiképpen nem szerettem volna a régi faszekrénybe tenni a Csatáry szekrényt. - óriási, 1m2-es hőtechnikai ablak marad a ház falában - macerás lett volna az átszerelés, hosszú időre áram nélkül maradtunk volna.
Helyette kiépítettem egy új, jobb helyre új horgot, csövet és mérőszekrényt. Behúztam a mért vezetékeket, ellenőriztettem ismerős reg.szerelővel, mindent rendben talált, így a nevét adta hozzá, utána már jöhetett az ELMŰ embere és kihúzta az új, vastagabb méretlent az új mérőhelyre. Így fél óra volt kb. az átmigrálás, a reg.szerelőnek csak szakértenie kellett, olcsóbban megúsztam.
De nyilván kinek mi a fontos, egy készre vakolt ház esetén pl. jobb a régibe szerelni nyilván.
> A rózsaszínű védőburokban élők szemében mindenki furcsa, aki kinn él a való világban.
Maradjunk annyiban, hogy fogalmad sincs hogyan élek, viszont azt már többszörösen bizonyítottad, hogy fogalmad sincs a való világról. (helló HR-es csajok)
> Szerintem egy intelligens ember az általad felvázolt dolgot kb egy mondatban megfogalmazza.
Igen. Mint láthatod, egy intelligens ember egy mondatban megfogalmazta. Azt viszont soha nem állította az az intelligens ember, hogy ezzel a kettő példával a teljes eseményteret le is fedte.
A szolgáltatói szándék, hogy minden egyes fogyasztási hely a lehető legmagasabb műszaki szinvonalú, az aktuális szabványoknak megfelelő legyen.
vö.:
Nem kellene az összes szerencsétlen marikanénit arra kényszeríteni, hogy 5 évente valamit reszeljen a villanyóránál, sok pénzért, mert változott a szabvány.
Innentől lehet gondolkodni, hogy ezt hogyan oldanád meg, ha te vagy a szolgáltató. (ennek az egész szokásos hisztinek amit lerendeztél pont csak annyi értelme van, hogy bizonyítja, hogy nem láttál még nagyvállalatot közelről. az a _céljuk_ hogy a külsős, alvállalkozó regszerelőket jól megkenjék. eszem-fa..om megáll, mondja a klasszikus...)
Ennek azért a meglévő régi mérőhelyek zöme megfelel, tehát >> maradhat.
Az szokott megesni, hogy cserélni kell a mérő mögül induló "mért fővezeték" szakaszt (vékonyka alu vezeték) az első "mért elosztő" helyig. (ami ugye lehet akár ott rögtön a faszekrényben is... vagy kerülhet oda hipp-hopp)
"tettem egy Henselt... így szerintem az összes fadoboz átalakítható."
Ha egy rakás pénzt költünk arra, amire pont nem szeretnénk egy fillért sem költeni (arany árú műanyag dobozok), azzal valóban meg van oldva a probléma. Ennek észrevételáéhez nem kell különösebben jó megfigyelő képesség :)
Én a régi fa villanyóra szekrénybe tettem egy Henselt és így megmaradt a fa ajtó meg szekrény de benne teljesen szabványos mérőhely van. Ott aztán mindegy hogy rohad el a fa. így szerintem az összes fadoboz átalakítható.
Szóval "régi" "fadoboz" villanyóra szekrények között is lehetnek óriási különbségek, nem mindegy hogy egy rendesen megcsinált, karbantartott szekrényről van szó, vagy egy olyanról, ami már 20 éve is szét volt rohadva. De persze ha az áramszolgáltató ezt részletezné, akkor meg az lenne a bajod, hogy miért kell 400 oldalt írni a témában.
Gyakorlatilag bármit meg lehet fogalmazni egyértelműen, félreérthetetlenül és félremagyarázhatatlanul. Ahányszor olyan szabály, törvény szöveget látok, ami homályos, zavaros, kétértelmű, az első gondolatom az, hogy ezt talán készakarva fogalmazták meg ilyenre, mégpedig azért, mert egyesek szép (pl kenő)pénzeket keresnek azzal, hogy a szöveget részrehajlóan értelmezik.
Az áramszolgáltatókra vonatkozó és az általuk kiadott hivatalos szövegekben sem lehet találni sehol olyan EGYÉRTELMŰ leírást, hogy milyen esetben nem kötelező szabványosítani egy régi villanyóra dobozt. Persze lehet azt is gondolni, hogy ez a nagy megfogalmazási homályosság (több területen is) csupán a véletlen műve ;)
Kíváncsi lennék, hogy ezek a szövegek hogyan vannak megfogalmazva valódi jogállamokban, ahol a kétértelműen fogalmazó "szakember" nem jutalmat/jutalékot kap, hanem még aznap kirúgják.
Az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál pár éve még az volt a szokás, hogy 32 A-hez teljes szabványosítás kellett, 25-re lehetett a meglévőt bővíteni. Erről már volt itt szó párszor, lehet, hogy MEE erre emlékszik halványan. Azt hiszem, ez sosem volt leírva a szolgáltató által, csak belsőleg így volt mindenki instruálva.
Ami az EON-t illeti, azért ott is úgy volna elvileg, a saját kézikönyvük szerint, hogy
a fogyasztásmérő hely kialakítása, valamint annak közvetlen környezete szemrevételezés alapján megfelel a csatlakozás létesítéskor érvényes műszaki, biztonsági követelményeknek és
a regisztrált szerelő – a kivitelező nyilatkozat aláírásával – kinyilatkozta, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és műszaki biztonsági követelményeknek, akkor a többletigény kielégítésének nincs műszaki akadálya
Amikor 87 ben a mérőhelyemet csináltam az ELMŰ adott egy rajzot, hogy kell kinéznie egy fa szekrénynek A és B tarifás mérőórákhoz, stb. nek. Kb. ahogy a Vízmű a szabványos vízaknához.
Szóval colos deszkát gyalultattam, a szekrényt összecsapoltam, 100 x 100- as as dobozokat belevágtam, becsöveztem, stb.
A mérő felszerelése előtt körzet szerelő ellenőrizte, a munkát.
A betáp kábelt egy ELMŰs maszek intézte, az A 1-es tokozatig együtt húztuk be.
Megkérdeztem komámat aki már sok éve regszerelővel szabványosítgat hogy mi az újság a fogyasztásmérőhellyel kapcsolatban.
Ha a szekrényben elfér minden kulturáltan akkor nem kell szekrénycsere. Nettó faszság az hogy minden esetben ki kell dobni egy jó állapotban lévő fa szekrényt egy ócska szar műanyagra.
Bővítést bejelenteni nem a szolgáltatónál kell hanem ügyfélszolgálatuk elmondása alapján keress magadnak egy regszerelőt aki megcsinál mindent, majd ő felveszi a papírokat, leadna az ügyfélszolgálaton, kijön az EON visszaplombál mindent és kicseréli az óra alatti megszakítót.
Külön felhívták a figyelmem rá hogy nem egy faszival beszéljek mert necces társaság.
Ma bekötöttem a Jacuzzit három fázisra a gyártó tanácsát kérve a különböző beállításokat a tulajra bíztam inkább van ideje tanulmányozni. A FI relét ami 25A-30mA-tip AC rcbo- t egy 16A-30mA-tipA-RCBO -ra akarom cserélni.
Nincs. Mivel itt a műszaki tartalom valamivel jobb, a jobb minőségű anyagok, kötőelemek, meg a két levezető miatt, hát nyilván drágább. No de láthatod, hogy néznek ki a régebbi villámhárítók, csipa rozsda, erre lóg, arra lóg...
Nem értem akkor, tényleg csak valami haveri dolog lehet. Hogy van ismert ember az MSZ 274 alapú átvételre lepípírozni...
Józan ésszel nem lehet túl sok... De azért ezek a dolgok hazánkban úgy úgy működnek, hogy nekem ennyiért éri meg, és ezt akkor is ki fogom kalkulálni, ha bedobnak az óriáspolip ketrecébe. :)
Ingóság biztosításunk nincs. Így hát ha épp kötnénk, akkor azelőtt még meg kell ejteni a túlfeszvédelmi ellenőrzést, hogy aktuálisan okés a rendszer. Addig meg okés lesz, csak papír nem lesz róla. Igazándiból mindent kihúzunk viharban amit lehet. Miután a kazán alaplap már 3x megsült eddig, ezért azt is :-)
Szóval ez a kevésbé érzékeny része a dolgoknak. Már ha kell egyáltalán ezt a B+C meg D védelmet ellenőriztetni. De az ilyen dolgokat nagyon szeretik a jogszabályok szóval miért is ne kéne.
A közvetlen hatás miatti tűz az nagyon fájó volt, azellen mindent meg kell tenni és meg is fogunk.
"Vagy van olyan szempont ami szerint az jobb lenne?"
Nincs. Mivel itt a műszaki tartalom valamivel jobb, a jobb minőségű anyagok, kötőelemek, meg a két levezető miatt, hát nyilván drágább. No de láthatod, hogy néznek ki a régebbi villámhárítók, csipa rozsda, erre lóg, arra lóg...
"Talán ennek nincs periodikus felülvizsgálati költsége."
Józan ésszel nem lehet túl sok... De azért ezek a dolgok hazánkban úgy úgy működnek, hogy nekem ennyiért éri meg, és ezt akkor is ki fogom kalkulálni, ha bedobnak az óriáspolip ketrecébe. :)
Nagyon szépen köszönöm a további részletek megosztását!
Igen, nekünk is az EN-szerinti tervben van a 2+1 felfogó (nyeregtető két vége+kémény) és két levezető a tető két végén.
Ha csak egy levezető lenne ez mondjuk max 50 ezer Ft kivitelezési költség különbség.
Meg talán a felülvizsgálat olcsóbb 6 évente 20 ezerrel.
Egyszerűen sehogy sem látom igazolódva a kivitelező ötletét az MSZ szerinti rendszer előnyben részesítése miatt. Még, ha legális lenne is MSZ szerintit építeni ez a minimális árkülönbség nem ér annyit, hogy ne a frissebb előírások alapján magasabb műszaki tartalom legyen megvalósítva.
Vagy van olyan szempont ami szerint az jobb lenne? Mármint a kivitelezőnek lehet jobb, de az építettő részéről gondolnám.
*A túlfeszültséges rész kivitelezése alsó hangon 150 ezer extra. De szerint ez ugyanúgy meg volna az MSZ szerinti rendszerben is, ráadásul ajánlott egy ilyet cisnálni még villámhárító nélkül is.. Talán ennek nincs periodikus felülvizsgálati költsége.
Tán az egyetlen lényegi különbség az az, hogy az új szabvány az általában két levezetővel dolgozik, míg az MSZ 274 az csak (egyszerű villámvédelemről beszélünk, egy felfogórúd a sátortető csúcsában, vagy egy felfogóvezető a 20 m-nél rövidebb nyeregtető fölött) eggyel. No meg persze az alkatrészek idő- és időjárásállósága.
Viszont megjegyezném az MSZ 274 védelmében (amelyik értelmesebb, világosabb fejű emberek által szerkesztett előírás, mint a 62305), hogy korának megfelelően (1981-es kiadású) ugyan nem volt benne régen a (belső) túlfeszültségvédelemről több, mint 5-6 mondat, de a magyar szabványok sorában megjelent a belső túlfeszültségvédelemről szóló szabvány ( MSZ IEC 1312-1)a kilencvenesek közepén, és így aztán nem volt kétség, hogy mi az ábra. Aztán 2001-ben az MSZ 274-et úgy módosították, hogy benne volt a belső villámvédelem a maga teljességében (zónakoncepció, stb), hivatkozva erre a 1312 szabványra is. És, bár ezt a magyarok nem nagyon tudják, mert a 1312 szabványokból csak egy jelent meg magyarul, az MSZ EN 62305 belső villámvédelemmel kapcsolatos előírásai gyakorlatilag ennek a IEC 1312-es sorozat tartalma.
Az egyik kérdés az az lenne, hogy paramétereiben miben különbözne a két megoldás?
Műszakilag felfogó, levezető, földelés ugyanúgy kell. Ahogy én érzem a "gördülőgömb sugár" más a két szabványban meg még ezer kisebb-nagyobb dolog. Ámde elég egyszerű az EN szerinti rendszer is, sokkal nem lehet egyszerűbb az MSZ szerinti sem. Anyagban az EN kb. 250 ezer Forint egy kb átlagos családi házra, ahogy látjuk az anyagkimutatásból, legalábbis ez jött ki elsőre.
Ez nem igazán domináns a teljes felújítást tekintve, tehát, hogy most a másik esetén valamennyi anyag megspórolódna, az nem lényeges.
Illetve ez az LPS IV szint nem olyan nagy eresztés. A nyeregtetőn a Gerard-kúpelemeire a két végen van 80cm felfogórúd, azok összekötve a kúpelemek felett, aztán a két végén leföldelve. Ennél nehéz egyszerűbbet, régen is kb így néztek ki családi házakon a rendszerek, szemre én, mint laikus nem látom, hogy az MSZ-el egyszerűsödne a dolog tényleges telepítése.
Nyeregtetőnk van nekünk is, a terv kb. ugyanezt írja elő koncepcióra (egyik oldalon a tető két végén van levezetve a huzal, felfogók a két végén a tetőnek, meg a kéménynél, aztán földelés az ereszeknél), gondolom a levezető huzal mérete más stb... a földelő függ a helyi talajviszonyoktól bla-bla. De ami itt látszik a tetőn, az lesz nálunk is a tetőn a terv alapján.
Amit említett a kivitelező, hogy a ciklikus kötelező felülvizsgálat olcsóbb volna. Ezt sem látom igazolva a neten körbenézve.
Ahogy nézem a mi helyzetünkben mind MSZ, mind EN szerint 6 év a felülvizsgálati periódus, 10-20% árkülönbség volna a felülvizsgálat árában. Lehet tévedek, de ezt látom netes árlistákból. Persze szabad embert szerezni lehet, hogy egyelőre nehezebb az EN-szerinti rendszerek felülvizsgálatára.
Ez kellemetlen. No de nem úszunk a kivitelezőkben ilyen kis családi ház méretű melóra sajnos.
Majd erről tárgyalunk még az illetővel. Érdemes lenne tudni a mögöttes motivációját azügyben, hogy miért buzdítana erre a nem teljesen korrekt. Felteszem átvételhez csak olyan ismerőse van, aki MSZ-szerinti átvételre jogosult. Nem szeretne külsőssel együtt dolgozni.
Azt én is éreztem, hogy ezt nagyon nem kéne, az MSZ szerintit, főleg, hogy nem arra van tervünk, akkor új terv kéne, meg papír, hogy ez valójában bővítés. Sokan sajnos ezt így csinálják ma kis hazánkban, ahogy olvasom a neten. Mi ezt nem szeretnénk, mert értelme nincs igazán.
Az EN-szerinti tervek, melyeket a tervezőtől kaptunk mind a közvetlen, mind a másodlagos védelemről szólnak. Szóval 230V-os hálózatra ilyen olyan túlfeszültség védők vannak előírva. B+C védelem meg bizonyos aljzatoknál D, ez nagyjából így van a tervben.
Ugye elsődlegesnek meg LPS IV felfogók, aztán ugye a levezető és földelőrendszer.
Sajnos már volt villámból eredő komoly tűzkár, így elég óvatosak vagyunk. Természetesen van biztosítás is. A tető legmagasabb pontja 9m feletti... nem egy lapos épület. De 10m-től kell jogilag villámhárító.
Ám a gond ott lehet, hogy az ilyen okosba megoldások (MSZ szerinti rendszer 2020-ban frissen) bár műszakilag okésak, jogilag a biztosítást szélsőséges helyzetben lehet, hogy érvénytelenítik. Jogilag jobb egy nem létező villámhárító (erre az épületre jogilag nem kell, hogy telepítve legyen, így abból az oldalról nem lehet belekötni), mint egy nem teljesen helyesen kivitelezett. Ez persze műszakilag akár badarság is lehet, mert akár a semminél még a nem megfelelő földelési ellenállású villámhárító is jobb felteszem, de ehhez nem értek az is igaz.
Az egyik kérdés az az lenne, hogy paramétereiben miben különbözne a két megoldás?
"Érzésre 2020-ban érvénytelen az MSZ 274 újonnan létesülő rendszerek esetén. Egy korábban nem védett, régi épület villámvédelmét legálisan csak EN szerint lehet kivitelezni. Jól látom?"
Szerintem igen, mert ez van a rendeletben:
(3) A meglévő építmény nem norma szerinti villámvédelmének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor, az utolsó felülvizsgálatakor vagy a kivitelezéskor érvényes műszaki követelménynek.
