Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Az világos, hogy nem a puffer felfűtése az első cél hanem a lakásé. Ezen az ábrán viszont gyakorlatilag párhuzamosan van kötve a kettő, a keverőszelep arra van hatással, hogy mikor keringet magában és mikor kifelé a kazán. Rosszul látom?
A fűtés szerelőnek add oda a kazán bekötési rajzát és rájön, hogy a meleg először a házba megy ha akarod és csak a maradék a pufferbe. Nekem Atmos dc25s van 1000 lityi pufferrel 1 megrakással meleg van a házban 30-35 fokos felső vízről indulva és a puffert is felfűti mind az 1000 litert. Én javaslom neked a 30 kw-os kazánt 1500-as pufferrel vagy 2000-essel.
Nekem 22-es Atmosom van, 1200l pufferrel, és 300 liter HMV bojlerrel, kb. 125 m2 lakásra, és 4 főre. Simán viszi. Igaz, ha 24 óránként szeretnék begyújtani (nem sűrűbben), akkor mielőtt leégne, akkor kb fél-egy töltetet még rá kell pakolnom. Akkor kibirja a puffer is másnapig. Persze nem most, amikor kint is 18-20 fok van. Most be se gyújtok. Azt a pici fűtögetést ellátja a gázkazán.
Szeretném felhívni a tisztelt fűtésszerelő figyelmét, hogy nem a puffer fűtése a cél. Abba csak akkor megy és tárolódik a meleg, ha a lakásban már megvan a kívánt hőfok.
Véleményem szerint egy 30kW-os kazán ekkora alapterület mellett elbír simán minimum egy 1500l-es puffet. Ha jól rémlik itt a fórumozók közül többen használnak 24kW körüli kazánokat 1000l pufferrel együtt.
Nyílván az egy kérdés, hogy milyen a házad hőszigetelése. De ahogy írod, lényegében 90nm az, amit egyfolytában fűteni kell, a fennmaradó részt csak időszakosan. Én lehet, hogy még akár a 2000l-est is bevállalnám. De persze szerintem az a biztosabb, ha inkább kisebbett veszel, és ha a kazánnak kevés, akkor veszel mellé még egyet.
Szeretném kérdezni,hogy szerintetek egy 30kwos faelgáz kazánhoz mekkora lenne az ideális pufi méret.A fűtendő alapterületem 150nm.Ebből a lakás 90nm ahova kellene a meleg a fenmaradó meg a melléképület,hol csak néha tartozkodnánk.Ami a helységbe be férne az 2400 liter lenne,hőcserélő nélküli kivitelben.A fűtésszerelőm azon aggódik,hogy nem győzné a kazán a tartályt is fűteni meg adni a házba is a meleget a tartályból egyszerre.
Szerintetek?
Én abban gondolkoztam,hogy egy ekkora tartálynál esetleg ritkábban kellene tüzelni.
A másik kérdés ismeri közületek valaki a celsius álltal gyártott faelgázosító kazánt?Sajna a neten nem sokat találni róla.
A szelep konstrukciójától függ.: szerintem mindegyik olyan, ha a patron bedöglik, a rugó alphelyzetbe húz vissza, ami azt jelenti, a meleget kizárja.( ha nem is teljesen).
A motoros szelepek alaphelyzete is zárt, és ott is van rugó. Vagy a szeleptestben, vagy a motorban.
De ha ez nem elég, vagy nem biztos, hogy így van: kell váltóérintkezős egy kapilláris termót megszakító kapocsra kötni, ami leállítja a szivattyút. (1800 Ft )
A kátrányosodás sokmindentől függ: a tüzelőanyag fajtájától, nedvességtartalmától, a kazán konstrukciójától, kéménytől, és az égési paraméterek beállításától.
Ez utóbbi esetben arra gondolok, ha valakinek van lehetősége a tüzelést jó sokáig elnyújtva az égési hőfokot túlságosan leszabályozni, akkor ennek árát ESETLEG kátrányban fogja megfizetni, Esbe, elektronika, ide vagy oda.
Szóval csatlakozva az előttem szólókhoz, a biztos irány a kátrány ellen (is) : "pufferklán" nézeteinek alapos tanulmányozása. (De a józan ész is elegendő.)
Nekem puffer van hozzá kötve, maxin üzemeltetem folyamatos 80-90 fokon, kátrányosodás nem jellemző. Puffer nélküli régi Vigas-t láttam nagyon csúnyán elkátrányosodott állapotban.
Olyan gondom lenne hogy a Vigas 25 nél elkezdett búgni a keringető szivattyú, megmértük a kienőami a kazánból jön és a szivattyút vezérli és csak 123V megy ki a 230V helyett, mi lehet a probléma, ill. hogyan javítható?
Még valami, a faelgázosító kazánból távozó füstgáz hőmérséklete, magasabb, vagy alacsonyabb, mint a hagyományos vegyes tűzelésű kazánból távozóé? Gondolom, hogy hatásfok szempontjából egyértelműen a faelgázosító a hatékonyabb.
Szolid+ plusz kazánom van. A tísztitó nyílás fedéllel, egy picit levan fojtva a kazánból kiáramló füstgáz.
Egy ideje, egy használatból kivont tepsiben, parázs esetén gesztenyét sűtök benne. Megfigyeltem, hogy nyugodt kék láng öleli körül a tepsit. MA reggel a második rárakásnál a parázsra három darab tölgyfát, és a tepsit tettem rá. Körülbelül egy óra múlva megnéztem úgyanaz a jelenség csendessen kék lánggal ég, vehetem úgy, hogy ebben az esetben faelgázositó kazánként működik?
Ki kell bélelni savállóval. Vagyis inkább javasolt. Ha meg kibéleled akkor a végét meg is hosszabbíthatod, és úgymond a cső túllóg majd a kéményeden felfelé......ez is egy megoldás.
Most találkoztam a fórummal, és szeretnék Önöktől, Tőletek segítséget, tanácsot kérni, hogy a kéményetekről milyen gyakorlati tapasztalatokat tudnátok velem megosztani?
DC22S ATMOS faelgázosító kazán lessz nálam a közeljövőben beépítve.
A kéményem 16x16-os belméretü, kisméretü téglából lett falazva. A kazán használati utasítását lapozgatva olvasom, hogy a 15x15-ös belméret mellett a javasolt min magasság 11m! Az én kéményem csak 8.5m magas! Elgondolkoztam, mit tegyek???
Korábban azt mondták nekem, hogy a kémény OK.
Vajon jó lessz így a kazán hatásfoka?
Van-e a tisztelt fórumozók között valakinek kisméretü téglából és hasonló belmérettel falazott, és milyen magas a kéménye??? Hogyan szuperál???
Minden gyakorlati tapasztalat érdekelne, amiből sokat tanulhatnék!
Felvetődött bennem, hogy rá kellene falaztatni min. 1.5métert. Estleg egy új, pl Schiedel kémény építése lenne a megoldás? DE az idő és a költségek miatt gondoltam, hogy először megkérdezem a sokat tapasztalt fórumozókat erről!
