" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sajnos, nem ismerem a modszert. Tudom, hogy van valamilyen trukkje, de nem ismerem. Latom, jol termeltetek kozben. Jelenleg Ujvideken vagyok, a Poljoprivredni Institutot latogatom meg. Mar tudom azonban, hogy bar sok gyumolcstermovel foglalkoznak, kivivel, kakival nem. Azert irtam, mert holnap sem leszek, akkor eppen Olaszorszagban leszek.
Kivi dugványozással kapcsolatosan Ninót kellene kicsit faggatni, hiszen ő élőben látta már biztosan az olaszoknál hogyan és milyen paraméterek mellett csinálják a folyamatot.....
Az Úz-Zélandi oldalakon is félfás dugványokat javasolnak.
No, most ezen név alapján találtam egy körtés fórumot és ott leltem egy fajtát, ami a legjobban hasonlít hozzá: Krasanka (recsov.wordpress.com/korte-fajtak/), a leírása is tökéletesen stimmel.
Tényleg baromi jó, kemény, nem sérülékeny, féléretten is zamatos, de éretten nekem jobban ízlik, mint az általam eddig ismert bármelyik korábbi fajta. Nem túl szép küllemre, olyan retkes zöld, de nem nézegetni, hanem enni szoktuk..:))
Idén még nem tudtam bekapcsolódni, mert elromlott a gép.
Most olvastam hogy lenne egy találkozó ahol bekapcsolódási lehetőség van a metszésbe. Engem is érdekelne ha az időm engedi. DE honnan indulnátok hogy azt irtad hogy lenne hely? Én Csorna mellett lakom, ha én elmennék Szombathelyig, akkor már nekem kerülő. Közelebb van ha Zalaegerszeg felé megyek.
Köszönöm a leírást! Utoljára 2005 januárjában volt Feléd -17 fokos hideg, azután -12 volt a legrosszabb. Előtte viszont minden második évben volt -17-18 fok. Tehát ott a ház közelében elvileg 10 éve nem nagyon fagyott volna meg a fügéd.
Erre csípőből gondoltam..:)) Sőt, ha sikerül szereznem, akkor kóstolót is viszek (nem saját termés). Amit még addig kiderítek: a volt lakóhelyem egyik szomszédos (gazdátlan) kertjében volt egy piros bélű körtefa, ha megvan még, szerzek arról is ágat, jó? Vagy küldjem őket postán?
Sokat szenvedtem én is velük, 3 évnél tovább egy sem huzta, és alig nőttek. Biztosra veszem, h. erősen gombakapcsolt növény, ha ki lehetne deriteni, h. mi a mikorrhiza gombája, vagy legalább a nemzetség, meg tudnám vszinü oldani orchis ismeretségen keresztül a spóra vagy micélium beszerzését.
A körte ismerőit szólítanám meg: ismeritek ezt a fajtát? Nagyon finom, most a legjobb. Szinte gömbölyű a termése. Esetleg tudna oltani nekem valaki belőle (alanyom és tudásom nincsen, oltógallyat vinnék februárban)?
"I have also found an easy way to root summer cuttings. Instead of using green shoots under mist, you take semi-green wood and cut it into 1-2 inch pieces, each with a single inactive bud at the base of a leaf. You then "plant" the cuttings horizontally a couple of inches deep in potting soil in a seed starter with the single leaf sticking out, and place in a warm spot. The seed starter is the type that wicks up water from a reservoir and has a humidity cover. The buried bud usually will not push new growth until roots start to form. The leaf supports the cutting and probably suppresses the growth of the dormant bud. Once roots develop, the bud breaks and the new shoot will push up through the soil and take off." Kiwinut.
Van egy fotóm, ami alapján egyre inkább az a gyanúm, hogy a kiindulási alap nem jó. Itt a fórumban már többen próbálkoztunk (én is)a kivi szaporításával inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel. Fás duggvány vagy bujtvány, különböző hormonok, melegtalp, pára stb. De csinálta már ezt valaki félfás duggvánnyal? Lehet, hogy itt van a kutya elásva? Idén megpróbálom így is, hátha jobb lesz az eredés. Mit szóltok az elgondolásomhoz?
Itt a kép, ami szöget ütött a fejembe. Ez biztos nem fás duggvány!
Sziasztok! Volna kb 10db vadcitrom magom. Szeretném elcserélni tomatillora-paradicsomfára vagy kis növénykére. Esetleg feltudok még ajánlani datolyapálma kis magoncot.
Most olvasgatok róla..... Én is olyan 10 magot ültettem el. Azt olvasom, hogy a porzós és a termős külön fa. Tehát 2 különböző nemű fának kell lennie ha termést akarunk.
Most olvasom, hogy az a gyönyörű nagy mag is hasznositható. Ipari eljárással olajat vonnak ki belőle, és szappant is gyártanak belőle. Engem a házi készitésű szappan is nagyon érdekel. :-)
Végülis nem sok akadálya van, hogy az ember egy ilyen fácskát nevelhessen magának. Legalább is egy darabig, mert bizony méretesre nő meg. Addig viszont olyan ki-be tologatós kondéros fa lesz, mert 10 fok feletti hőmérsékletre hitelesitett. De egy évben kétszer fog teremni!
Kár, hogy szegényke igy halálra van itélve. Ezt nem gondoltam. Meg próbálom keresni, hogy milyen gombát kellene ill. lehetne a licsi fájának gyökeréhez telepiteni.
