Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Ha ez segít, akkor a 45dB környéke egy hűtő hangja (amiben van ventillátor). Egyik oldalról, ez tök csöndben (éjjel) esetleg hangosnak tűnik, másik oldalról megszokja az ember, és nem lesz zavaró.
Kosz a valaszokat, de most egy picit osszezavartatok...
1. "Ha leáll a venti akkor "pihen" a kazán, csak magában izzik a fa, ilyenkor nem érdemes kinyitni az ajtót, mert visszajön a füst"
2. "működik áramszünet esetén is hagyományos kazánként (csak nyitott ajtóval)"
bar lehet hogy mindkettotoknek igaza van es ez kazantipus-fuggo. A technikai adatokat elnezve, az atmosnak a hatuljan van a ventillator, vagyis szivja a fustot. A vigasnak meg elol, azaz befujja a levegot. Lehet hogy ez okozza a kulonbseget, aramszunet eseten a hatso ventillator a fust utjaban all, mig az elso nem kavar be ha nyitva az ajto.
legalabb hangossag szinten egyetertes van :) Nekem az jon le ebbol, hogy van rendes bugasa, de a falon nem hallatszik at. Mondjuk mellette tartozkodni folyamatosan ezek szerint nem kellemes.
Nekem a Vigas a háloszoba alatt van, és igen megijedtem mikor elösször beindítottuk hogy mekkora hangja van és fel fog hallatszani, de semmi gond nem hallatszik még úgy sem hogy a Leier kémény a szobán átt vezet.
Ha régi gravitációs rendszerre kötöd rá akkor működik áramszünet esetén is hagyományos kazánként (csak nyitott ajtóval) de akkor ott kell ülni mellette mert hamar felforr. Pillanatnyi áramszünet esetére van hűtőhurok, de ha renszeres áramkimaradással kell számolni akkor egyszerübb ha veszel egy kis agregátort.
Nálunk például Angelina elött közben és után is maradt a forradalom, most ott tartunk hogy tegnap lekapcsolták a köztéri világítást, de nekem már van agregátorom.
Szerintem van zaja. Nekem Atmos Dc25s van én hallok egy halk búgást a felső szinten, ezt leginkább a kazán fölött lévő fürdőben hallható, ott megy a kémény is, ami bélelt savállós szerintem ez is viszi a hangot.
Ha leáll a venti akkor "pihen" a kazán, csak magában izzik a fa, ilyenkor nem érdemes kinyitni az ajtót, mert visszajön a füst.
Nekem 1 szezont ment eddig nincs problémám vele, bár az Atmos kevésbé elektronikus mint a vigas. Vigas tulajt sem hallottam még panaszkodni. Áram nélkül azért nem működik a rendszer, mert a szivattyúk nélkül és a ventilátor nélkül képtelen működni, persze csak szerintem. Az áramszünetet be szokták jelenteni általában, tehát rá lehet készülni, előtte begyújtani és akkor az a pár óra simán átvészelhető.......
1) mennyire hangos egy ilyen kazan ventillatora? Zavaro a zajszint, esetleg athallatszik a falon (konkretan a kazan folotti haloszobaban nem kellene semmi moraj atjojjon a fafodemen). Bocs, ha nagyon hulye kerdes, de mivel nem lattam ilyen kazant mukodes kozben, nem tudom hova tenni a ventillator zajszintjet. Valamelyik gyarto (talan Vigas) oldalan talaltam egy 45 dB erteket, ami nem sokat mond nekem, de ugy saccra a hajszarito es szamitogepzugas koze tennem be.
2) aramszunet eseten ha leall a ventillator, visszafustolessel kell szamolni?
3) mi egy ilyen kazan varhato elettartama illetve meghibasodasi valoszinusege? Kisse ijeszto, hogy a modern fatuzeles ennyire elektronoika-fuggo (ventillatoros levegoztetes, mikroprocesszoros vezerles), gondolom ha leall valami miatt, akkor bolondul nem gyujt be az ember, mint azt egy kalyhaba tenne. Esetleg mukodnek aram nelkul is "hagyomanyos uzemmodban" vagy csak egyszeruen gyenge hatasfokkal?
Ennek a relének volna helye a kazán fedlapja alatt? A nyomógombot föltételezem, hogy elférne.
Igen természetesen befér a fedlap alá még akár 10db is.A nyomógombot meg valahova a főkapcsoló környékére lehetne beépíteni esztétikusan.A reléhez mindenképpen foglalatot célszerű alkalmazni az esetleges csere,ill.szereléstechnikai szempontokból.
Azt a hátrányát meg kell említenem,hogy ha elfelejted a kazán füsttermóját a már kitapasztalt értékre állítani begyújtás után akkor továbbra is bekapcsolva marad a szivattyú.
Ezt a hátrányt is ki lehet játszani 1db nyomógombbal és 1db relével(dupla érintkezős).
A füsttermót nyugodtan ott lehet hagyni a kitapasztalt értéken mindig, mert ez a termosztát váltó érintkezős és ebben a kapcsolásban ezt a nem használt érintkezőt fogjuk használni az indításra.Ezt könnyen meg találjátok mert egy piros védősapka van ráhúzva a nem használt lábra érintésvédelmi okokból.(mert ugye a füsttermo kikapcsolásával erre a lábra kerül át a fázis).
Ezt kihasználva egy nyomógombon keresztül meghúzatjuk a relét ami K1 hatására öntartásba kerül,K2 pedig áthidalja a füstgáztermot.
Amikor elérte a beállított hőfokot a füstgáztermo akkor a saját érintkezője átvált és a relé elenged.(innentől minden úgy működik mint a régi kapcsolásnál)
És mivel a füsttermóhoz nem nyúltunk garantáltan ki fog a szivattyú kapcsolni a tűz leégése után.
1.) különbözik-e a 22s a 32s kapcsolásától? - szerintem nem. És a Te kazánodbansincs ilyen kivezetés. (Vagy talán Te már megcsináltad?)
szerintem sem de meg kell nézni
az én kazánomban sincs kivezetés de a sorkapocslécen ott van a helye(számozva van)ide lehet kötni a szivattyút.
2..) az először általam, ill, most már általad is javasolt kivezetés nem gyári. Hol van a füstgázérzékelő a kazánban és meg lehet-e csinálni házilag - magyarán mennyire kell szét/leszedni a borítást?
Le kell szerelni a kazán tetejét és láthatóvá válik az egész kapcsolás.Egy fázisceruzával pár perc alatt fel tudod térképezni a kapcsolást.
3.) Ha még garanciális a kazán, ilyen meghekkelés esetén mi van a garancával?
Ezt a beüzemelőtől kérdezd meg mert erre nem tudom a választ de ezzel a megoldással NEM befolyásolod a kazán eddigi működését.Mellesleg a gyári kapcsolási rajzban is így szerepel.Tehát ezt nem én találtam ki hanem a kazángyártó.
De nem csináltál mást, mint az én elsőnek küldött rajzomba belerajzoltad majdnem ugyanazt, mint amit én a másodikba, azzal a talán jobb megoldással, hogy a nullát is a kapcsolóból vezeted a szivattyúhoz. Az már teljesen indiferens, hogy a két kivezetéshez közvetlen a szivattyút, avagy relét csatlakoztatunk-e. A relé előnyéről majd máskor.
A lényegre nem kaptunk választ.
1.) különbözik-e a 22s a 32s kapcsolásától? - szerintem nem. És a Te kazánodbansincs ilyen kivezetés. (Vagy talán Te már megcsináltad?)
2..) az először általam, ill, most már általad is javasolt kivezetés nem gyári. Hol van a füstgázérzékelő a kazánban és meg lehet-e csinálni házilag - magyarán mennyire kell szét/leszedni a borítást?
3.) Ha még garanciális a kazán, ilyen meghekkelés esetén mi van a garancával?
Az valóban hiba voilt, hogy nem tudattam pontosan, hogy milyen kazánról beszélek, de nem gondolom, hogy össze-vissza kevertem volna a dolgokat. Inkább mintha Te nem volnál következetes.
Mert eleddig szó volt
- füstgáz
- vész
- üzemi
- kazán-termosztátról.
Ez, akárhogy is számolom, 4 darab. Nem zavaros itt valami?
Te mintha összekevernéd az üzemi és kazántermosztátot, holott az általam fölküldött rajzon mindkettő szerepel.
Először nem kéne megegyeznünk, hogy ki milyen fogalom alatt mit is ért valójában? Mert enélkül semmi értelme az eszmecserének.
A rajzot nézve arra gondoltam, hogy a kazántermó = túlhevülés védő (bal oldali gomb), üzemi termó = füstgáz termó (jobb oldali gomb). (Végülis normál esetben csak ez utóbbit tekergetjük, ezért véltem így)
De velem lehet alkudni. Legyen az üzemi = túlhevülés védő( bal oldal), kazán = füstgáz (jobb oldal). Ezek után csakis füstgáz-, vész- és üzemi termóról beszélni számomra érthetetlen, hogy ne össze-visszát mondjak... ;-)
De tovább megyek. A lentebb kétszer is látható rajzon egyszer sem srerepel a szivattyú. a három sorba kötött kapcsoló egyike sincs külön kivezetve Kértem, hogy mutasd meg rajzon az általad megnevezett bekötési pontokat, ehelyett megfellebezhetetlenül közlöd a publikummal, hogy "A SZIVATTYÚT CSAK A FÜSTGÁZTERMO TUDJA LEKAPCSOLNI."
Hmm. Furcsa. Számomra legalábbis. Eddig azt gondoltam hogy egy rajz fölött beszélgetünk.
A 22-esben lehet, hogy van külön kivezetése a füstgáz-termónak, örülj neki. De engedd meg, hogy kételkedjem.
Az ábra tetején, a második sorban van egy ilyen kifejezés: (DC 18S – DC 50S). Tudtommal, az S jelenti a huzatventillátoros kazánokat. Ezt nem tudom másként értelmezni, mint hogy a 18S-tól a 50S-ig minden kazán, a 22-es is, a 32-es is az ábrán közölt módon van kötve. Sima sorbakötés, semmi füstgáz-termosztát kivezetés.
Tehát mi alapján álliítod, hogy szivattyút csakis a füstgáztermó tudja lekapcsolni. Van kapcsolási rajzod? Kimérted? Hogy mérted ki, ha saját bevallásod szerint külsőleg vezérled a szivattyút?
A klixon érdekes fölvetés, gondolkodom rajta.
Az ordibálás és a kioktató hangnem HELYETT ;-) kérlek szépen, hogy maradjunk a témánáll S leginkább ha tudsz, válaszolj a kérdéseimre.
gányolo: "Rajzoltam egy ábrát ahol láthatod ,hogy melyik pontokra kösd a szivattyút. Tehát 3.földelés 5. nulla 6. fázis(ez a jel jön a füsthőmérséklet kapcsolóról).A kazán 6. pontját vezesd be a csőtermosztátba,majd onnan a szivattyúba."
Azt a hátrányát meg kell említenem,hogy ha elfelejted a kazán füsttermóját a már kitapasztalt értékre állítani begyújtás után akkor továbbra is bekapcsolva marad a szivattyú.
Biztos, hogy a füsthőmérséklet kapcsolóról jön a jel?
Igen biztos.Leírom a DC22S szívóventillátoros kazán kapcsolását:
A hálózati kapcsolóról a fázis csatlakozik a füstgáz- termosztátra innen a vész- termosztátra majd az üzemi- termosztátra.A sorrend ez amit Írtam.Ez három darab sorbakötött kapcsoló.Ha az mind a három zárt állapotban van csak akkor működik a ventillátor tehát a soros kapcsolás utolsó tagja.A szivattyút NEM innen vezéreljük hanem a legelső kapcsolóval vagyis a füstgázzal.SEMMI KÖZE A VÉSZ ILL: AZ ÜZEMI TERMOSZTÁTHOZ.A SZIVATTYÚT CSAK A FÜSTGÁZTERMO TUDJA LEKAPCSOLNI.
A füstgáztermo meghibásodása esetére be kell építeni párhuzamosan egy 95fokos klixont ami ugye szintén a szivattyút indítja.A klixont a 6. és8.pontok közé kell kötni.
Szerintem mielőtt írtál, jobb lett volna egy kicsit utánanézni a dolgoknak és legalább azt tudatni ,hogy egyáltalán milyen kazánod van nem össze-vissza keverni a dolgokat.
Bocsánat, gányolo! Csak azért kötöttem Hozzád, mert valaki kérésére Te mondtad meg a bekötési pontokat.
Mikor volt Nálad a beüzemelő? Idén?
Mert most nyárion már külső csőtermóra kötötték és mikor a próbafűtés után rájöttem, hogy a szivattyú kikapcsolása nem megoldott, akkor kértem a füsttermóhoz kötést (akkor még nem tudtam a sorbakötött termosztátokról), ahogy Neked is javasolta, akkor azt felelte, hogy 10 év tapasztalat alapján nagyon nem ajánlja, és megteszi, ha kérem, de alá kell írnom egy papírt bizonyos körű garanciavesztésről.
Szerintem erre nincs más magyarázat, mint hogy időközben megváltozott a véleményük. Rájöttek a hibára, ezért csőtermóra kötik, de ezzel előidéztek egy másikat, mert így igazából csak a szivattyú indítása megoldható, a korrekt kikapcsolás nem.
Az általam javasolt belső átkötéssel és egy 1000 forintos relével szvsz mindkét probléma orvosolható lenne.
Elekronika, meg mindenféle digitális kütyü nélkül...
"Szerintem ezért ellenzik a szakszeresek gányolo javaslatát."
Itt valami félreértés van amit te nem tudsz.Amikor kijött hozzám a Szakszer beüzemelő természetesen készen volt a vezérlésem is a KÜLSŐ füsttermóval kapcsolva a szivattyút.Tehát én NEM a kazán füsttermójával indítottam már AKKOR SEM a szivattyút.Ebbe a kapcsolásba természetesen NEM kötött bele a beüzemelő DE Ő maga mondta nekem,hogy ez egyszerűbb lett volna ha az említett 5-6 pontokra kötöm a szivattyút.Ez nekem nem igazán tetszett a már említett problémák miatt és ezért van minden külső vezérlésre bízva.TEHÁT MÉG EGYSZER.A VENTILLÁTOROS KAPCSOLÁST NEM ÉN JAVASOLTAM HANEM A BÜZEMELŐ NEKEM.Az más dolog ,hogy én nem úgy csináltam.
Tehát meg kéne cserélni a két termosztát bekötését a rajz szerint, hogy a 3 sorba-kapcsolt termosztát között az első legyen a füstgáz, majd a vázolt módon egy relén kerersztül az eredeti működés megzavarása nélkül kivehetővé válik a füsttermosztát jele. A csőtermosztátot a relé kimenetével sorba kötve a fölfűtréskor a szivattyú csak akkor indul, ha csőtermosztát engedi, a kazánbeli tüz kialvásakor pedig akármilyen forró is víz, a szivattyú leáll.
Nem ez lenne az egyszerű, de nagyszerű vezérlés?
Ráadásul szerintem fölöslgessé válik mindenféle füstgáz-termosztát, vagy köpeny-termoelem beszerzése, amivel úgyis ugyanazt mérnéd, mint a gyárival. A relén keresztül ott a gyárinak a jele, ami tetszés szerint fölhasználható.
Kérdés, hogy meg lehet-e csinálni házilag a termosztátok átkötését. Van-e, aki ismeri pontosa pl. kazánbeli helyét a termosztátoknak?
Kedves gányolo! Ezen a rajzon mutasd meg kérlek, hogy hol van az általad mondott 3., 5, és 6. pont!
Ez alapján még gyanúsabb, hogy a szakszereseknek igazuk lehet. Csak a csokikra támaszkodva nem lehet a füstgáz-termosztátot - a képen az üzemeltetési termosztát lehet -, külön elérni. Ha pedig a ventillátorral párhozamosan kötöd a szivattyút, normál esetben minden rendben lesz. Ha viszont a túlhevülés védelem lekapcsolja ventillárot, leáll a szivattyú is, ami enyhén szólva is gáz, mert épp ilyenkor kéne fokozni a hőelvonást.
Szerintem ezért ellenzik a szakszeresek gányolo javaslatát.
T Zoli: Mindkét termosztát a füstgáz ventillátort kapcsolja ki, csak más-más szempont alapján.
Az egyik lekapcsol, ha a kazán hőmérsékletete eléri a beállított értéket (túlhevülés védelem).
A másik lekapcsol, ha a füstgáz hőmérséklete a beállított érték alá csökken (a tűz leégése után ne járjon feleslegesen).
gányolo: "Rajzoltam egy ábrát ahol láthatod ,hogy melyik pontokra kösd a szivattyút. Tehát 3.földelés 5. nulla 6. fázis(ez a jel jön a füsthőmérséklet kapcsolóról).A kazán 6. pontját vezesd be a csőtermosztátba,majd onnan a szivattyúba."
Biztos, hogy a füsthőmérséklet kapcsolóról jön a jel?
Nekem az a gyanúm, hogy a füstgáz ventillátortól jön (magyarán ha az működik, akkor van itt is fázis), tehát a ventillátor és a szivattyú egyszerre működnek, vagy nem működnek.
A gányolo által javasolt bekötés ellen a szakszeresek tiltakoznak. Mi másért, ha nem azért, mint amit a gyanűmban megfogalmaztam?
Hogy mennyivel fűtöttem ki azt nagyon nem tudom mert saját kitermelésű fával fűtöttem amit augusztus és szeptemberbe lett kivágva. Sokat nem száradt eleinte fenyővel kevertem , majd sok száraz is volt benne úgy elégett. Egy barackos lett kivágva igy barack fával fútöttem. konyhai mérleggel mértem és az összesítésből az derült ki olyan 80-100 mázsa közt mehetett el.
A szigetelést a blokba épitett 5 cm nikecell+ 5 cm perlites vakolat képzi.Műanyag ajtó ablakokkal.
Az egész házat fűtöm rendesen. A nejem már 0,5 C fok különbséget is észrevesz :)
A tetőtér is szigetelve kőzetgyapottal 15 cm+hőtükrös polifoam, rajta lambéria.
Külön sikerült megvenni a kazánt szinte vas áron, némileg hiányosan, most találtam meg hozzá e-bayon a vezérlést hibásként, de abban is úgy néz ki, hogy egy bizti volt kimenve.:) A hőmérsékleteket már méri, kírja stb. a kazán nyomáspóbán ok, kicsit erodált az égéstér de hát 13 éves.
Így már elég ígéretes a dolog, csak hát ezen a Lignotronic szabályzón van ám vagy 20 ki-bemenet, szóval mielőtt nekiállok kötözgetni jó lenne képbe kerülni még pár alap elméleti dologgal, meg ami baromira kéne, az ennek a szabályzónak az installációs / használati doksija. Aki ilyesmivel tud segíteni azért konkrétan anyagilag is hálás lennék.
Ja igen... van benne hátul plusz hőcserélő, akkor az nem HMV céllal van hanem vész?.. na ezért kérdezek, mégegyszer köszi.:)
És persze olvasgatom a fórumot, egyszer elkezdetem hátulról, most elölről, de azért van még középen hátra pár ezer hozzászólás...
Nekem atmos 32 van 1000 l pufferel és benne van a HMV. Szerintem a ház szigetelésétől is függ hogy mennyit kell fűteni. Az én házam lakótere 120 n2 + ugyanennyi tetőtér középen galériával. Ha begyújtok 16 óra körül akkor befűti a lakást+a puffert estig. Ha kihagyom aludni (nem rakok rá éjjelre) Akkor még a pufiról befűt reggel, ha 1.5 fokot hűlnek a szobák.Napközben pihi van de este már nem elég a meleg víz a pufiból. Főleg ha kinn nulla fok körüli a hőmérséklet. Ha több pufferem lenne biztos tovább tudnék a pufiból melegvizet fűtésre használni de azt tovább is kellene tápolni fával.
Tavaly télen mikor hidegek voltak folyamatosan raktam nem aludt ki 2 hónapig.illete vasárnap hamuztam de a parazsat kiszedtem majd visszatettem és arról begyuladt újra. Szóval ment mindig és igy sem fogyott több fa mintha este begyújtottam. Igyaz csk 3 napig figyeltem de ennyi idő altatt jutottam arra hogy ha folyamatosan rakom akkor sem fogy több fa.