A topic címét egy próféciából emeltem ki. Isten embertársainkon keresztül is tanít,erősít, támogat, vigasztal, nevel bennünket.Szükségünk van egymásra, hogy Isten országa növekedhessen bennünk/közöttünk.
Felekezettől függetlenül várom a tanításokat, Igemagyarázatokat, tanúságtételeket, napi áhítatokat,könyvrészleteket, Istennel kapcsolatos élményeket, amiket szívesen megosztanál másokkal is.
Ez a topic Isten dicsőségére és épülésünkre szolgáljon!
Rendbontók és kötözködők kíméljenek!
Szegény családban nőttem fel, öcsémmel együtt, aki három évvel fiatalabb, mint én. Tiszta szívből vágytam egy olyan szép zsebkendőre, ami minden lánynak volt akkoriban. Ezért ötven centet loptam a családi kasszából. Édesapám észrevette és mindkettőnket a falhoz állított. Egy bambuszbottal a kezében kérdezte, hogy ki lopta el a pénzt. Mivel mindketten hallgattunk, ezért apám azt mondta: Ha egyikőtök sem ismeri el, akkor mind a ketten ki fogtok kapni. Felém suhintott a bottal, de az öcsém elém állt és azt mondta: „Apám én voltam az egyetlen, aki lopott. Büntess meg engem.” Az öcsém aznap éjjel sebes testtel, sírva feküdt le az ágyába. Soha nem felejtem el testvérem arcát, amikor engem védett. Ő nyolc éves volt ekkor, én tizenegy.
Egyszerre vettek fel minket az iskolába. Engem az egyetemre, öcsémet pedig a középiskolába. Édesapám aznap este három doboz cigit szívott el a teraszon. Édesanyám csak sírt és arról beszélgettek mi legyen most, hiszen nem tudják mindkettőnk tanulmányait kifizetni. De lehet, hogy még egyikünkét sem. Öcsém reggel apám elé állt és azt mondta, hogy Ő már elég könyvet kiolvasott, dolgozni szeretne inkább. Apám azt mondta, ha könyörögnie kell is, de körbejárja a környéket hitelért, hogy mindketten tanult emberek legyünk.
Másnap reggelre az öcsém elment otthonról. Csak egy cetlit hagyott:
” Ne vegyen fel apánk hitelt, Ő dolgozik majd és küldi a pénzt az én iskolámra. Tanuljak, és ne hozzak szégyent a családra.”
Az egyetemen tanultam, kollégista voltam. Egy nap a szobatársam jött be,hogy keres egy falusi munkás ember. Kimentem és megláttam az én drága testvéremet. Piszkosan, munkásruhában. Gombóccal a torkomban kérdeztem: „Miért nem azt mondtad, hogy a testvérem vagy?” A következőt felelte: „Azért, mert nem akartam, hogy kinevessenek Téged azért, hogy egy ilyen munkás, szegény ember a testvéred.” Ekkor már nem bírtam megállni, eleredtek a könnyeim és úgy öleltem Őt…zokogva. Én huszonhárom éves voltam ekkor, Ő húsz.
Huszonhat évesen mentem férjhez. Férjem gazdag, sikeres üzletember volt. Új városba költöztünk, de szerettem volna, ha szüleim és testvérem a közelünkbe költöznek. Öcsémnek falajánlott a férjem egy vezetői pozíciót a cégében. De Ő nem fogadta el. Azt mondta, segédmunkásnak jönne csak el dolgozni. Nem akarta, hogy arról pletykáljanak az emberek, hogy Ő tanulatlanul, azért mert a testvérem került be a cégbe. Nem akarta, hogy engem és a családomat bántsanak.
Harminc éves volt a testvérem, amikor elvette egy falubeli helyi farmer lányát feleségül. Az esküvőn a ceremóniamester megkérdezte tőle, ki az a személy, akitől most búcsúzna, akit a legjobban szeret?
Gondolkodás nélkül válaszolta: „ A nővérem.” és belekezdett egy történetbe, amire én már nem is emlékeztem:
„ Amikor iskolásak voltunk, a szomszédos faluba kellett bejárnunk. Gyalog két óra volt az út, amit minden nap közösen tettünk meg. Egy téli napon, hazafelé elhagytam az egyik kesztyűmet. A nővérem gondolkodás nélkül adta oda a sajátját. Amikor hazaértünk annyira remegett a keze, hogy nem tudta tartani az evőeszközt és meg sem tudta enni a vacsoráját. Az orvosok két ujját nem tudták megmenteni. Ezen a napon megfogadtam: amíg élek, vigyázni fogok Rá és mindig az Ő boldogságát tartom szem előtt.”
Könnyek peregtek le az arcán. És az enyémen is. A teremben tapsoltak és minden tekintete rám szegeződött. Nehéz volt megszólalni. De köszönetet mondtam az Öcsémnek azért, amit egész életünkben értem tett.
Egy történet csodásan szemlélteti az erő fontosságát. A történet egy sasról szól, aki 30 év után (hosszú, hajlékony karmaival többé már nem tudja megragadni táplálékául szolgáló zsákmányát. Hosszú éles csőre meggörbül. Elöregedett nehéz szárnyai, a vastaggá vált tollak hatására akadoznak a mellén) meg kellett hozzon egy fontos döntést. Választhatott az élet, és a halál között. Ahhoz, hogy tovább élhessen, el kellett vonulnia egy hegyere, ahol kitépte a tollait, kiszaggatta karmait, és egy sziklába addig ütötte a csőrét, míg teljesen elkopott. Fájdalmas úton kellett végighaladnia, de 150 nap után új erővel folytatta az életét. A fenti történet annyiban kapcsolódik hozzánk, hogy nekünk is szükségünk van a változásra. Szívünkben érezzük, hogy a régi fájdalmaktól, sebektől jó lenne megszabadulnunk, és új erővel folytatni az elkezdett utunkat.
Ez mind lehetséges, de csak Istennel.
Ha terheket cipelsz, vagy ha a múlt sebeit hordozod, vonulj félre, menj be a te belső szobádba, és tedd le mindezeket Isten kezébe. Ha testileg-lelkileg erőtlen vagy, Isten, Igéje által elegendő bátorítást, erőt tud adni neked, hogy teljesíts a feladataid. Azt nem tudom, hogy milyen lélekkel olvasod e sorokat. Nem tudom, hogy mi zajlik jelenleg az életedben, de azt tudom, hogy Jézus Krisztus él. Érted is meghalt, hogy Isten erejének, szeretetének, és még számtalan ajándék részese lehess.
Isten szólít bennünket, hogy továbbra is próbáljunk erősek maradni, és a jó cselekvésében ne fáradjunk el. "Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az Úr? Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak.De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el." (Ézsaiás 40:28-31)
"Egyetlen lehetséges mondat van az igazi szeretetre, azt akarom, hogy TE legyél boldog.... Lehet, hogy nekem nem úgy a legjobb, lehet, hogy nekem néha fáj, lehet, hogy én nem ezt tenném… de elfogadom, amit teszel, támogatlak abban, amire vágysz, melletted állok a bukás percében, és nem dörgölöm az orrod alá, hogy ugye én megmondtam...? ...és fogom a kezed akkor is, ha butaság, mert én úgy szeretlek, hogy a szeretetem ne bilincs legyen, hanem biztonság...."
Mi lenne, ha nem csak a templomunkhoz kötődnénk, hanem Jézushoz is? Mi lenne, ha fogyasztói vallásosságunkból Krisztus követőkké válnánk? Valószínűleg az elméleti kereszténységünk életté válna! /Laci atya/
Jó lenne, ha valóban létezne egy sziget, amely a Nyugalom szigete lenne. De nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy nyugodt életünk legyen. Ha tovább olvasod, megfogod érteni. Rohanunk, szaladunk, olykor levegőt sem veszünk. Ez egy kicsit ijesztőnek hangzik, de a hétköznapokban Isten nélkül élni olyan, mint levegő nélkül létezni. Számomra Isten jelenléte az életemben pont annyira fontos, mint a levegő. Sajnos, van amikor én is megfeledkezem Istenről, és ekkor elengedem a kezét, így a következő pillanatban már stresszes, nyugtalan, feszült kezdek lenni. Annyi minden van, ami nyugtalanná teheti a napunka, de meg kell tanulnunk Istentől elkérni a nyugalmat. Lehet, hogy nem lesz egyszerű megtanulni a türelmet, vagy egy veszekedés, vita után lenyugodni, és megteremteni a békességet, de Isten ezt várja el tőlünk. Sokszor említettem, hogy világításra, szeretetre teremtettünk, a mai napon ezt raknám hozzá: a békesség követei vagyunk.
Isten gyermekeiként, mi legyünk azok, akik szeretettel győzzük le a viharokat, konfliktusokat. Békességgel próbáljuk legyőzni a békétlenséget. Nem kell félni a kudarctól, mert Isten elegendő erőt ad a győzelemhez.
Sokszor előfordult már velem, hogy amikor reggel elhatároztam, hogy jó leszek, mindig az ellenkezője sikerült. Meg kell tanulunk azt is, hogy nem szabad feladni, hanem a nap 24 órájában kell szeretnünk, és azt töltsük be, amit Isten valójában elvár tőlünk.
Tehát a Nyugalom szigete nem a világ túlsó végén van, hanem bennünk.
Kedves testvérem, ha megfogod Isten kezét, és vele indulsz csatába, a szeretet, hit, béke fegyverével győzni fogsz, mert Istennel csak győzni lehet.
A mai ige így szól: "Itt van a nyugalom, adjatok nyugalmat a fáradtaknak! Itt van a felüdülés!" (Ézsaiás 28:12)
"Megértettem, hogy a tökéletes szeretet mások hibáinak elviselésében áll, abban, hogy egy csöppet sem csodálkozunk gyöngéiken, hogy épülünk a legcsekélyebb erényen, melyet szemünk láttára gyakorolnak, főleg pedig azt értettem meg, hogy a szeretet nem maradhat a szív mélyén elzárva." . /Lisieux-i Kis Szent Teréz/
Csodálatos, hogy Isten nem csak a testi szükségleteinkről gondoskodik, hanem a lelki útravalóról is. Nagyon fontos, hogy minden reggel "bevegyük a napi adagot". Lehet, hogy ez kissé furcsának hangzik, de mikor nehézségek voltak az életemben, Isten. egy ige által adott útbaigazítást, segítséget, vagy elegendő erőt. Három fontos dolog a mai napra:
1. Világosság. A legkönnyebben a világosságban tudunk járni, és ez teljesen természetes. Mi történik akkor, ha besötétedik? Elkezdünk félni, aggodalmaskodni, és már nem vagyunk elég bátrak a tovább lépéshez. Számomra az ige üzenete az volt, hogy függetlenül a próbák nehézségétől, Isten akkor is fény marad a számunkra. Sok-sok évvel ezelőtt, Isten egy csillag által adta a pásztorok tudtára, vagy megszületett a Megváltó, aki a bűneinket magára vette. Ez a csillag nekünk is adatott (Biblia), hogy így megtaláljuk Jézust, és talán a legértékesebb dolgunkat adjuk oda ajándékként, a szívünket.
2. Nagyon sokszor az életünk folyamán, vagy akár egy nap leforgása alatt, szükségünk van egy segítő kézre. "...segítségem az Úr, kitől félnék?" Ha neked, nekem, vagy a hozzánk legközelebb álló embernek szüksége lenne segítségre, Isten az egyedüli, és biztos segítség. Előfordul, hogy bármennyire szeretnénk segíteni, nem tudunk. Egy betegágyon szenvedőnek, egy fáradt munkásnak, egy árvának, és mindenkinek mindig reményt adhat az, hogy Isten biztos segítség. A legnehezebb dolog, hogy teljes egészében kell rábíznunk az életünket. Nem részleges, hanem teljesen. Itt, e földi életeben létezik a fájdalom, de meg kell tanulnunk elhinni a következő mondatot: Én, ismerem azt, aki legyőzte a fájdalmat, és hiszek Benne.
3. Nos, igen az erő. Erre van leginkább szükségünk. "Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?” Milyen csodás lenne az, hogy amilyen határozottsággal kijelentette a zsoltáros, hogy az életének az ereje az Úr, ilyen határozottsággal, hittel tudjuk kimondani mi is. Ha gyengének, fáradtnak, erőtelennek, betegnek érezzük magunkat támaszkodjunk erre: "Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít." (Filippi 4:13)
A Szentlélek segít legyőzni félelmeinket a változástól, azaz az élettől és a szeretettől. Mindkettő állandó változásban van. Ne féljetek! Éljetek és szeressetek! /Laci atya/
Nyiss egy új lapot és ott katt az Eszközök menüre.
Eszközökön belül a Kiegészítők
Így alapból a Kiegészítők letöltése oldalra kerültél. Görgess a legaljára és katt a Több kiegészítő megtekintése gombra.
Új ablak nyílik meg, azon belül keress olyat, hogy Dinamikus letöltők. És válassz közülük párat. Egyik erre lesz jó, másik meg arra :-)
De azt is megteheted, hogy ezen az oldalon nem görgetsz le a a Dinamikus letöltők opcióhoz, hanem a jobb felső sarokban a kereső mezőbe beírod, hogy "videó letöltő" és kifog neked listázni egy csomót. És azok közül választasz. Nyilván olyat amit már sokan letöltöttek. Pl. a Video DownloadHelper közel 3 millióan.
Telepítés csak annyiból áll, hogy katt rá és a megnyíló ablakban szintén katt a + Hozzáadás a Firefoxhoz gombra.
Mindez feltelepül a a képernyőd jobb felső sarkába, ahol aktív lesz ha videót nyitsz meg. Katt rá és kiválasztod, hogy a videót milyen minőségben töltse le és hová.
Azt még elmondom, hogy nem fogsz tudni minden videót letölteni, mert vannak védettek, amit így ezekkel nem lehet.
Kereshetsz olyat is, hogy mp3 Downloader, így ha van olyan videó ahol a kép nem lényeges csak a hang amit szeretnél másnak elküldeni, akkor csak a hang sávot menti le, ami értelemszerűen sokkal kisebb fájl méretű lesz, mintha benne lenne a kép is.
Főleg zenei anyagnál van jelentősége ahol sokszor csak egy full HD méretű fénykép van alátolva videónak, de előadásoknál is előfordul.
A szeretet kockáztat. Ahhoz, hogy növekedhessünk benne, meg kell nyílnunk egymás előtt. Ezáltal megajándékozhatóvá és egyben sebezhetővé is válunk! Megéri a kockázatot! Laci atya/
A Szentháromság a csend barátja. A csend szeretetében válik hallhatóvá, mit mond az Atya a gyermekeinek, a Fiú a barátainak és a Szentlélek az Istent szeretőknek. Maradjatok meg a szív csendjében! /Laci atya/
Milyen csodásan kezdődik ez az ige: "Maga az Úr megy előtted, ő lesz veled." Kell ennél több? Rá kellett jönnöm, hogy bármennyire is szeretném eltervezni a jövőmet nem fog sikerülni. Az sem fog sikerülni, hogy pár lépést megtegyek előre, hogy kitaposott ösvényen haladjak az utamon. Ez az ige felébresztette bennem, hogy az Isten nélküli jövőm nem létezik. Miért? Mert Isten minden gyerekének elkészítette a megfelelő utat, előre eltervezte a biztonságos jövőt, és minden nap gondviselésével vesz körül bennünket. "Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?" (Róma 8:31) Az ige szavaival megerősödhetünk, mert a legjobb bátorítás az, amikor mennyei Atyánk szól hozzánk, gyerekeihez.
Az igerész így folytatódik: "Nem hagy el téged, és nem marad el tőled." Tehát már tudjuk, hogy a jövőnket Isten formálja. Azt is tudjuk, hogy az Ő kezében biztonságban vagyunk. Sőt, azt olvassuk, hogy soha nem fog elhagyni bennünket. Feltevődött bennem a kérdés: Ezeket tudva, mégis miért félünk még mindig? Ha mélyen önmagunkba nézünk, akkor rá fogunk jönni a válaszra is.
"Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz." (Józsué 1:9) Így szólt egykor Isten Józsuéhoz, és ma reggel így szól hozzánk, gyerekeihez is. Nem szabad félnünk, aggódnunk, mert Isten csodálatos módon munkálkodik az életünkben.
Lesznek nehézségek, próbák az életünkben? Igen, lesznek, de sose feledjük el, hogy az Úr fog menni előttünk.
Meg kell tanulnunk azt, hogy nem szabad félnünk a jövőtől, nehézségektől, fájdalmaktól, viszont félnünk kell az Urat. Akkor tudunk bölcsességet szerezni, ha magunkat megalázva, kellő tisztelettel, és istenfélelemmel próbálunk közeledni a mi Atyánkhoz. "Az Úrnak félelme az ismeret kezdete..." (Péld 1:7)
Amikor belépsz az ima csendjébe bekapcsolódhatsz a legősibb párbeszédbe. Atyád, aki a rejtekben vár rád Jézussal, megnyilatkozik benned a Lélek által. Az így született szavaidnak ereje lesz! /Laci atya/
Csak a szív látja meg mindenben annak a végső valóságnak és bizonyosságnak nyomait, mely minden ember arcából, minden kőből és minden fűszálból rám tekint, hogy azt mondja nekem: van, aki szeret téged. /Anselm Grün/
Engem például érdekel, szívesen olvasom. Te is hozhatsz gondolatokat, sajátodat, vagy másét, ami megérintett, azt is szívesen elolvasom. Erről szól ez a topic.
