" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szia Nino! Köszi a képeket. Izgi lehetett az utad nemcsak a képi hatások tükrében, hanem a helyi tapasztalatok okán is.
A szétlőtt házakról évszázados műemlékekről nekem az jut eszeme, hogy most itt mi, emberek az "állat" szintjén működünk tisztelet a kivételnek.... Az "ember" mint minőség még odébb van....
Ez bizony így van. Itt bármi meglehet, ki vagyunk téve az elemeknek és a globálisan az egész földünket érintő meteorológiai folyamatoknak és azok hatásainak, következményeinek.... Az biztos, hogy egy nagyon érzékeny rendszerről van szó, kisebb beavatkozások - akár emberi, akár természeti - is nagy elemi károkat, szélsőséges időjárási helyzeteket képes okozni.
Épp minap jutott eszembe, hogy talán 2005 volt, amikor december közepén még virágzó muskátli volt az ablakunkban, most meg cudar hideg volt a december. Ég és föld a különbség....
Nagyon elkeserítő volt látni az olaszországi képeket. Az, hogy az áruda így elfagyott, nyilván azt jelenti, hogy máshol, ültetvényekben is tetemes kár keletkezett. A "globális felmelegedést" jól láthatóan nem úgy kell értelmezni, ahogyan azt mindenki gondolja, hogy szép lassan egyre melegebb és melegebb lesz, hanem inkább úgy, hogy egy rövidebb-hosszabb időszakban abszolút szélsőséges, kiszámíthatatlan időjárás van, mert az évezredek/tízezredek óta jól működő klíma "megbolondult", a szabályozás, ami eddig volt, már nem működik. Ezért butaság azt mondani, hogy Magyarország mediterrán ország lesz, meg hogy persze, emiatt lehet itt kivit meg kákit termeszteni! Annyi elméletet gyártanak arról, hogy mi fog történni, de majd úgyis a gyakorlat mutatja meg, mi lesz valójában. Egy biztos:semmire nem tudunk számítani, mert bármikor jöhet bármi - akár az olaszoknál, akár nálunk.
Üdv mindenkinek! Sajnos ritkán jutok úgy gép elé, hogy írni is tudjak - de folyamatosan olvasom a fórumot (a fiam azt mondja, függő vagyok-)))) Szaguaro! Viszem a körteágat, és előre is köszönöm a Poncirust! Van több kollégám, akiket érdekel a kivitermesztés, de csak hobbikerti szinten.(Nekik most másolom a cikket) Mivel az ország különböző részein laknak ( Tass, Bicske, Szalkszentmárton) esetleg majd jó összehasonlítási alap lehet a különböző helyek között az egy időben telepített kivik fejlődése. Az egyik ilyen kollégának van több "parasztbarack" magonca, nem az a gyönyörű, hanem a hagyományos, ami mindenhol van (zöldessárga, késői, magvaváló), Ha valaki kér belőle, azt is tudom vinni. Lehet-e már tudni valamit a februári taliról? Jó lenne tudni, mikor lesz, mert a munkahelyemen szólni kéne, hogy mindenképpen szabad legyek akkorra. Az egyik - a barackos - kollégám esetleg eljönne velem - neki nincs netje, ezért nem tud személyesen jelentkezni. Ha tudtok valakit, akinek kellene kiskutya, szóljatok. A képeket nem sikerült feltennem - valamiért nem engedte a feltöltést. (Nem vagyok nagy szakértő!)
Szeretném megkérdezni, hogy a mini kiwi ön porzó, vagykétlaki, esetleg csak több kell belőle ahhoz hogy teremjen? Lehet ,hogy volt szó már róla ,de akkor elkerülte a figyelmemet. Ha van a vírágjáról fénykép sziven megnézném.
Ha elolvasod a kiviről szóló kis összefoglalónkat, pontosan meg fogod érteni belőle, hogy milyen támrendszerre van szüksége. Nem lehet egy síkban termeltetni vele, mivel az oldalt kiálló termővesszőknek térre van szükségük. Ezért nem jó a kerítésre futtatás sem. http://palmaligetetmagyarorszagnak.com/modules/smartsection/item.php?itemid=438
Még ha Zsolti bosszankodik is a maradék hófoltok miatt, én szívesen aláírnék egy olyan szerződést, ami garantálná, hogy a következő ötven évben a ma délután fél négykor tapasztalható letenyei állapotok jelentik Magyarországon a legsúlyosabb "hóhelyzetet".
Köszönöm a kedves köszöntésedet és különösen meghat, hogy lélekben Te is itt vagy itthon, ahol mi. Én egy kicsit más értelmezést szántam a barack-dió vegyesültetvénynek. Nem lelketlenségből akarják 15 év után kivágni a kajszikat, hanem arra a tapasztalatra alapozva, hogy az ottani környezeti körülmények között úgysem érnek meg annál hosszabb életkort. Ezért a terület további kihasználása érdekében 15 év előnyt adnak a dióültetvénynek, amelyben a nagyra növő fák ideális térállását biztosítani tudják úgy, hogy a kajszik élettartamukon belül még bőven elférnek köztük. A dolog bővebb értelmezése pedig a következő: Néhány hónapja szőlőhegyeken nagyon magas életkort megért és még mindig egészséges kajszikat mutattam itt be. Ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a dombok sokkal előnyösebb környezeti feltételeket biztosítanak a növények számára, mint a sík vidékek, vagy völgyi fekvések. Azon a környéken, ahonnan az évszázados kajszikat bemutattam, soha nem folyt üzemi kajszitermesztés és a mai napig sem tudja senki, hogy millió ok miatt ilyen környezeti körülmények között kellene kajsziültetvényeket létesíteni és barackot termelni. Ráadásul a vidék völgyzugokba telepített mérőállomásain mért adatok szerint megítélve úgymond egyáltalán "nem alkalmas" a kajszitermesztésre. Újvidék környékén, a mi Alföldünk folytatásában, azzal azonos éghajlati viszonyok között ennyire fura termesztésmódra kényszerülnek ugyanakkor és a -21 fokos téli hideg után a rügyeket számlálgatják a fagykár százalékos meghatározásához. Azokban a pozíciókban, ahol egy, az ottaninál általánosan kedvezőtlenebb klímájúnak hitt területen, a szőlőhegyi kajszimatuzsálemek vannak, a mostani lehűlés alkalmával -10 - -12 fokos minimumhőmérsékletek voltak, tehát szó sem lehet róla, hogy bármilyen csekély fagykárt szenvedtek volna a barackfák. Az egyes példányok százéves életkora pedig azt bizonyítja, hogy itt nem 15 évre kellene a kajsziültetvényeket tervezni és emiatt dióval vegyesen telepíteni.
Ha a népi regula beválna, itt mi nagyon jól járnánk, az ország nagyobbik része viszont igen rosszul. Ott ma esik a mi "tegnapi" havunk. A régi hó pedig értelmezhetetlen számukra, mivel a korábbinál ott nem volt olyan mennyiség, mint nálunk, tehát maradéka sem volt. De nagyon kicsi távolságokon belül is jelentősen változik a helyzet. Tegnapelőtt Olaszországból hazafelé azt tapasztaltam, hogy Lendvától Muraszemenyéig nagyrészt eltűntek a régi maradványai, miközben Letenyén volt még egy foltos lepel. Most pedig a domboldalról már el is tűnt az új, így Csörnyeföld Magyarország egyik leghószegényebb falujává lett egy csapásra.
Ma van Piroska napja, a népi regula szerint ez 40-es nap, a következő 40 nap időjárása olyanforma lesz, mint a mai. Ugy legyen. Éjjel -1 volt, most + 2, és szépen süt a nap. Ha tegnap nem esik ez a sz.r hó, a régiből már nem sok maradna.
Az olaszországi Emilia-Romagna tartományban egy amatőr állomás adatsora a Karácsony előtti fagyoknál: http://www.wunderground.com/weatherstation/WXDailyHistory.asp?ID=IEMILIAR8&month=12&day=21&year=2009 A mérő kameráján látható a környezete http://www.wunderground.com/webcams/vinix/1/show.html , sűrűn lakott terület. Ez egy másik http://www.wunderground.com/weatherstation/WXDailyHistory.asp?ID=IREGGIOE5&month=12&day=21&year=2009 Ez meg egy 3. http://www.wunderground.com/weatherstation/WXDailyHistory.asp?ID=IREPOVIG1&month=12&day=19&year=2009 -12-13 fokok sokfelé voltak arrafelé, de a mérők környezete mind lakott terület, város-belváros, egyet találtam, ami nem településen van, hanem kicsit kijjebb, az a -13,3 fokos érték.
Ezek az értékek alacsonyabbak, mint a Dunántúl dombjainak jobb fekvésű részei.
Az ilyen világjárások alkalmával az útközben látottakkal sem lehet soha betelni. Szlovéniában a Nanos hegy környéke a klíma tanulmányozásának egy olyan lehetőségét nyújtja, amilyet kevés hely a világon. Ez a hegy úgy tud klímaválasztó lenni, hogy el lehet mellette haladni, mint egy félbehagyott kerítés mellett. A nyitott részen folytatódik a kontinentális klímaterület, miközben visszatekintve a hegy és a tenger közé eső területen a legnagyobb havazások idején is hómentes a Vipava völgye, akárcsak a tengerpart maga. Néhány kép a Nanos környékéről (elölről-hátulról):
Tegnap aztán folytattuk a világjárást Olaszország Friuli tartományában. A meglátogatott helyeken -16- -18 fokos karácsony előtti minimumokról számoltak be. Ki tudja, honnan származnak és mennyire pontosak ezek a mérések, mindenesetre olyan empirikus élményeket szereztünk, amilyenekre Olaszországban az elmúlt két évtizedben nem volt példa. Az egyik növényáruda udvarán hosszú évek óta ott álltak sértetlenül edényben ezek a hatalmas olajfák. Most ELFAGYTAK. A kerítés mellett lévő oleander teljesen elfagyott. Megnéztem néhány füge ágát, fagyottnak látszottak.A "fölmelegedés, mindenesetre igencsak "GLOBÁLISnak" mutatkozik! :))))))))
Újvidéken nem volt alkalmam fotózni, 1-2 képet hazafelé jövet vukovari pihenőnk alkalmával készítettem. Itt, a Duna partján lévő szálloda éttermében elfogyasztott uzsonna mellett, a délszláv háborúban kiégett és rommá lőtt házak tövében (ki tudja, miért) a jelenkori hominida fő-főemlős jellegzetességeiről buggyant ki belőlünk néhány filozofikus gondolat.
Hát, hogy mennyire "mediterráneum" ez a Délvidék, azt az itt felsorolt hőmérsékletek beszédesen kifejezik (a Fruska Goráról említést nem nyert egyetlen adat sem). Gondolom ezek után egyre kevesebb kételkedő lesz, amikor ismételten leírjuk (amit már többször idáig is megtettünk), hogy a nagy lehűlések általában egy-egy teljes sarkvidéki hidegelárasztást követően alakulnak ki és a mérhető minimumokat sokkal inkább a mérési hely fagylefolyási pozíciója határozza meg, mint térségi elhelyezkedése.
Igen, valóban nagyon szeretem ezt a "világjárást", amiben az a legérdekesebb, hogy az ember a látványon túl rengeteg szóbeli információhoz jut a helybeliektől. Ezeket az információkat ők mindig a saját szempontjaik szerint fogalmazzák meg. Ugyanezek azonban egy tágabb kontextusba helyezve sokkal többről és másról árulkodnak, mint amennyi újdonságot eredeti mivoltukban akarnak közvetíteni. Az egyetemen nagyon szíves fogadtatásban volt részünk, vendéglátóink igen kedvesek és készségesek voltak. Magasra értékelhető nemesítési tevékenység folyik több gyümölcsfajnál: jelentős sikereket tudnak fölmutatni kajsziból, őszibarackból és almából. Egészen figyelemreméltó új fajtákat állítottak elő, amelyeket már be is vittek a termelésbe!!!!!!!!!!!!! Amint már írtam kivivel és kákival egyáltalán nem foglalkoznak, ezeket nem kontinentális fajoknak tartják(!) Aki múltkor esetleg furcsállotta, hogy miért mutatom be szenzációként a szőlőhegyeken talált kajszimatuzsálemeket, az könnyebben tudja ezt értelmezni a következők tükrében: Az újvidéki egyetemen a fajtákon kívül termesztési módszereket is dolgoznak ki. A kajsziültetvényeket például legfeljebb 15 év élettartamra tervezik még a jobb rezisztenciát mutató fajtákból is, ezért egy tervezett térháló szerint dióval vegyesen telepítik, előre kalkulálva a kajszik kipusztulásával, amire a diók már olyan méretet érnek el, amivel beárnyékolhatnák, vagy elfoglalhatnák a kajszik helyét. Én föltettem azt a pajkos kérdést, hogy amennyiben azt tapasztalnák 15 év után, hogy a kajszik mégsem haltak ki, a diókat, vagy a barackokat fogják-e kivágni. Ők erre nagyon komolyan azt válaszolták, hogy a tapasztalatok szerint kizárt, hogy egy ilyen döntés elé kéne állniuk 15 év múlva.
A karácsony előtti időszak lehűlései következtében keletkezett rügyfagykárokra vonatkozóan pontos(?) felmérést készítettek a csonthéjasoknál, százalékban kifejezve a károsodást fajok és fajták szerint. Amikor feltettem a kérdést, hogy ez melyik és milyen fekvésben lévő ültetvény melyik részén lévő növények károsodása alapján készült, kissé értetlenül néztek rám, furcsállva, hogy ezt én fontosnak tartom. Azt a választ kaptam, hogy Szerbiában(!) -20 - -22 fokos hőmérsékleteket mértek (az újvidéki állomáson -21,2-t), a károk pedig ennek megfelelően keletkeztek.
Nos, ezek alapján írtam a bevezetőben, hogy mennyire hasznosak tudnak lenni a "világban" szerzett információk, különösen akkor, ha azokat áthelyezzük a saját értelmezési szisztémánk tágabb kontextusába....
De van Fügéje és Passiflorája meg még kitudja mimindene.Elég gyorsan mozgatta a felvevőjét.De egy tehetséges pasi.Remélem ilyenek fogják felvásárolni a magyar földet és nem spekulánsok.Felénk Pécs környékére is sok Holland család vett ingatlant meg földet.Nem véletlen,hogy országuk jelentős részét a tengertől tudták elhoditani.
A "fölmelegedés, mindenesetre igencsak "GLOBÁLISnak" mutatkozik! :))))))))
