Az emelet leégett 2018-ban egy villámcsapás után. 1 éves "baráti" tárgyalások a biztosítóval... ne is folytassam. Ja, hogy statisztikailag kis eséllyel kapunk még egyszer villámot. Az lehet, de pl. a testvérem nem hiszem, hogy bemenne még egyszer a házba, hogyha nincs rajta villámhárító.
A Gerard 0.4mm, hivatalosan nem alkalmazható természetes felfogónak sem a régi sem a mai szabvány szerint, ahogy a mai szabvány szerint semelyik a piacon kapható cserepeslemez sem a vastagsága miatt (a régi szerint is csak a 0.5mm-esnél vastagabban tán, nem mind ilyen, sőt...). Magyarországon sokan leföldelik az eresznél a fémtetőket azt annyi amúgy.
Miért nem volna ésszerű a fémlemez tetőre villámhárító?
Az biztos, hogy a villámhárító "meg nem léte" nem védte meg a házat. Ezelőtt is Gerard volt rajta.
Miért ne lehetne?! Ha elég vastag LEVEZETŐ köti a felfogóhoz és az (anya)Föld-höz a bika villámvédelmi földelőn át.
Nem kell összekeverni a dologokat, alapesetben ezek a résezk játszanak. 1. villámvédelmi(villámhárító) rendszer >> felfogó+levezető+(saját)földelő 2. (épület)földelő+PE+EPH >> földelő+vezetékek +1 az ezt a kettőt is összekötö EPH vezeték >> vezeték
Abből az 1. lehet messzebb is az épülettől, ha úgy adja ki, az fogja vezetni a VILLÁMÁRAMOT, mert ezért készül :-) A +1 pedig igyekszik mérsékelni a villámáram miatti potenciáleltérést>>túlfeszültséget az épületben
(amit ugye a 2. kezel le a kellő eszközöket rásütve)
Megj: ha az "s" védőtávolság nem tartható, akkor előkerül a villámrészáramok kérdése a 2. részben IS >> vastagabb vezetékek, rövidebb nyomvonalon.
A szóbanforgó vezeték a célja a megjelenő potenciál különbségek csökkentése (a túlfesz tüske mérsékélése) a házban. Lévén EPH!!!! célú vezeték, tehát ésszerűen törekedni kell rá, hogy rövid legyen.
De, ha nem adja magát a lehető legörivebb, hát akkor nem adja... és hosszabb lesz.
Ez a vezeték rész NEEEEEEM a villámáram vezetésre szolgál.
(bár fog rajta folyni áram egy találatkor).
A villámáramot a felfogó-levezető-villámföldelés vezeti, HA!!!! az "s" biztonsági távolság megvan mindhol.
A "házban" csak a potenciál különbség hatása és a másodlagos/indukciós hatás játszik.
Valójában... Az EXTRÉM!!!! potenciál különbség ellen van az összekötés. Azért, hogy nagyjából EGYÜTT emelkedjen mindenhol a potenciál >> amit a találat (anya)Föld-be vezetése okoz.
Így lesz érdemi esélye a túlfeszvédelmi eszközöknek megvédeni a cuccokat a házban.
Belátható, hogy bár célszerűbb a kisebb ellenállású EPH összekötés, de egyébként kb. mindegy, mert úgyis fémes azaz eleve "elég" kicsi ellenállású a reális esetekben. Mivel a célja nem a villámáram vezetése, épp ezért nincs is előírva vastag vezeték sem. Csak minimum 6 mm2 réz (egyenérték) kell, ha az "s" távolság megvan. Illetve 16 mm2 réz, ha az 's" távolság nincs meg.
Avagy a szóbanforgó "csak EPH" célú összekötő vezetéket nem éredemes a VILLÁMÁRAMOT (üzemszerűen le/el)VEZETŐ zöldsárga vezeték szakasszalszakaszokkal keverni. Ahogy teszed meglátásom szerint...
"Kruppa Attila: Villámvédelem a gyakorlatban könyve is ezt írja,"
Látom.
Ettől függetlenül az a magánvéleményem, hogy ha villanyóra és a villámvédelem földelő szondáját is elrágja a vakond (vagy elszáll felette az idő vasfoga), akkor egy, a villámhárítóba becsapó villámot ez az összekötés szépen bevezeti a házba, ahol is az EPH segítségével minden vízcsap és fürdőkád egy pillanatra egy millió voltos feszültségre kerül :)
"De ha arrébb lehetne vinni az elektromos hálózat földelőjét"
Asszem pont ebben a fórumban volt téma, hogy a Lilafüredi Kastélyszálló földelőszondáját a "villanyórától" kb 200 méterre lehetett leverni (a vízesés alatti völgyben), mert fenn a fennsíkon sehol nem találtak olyan helyet, ahol kielégítő ellenállásértéket lehetett produkálni.
Ugyanez a probléma igen sok sziklára vagy sziklán lévő vékony talajra telepített épületnél előfordul: van, ahol egyáltalán nem lehetséges függőleges szonda (sziklába fúrni nincs értelme), ott a sekély földrérétegbe elkapart (olykor a csupasz sziklán továbbvezetett) akár több száz méternyi felszíni vagy felszín-közeli vízszintes földelővezetővel / hálózattal próbálják elérni a megfelelő ellenállás értéket.
Alapvetően a tervező elsődlegesen a földben képzelte ezt el, esetlegesen a kültérben a falon. Aztán a kivitelező meg kötné az ebet a karóhoz a földben való elvezetéssel, csak ez brutális volna számunkra.
Ugyanakkor lehet, hogy normális helyzetben sima EPH vezető ez, de ha becsap a villám, akkor azért nem biztos, hogy jó egy a villámhárító földelőkhöz csatlakozó vezetéket a házban vinni... persze ez naív külsős szemlélet is lehet a részemről.
Sajnos voltak pontatlanságok a tervben, így nem árt másik vélemény. Pl a Gerard hiába fém, alatta éghető szerkezet van. Szóval voltak hibák, sőt még ki sincsenek javítva jelenleg... az anyagkiírás is problémás most még, nem Gerardhoz való cuccok vannak benne. De talán lesz javított verzió.
A "villámhárító" célja a villám levezetése az (anya)Föld-be... Ehhez készül neki saját külön földelője.
Aminek,
Első körben semmmi köze a váz villamos rendszerének a földeléséhez (független attól).
Második körben az "egyenpotenciálra hozás" miatt össze kell kötni a ház villamos rendszerének a földelésével. A földelő sínnél kell (tehát nem a földelő szondával kell, hanem oda ahová az is bevan kötve) és ajánlott több más helyen is. Nem kell a föld alatt vinni ezt az EPH célú vezetékét sem.
A nagy probléma az, hogy ezt az összekötést a föld alatt kellene véghezvinni. Ezt nálunk gyakorlatilag kivitelezhetetlen. De ha arrébb lehetne vinni az elektromos hálózat földelőjét, akkor azt már szigetelt sima kábel köti be a hálózat további részeibe. Szóval kicsit rugalmasabb.
Ha viszont nem lehet arrébb vinni, akkor baj van, gány van (pincepadlón át megoldani az összekötést), vagy csak szimplán a másodlagos védelem kimarad. Biztosító sem fog fizetni villámimpulzus károkra. De az talán nem baj, mert arra nincs biztosításunk, csak az épületre magára (de egyes források szerint - bár erről nem tudok biztosan - családi házak esetében kisebb károknál még nem firtatják a másodlagos védelmeket). Az épület maga viszont be van biztosítva és megkapja az EN szabvány közvetlen becsapás elleni védelmet a villámhárító rendszer személyében.
Nincs konkrét méter, de a földelővezetéken folyó áram - ha már folyik valamikor - az ugye vagy zárlati áram, vagy villámáram, és ezért minél hosszabb a vezeték, annál nagyobb rajta a feszültségemelkedés. Ezen egyszerű elektrotechnikai meggondolás miatt volt például az az előírás, hogy magas házakban négy emeletenként újra össze kell kötni a védővezetőt a fém szerkezeti részekkel (ma pont a 4 emeletes előírás nincs, úgy van, hogy szükség lehet, stb.
Villámáramnál meg a fél méter kontra háromnegyed méter is számít.
Ha van valami szabály, törvény, szabvány, hogy pont a mérő alatt vagy mondjuk X méteren belül kell lennie a mérőtől a földelőrúdnak akkor legalább azon nem kell tovább agyalni. Akkor lehet körbeásni a házat gyűrűs ("B") földelőnek kb. mert ott vagyunk ásásban meg anyagban anyagilag. Vagy inkább a teljes másodlagos védelmet elfelejteni, mert félmillió extrát nem ér az tuti. A közvetlen villámcsapás ilyesmi kárt okozott a másodlagos hatásával nekünk 2018-ban. Az elsődlegest hagyjuk, az más nagyságrend volt sajnos.
Egy olyan programozható sínre pattintható órát szeretnék vásárolni ami egyszerűen programozható áramszünet esetén is működjön egy idős bácsinál kell fel szereljem víz tisztító berendezéshez nem kell bonyolult valami ultra modern hogy egyszerű legyen tudja könnyen álltani.
"AZért kérdeztem, mert a villámhárító földelőit össze kéne kötni a talajban a 230V-os rendszer földelőjével."
Nem valószínű, hogy létezik ilyen előírás.
A villánhárító szondája valószínűleg teljesen független lehet az elektromos hálózat szondájától, sőt el tudok képzelni olyan balesetet/káresetet, ami éppenhogy a két szonda összekötése miatt következik be.
Egyébként - mint a téma ismerője - akár el is mondhatnád a kérdezőnek hogy hogyan kellene, mert még a végén Elek "szakmai" hozzászólása alapján lesz sz@r a rendszere... :)
