" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Légyszi lobbizz a néninél hogy nekem is tegyen el egy kis üveggel a kivi lekvárból mert nagyon megízlelném. Majd valami bartel üzlet keretén belül ellentételezek !!
Miután ősszel Vastagéknál a kamra és a padlás megtelt kivivel, most egy részéből lekvárt főztek, kipróbálandó a hasznosításnak ezt a módját. Én is kaptam ajándékba egy üveggel. Megkóstoltam, rendkívül finom.
Erről az '56-ról eszembe jutott egy érdekes dolog. Ugyebár a grófi stb. oranzsáriumokból egy csomó citrom megmaradt parasztházaknál, még szaporitották is, gyerekkoromból sokra emlékszem. Viszont 1 esetben hallottam mandarinról, narancsról pedig soha, hogy tulélték volna a kastélyok pusztulását. Érdekes, mert a citrom a legérzékenyebb a hidegre, és a paraszti ,,gangok" nem a legmelegebb helyek.
Nem engedem oda a lányokat, még leeszik nekem! :-))
Nem szoktam soha leszedni, megvárom, mig leesik, akkor már biztos érett. Persze néha megüt egy lejjebb levőt, és az is leesik, most is van pár olyan, ami szemlátomást még maradhatott volna.
Az állomásokon mért hőmérsékletek és a valóság viszonya kimeríthetetlen téma egyébként. Amikor túl voltunk a leghidegebb éjszakákon, Floo azt mondta, hogy végigböngészve az olasz hivatalos mérőállomások adatait, kiderült, hogy végül mégsem lettek annyira katasztrofális hőmérsékletek. Akkor én azt mondtam neki, hogy várjuk csak ki a végét, amikor információink lesznek a nem hivatalosan mért hőmérsékletekről és nem utolsósorban, amikor leolvashatjuk a növényekről a leghitelesebb adatokat. Tapasztalatokat szereztem ugyanis már korábban ilyen vonatkozásban, amikor a fagypontot sem nagyon mérő hivatalos olasz állomások körzeteiben milliárdos nagyságrendű tavaszi fagykárok keletkeztek. Hasonló volt, mint a +2 fokos szolnoki, +1 fokos debreceni és 0 fokos miskolci minimumok "következtében" megsemmisült északkelet-magyarországi gyümölcstermés. Ilyenkor kínunkban azt szoktuk mondani Flooval, hogy jobb az iklódi és kanizsai állomástelepítés, mert azok adatai után az embert kellemes meglepetések érik és nem olyan kellemetlenek, mint a dombtetői, belvárosi stb. állomások "elegáns" adatai után. Rettenetes nagy bajok vannak mindenütt a mérőállomások elhelyezésével. Friuli tartományban egyetlen olyan adatot találtunk, amelyik legalább valami köszönő viszonyban van a tapasztalt károkkal. Ez Ronchi dei Legionari a maga -15,5 fokával, a tengerhez közeli pozícióban. Elképzelhető, hogy a beljebb eső területeken milyen hőmérsékleteket lehetett volna mérni, ha valaki "vette volna hozzá a bátorságot".
:)))))))))) A Szaguaro mestert 56' előtt a sittre vitték volna az AVo-sok egy nagy fekete autóval mert a narancsot vagy annak magját biztosan Titó láncos kutyájaként egy búvár titkosügynöktől kapta. A narancsokat meg elkvették volna és megsemmisítésre került volna. Jobb az a narancs most !!
Kár, hogy a fán nem fotóztad le őket, vagy amint a kislányod levesz egyet. Így a rosszmájú hitetlenkedők azt mondhatják, hogy "persze, a vödrösnarancsot csak átborította egy szatyorba".:)))) 1956 előtt micsoda irigyelt ember lettél volna ilyen narancsterméssel!
Az összel vettem 1-et a rappainál olyan 1,6 m magas és nem láttam rajta fagyás nyomot mondjuk közvetlenül egy üres kerti tó mellett van. Lehet hogy az üres tó egy inverziós helyzetet hozott létre és "leszívta " a hideg levegő molekülákat volt hová lemenni ??
Sárga óriásgyümölcsű. Igen, a városi hőszenny is fölérhet az inverzió hatásával. Olaszországban is láttam tegnap a városközpontokban szép zöld, vagy alig megpörkölődött levelű oleandereket. A legjobb pedig a "Pécs-effektus": városi hőmocsokkal kombinált dombhatás.
Az én fügéim mind feketék szerintem elfagytak :(((
A pogácsád melletti kis füge melyik fajta ???
Mondjuk ez az inverzió meg van itt csak hősziget képében Dunaűjvárosban is mert a nagy rozmaringom Baracson ami vagy 5 éves már nyírt sövény a ház dél oldalán a faltól 1m-re elfagyott addig a Vasműbe bevitt rozmaringom 3db szépen haragos zőldek !!!!
Akik jártak ott, talán emlékeznek erre a pogácsafüge mellett álló kétéves kis fügefára. Ez november elején még teljes vegetációban volt, fűzöld, éretlen ágakkal. Ezek az éretlen ágak így vészelték át a decemberi hideget:
Másik két jó indikátornövény a babér és a japánnaspolya. Ezekből is jó pár teljesen megbarnult levelű példányt láttam tegnap, csak azért nem tudtam róluk képet hozni mert ott, ahol megálltunk, nem volt belőlük. Az autóból viszont rengeteget láttunk. A hegyi babér szinte sértetlen, csupán néhány levélen látható napégetés. Fagykárt nem szenvedett. Egyébként nem ez volt az első alkalom, hogy itt a hegyen jobban megúsztunk egy-egy lehűlést, mint Észak-Olaszország síkvidéki fekvései. Amellett, hogy ennyire látványos kontraszt még soha nem volt, hiszen 1985 óta ilyen fokú károk ott soha nem keletkeztek. Más éveken viszont részleges károk keletkeztek a mi dombjainkon, amikor ott nem. De ugye ott a tengerbe lóg a lábuk. Mindemellett az inverziónak köszönhetően a mi dombjaink közelítik az ottani tengerparti síkságok nyújtotta klímalehetőségeket.
Ma fölmentem a hegyre, hogy egy újabb szemlét tartsak itthon, az Olaszországban látott szörnyűségek után. Sokan talán korábban túlzónak gondolták, amit az inverzió jelentőségéről írogattam megszállott módjára, újra és újra, fáradhatatlanul. Néha még magam is alig hiszek a szememnek, sokszoros megtapasztalás, megerősítés után. Pedig ma ismét meggyőződhettem a fizikai valóságról.
Sokat szoktam gondolkodni az élet nagy dolgairól, magasabb összefüggésekről és ha körülnézek "kivülálló szemmel" a világban, akkor szoktam mindig feltenni azokat a filozófus kérdéseket, hogy "Vajon erre születtünk, hogy másoknak (nagytőke) legyünk a rabszolgái?" vagy "Miért nem élhetünk az élelmezésünket tekintve önállóan, így ha ránk szakad a világ és mindenféle mesterségesen generált gazdasági válságok vannak, akkor is biztosított a megélhetésünk".....a többi meg nem lényeges. Elhitetik velünk, hogy "fontos" a karrier, meg a sok pénz és másoknak a hatalmi vágya az, ami kielégítést nyer a társadalmi rendszereink közepette........de vannak utak, amelyek nem vezetnek sehova......előbb-utóbb mindenki rájön erre, előbb vagy utóbb.....itt pedig minden csak egy színjáték, vagy egy "sakktábla"?....bocs az offért...
Itt egy más (élet)minőséget teremthetünk azáltal, hogy önellátóak leszünk zöldség-gyümölcs fronton. Sőt most nagyon gyúrok arra, hogy kellene egy császárfás telepítést is végezni, hogy később a tüzifa is biztosított legyen.
Azon kevés szerencsések közé tartozunk, hogy esővíz folyik nálunk a csapból és nem kell gáz- és vízszámlát fizetnünk. Villanyt azt igen...:)
Attenzione però a non confondere questa 'nuova figura' con quella dell’agricoltore non professionale: quest’ultimo soggetto, infatti, si configura comunque come un agricoltore che, pur dedicando meno del 50% del suo tempo, viene periodicamente monitorato dall’Istat (in Italia, infatti, il 70% dei conduttori agricoli svolge l’attività agricola in maniera part-time). L’hobby farmer (o agricoltore amatoriale) invece, così come emerge dalle risposte di un campione di 4.000 intervistati, riguarda principalmente soggetti non riconducibili ad un impiego lavorativo ufficiale di carattere agricolo, ma impegnati a tempo pieno in altri settori economici (dipendenti pubblici, medici, liberi professionisti, dirigenti di imprese private, operai, ecc.) o da pensionati.
Ezt az 'új figurát' azonban nem szabad összetéveszteni a nem hivatásos földművessel, hiszen ez utóbbi úgy van hivatalosan feltüntetve, mint olyan, egyébként földművelő, aki bár idejének kevesebb, mint 50%-át tölti mezőgazdasági tevékenységgel, időszakosan a Statisztikai Hivatal által monitorozva van (Olaszországban tulajdonképpen a földműveléssel foglalkozók 70%-a csak részidőben folytat ilyen tevékenységet). A hobbi-farmer (vagy amatőr földművelő) ezzel szemben, amint a 4.000 megkérdezettből álló minta válaszaiból kitűnik, jellemzően nem hivatalosan mezőgazdasági jellegű hivatalos munkaköri tevékenységet folytatók körét mutatja, hanem olyanokét, akik főállásban más gazdasági szektorokban tevékenykednek (közalkalmazottak, orvosok, szabadúszók, magánvállalatok vezetői, munkások, stb.) vagy nyugdíjasok.
Questo interesse per le attività agricole da parte di 'non addetti ai lavori' sta assumendo oggi particolare rilevanza, in un momento in cui la crisi economica porta molte persone a riscoprire le bontà e la convenienza dei prodotti del proprio orto e frutteto. Ed è proprio in considerazione di tale tendenza che ci si accorge del fatto che nelle campagne si sta sempre più diffondendo una figura particolare, che potremmo definire hobby farmer (o agricoltore amatoriale), che si caratterizza per il possesso di un terreno agricolo coltivato nel tempo libero, in quanto la sua attività principale dal punto di vista lavorativo (e di tempo) è al di fuori del settore agricolo stesso.
A mezőgazdasági tevékenység iránti, 'nem erre beosztottak' részéről való ilyetén érdeklődés manapság különösen nagy jelentőségű, egy olyan időszakban, amikor a gazdasági válság egyre többekkel fedezteti fel újra a saját konyhakertben és gyümölcsösben megtermelt termékek finomságát és kifizetődőségét. Pontosan ez a tendencia érhető tetten, ami abban fejeződik ki, hogy vidéken egyre szélesebb körben tűnik fel egy sajátos figura, akit hobbi-farmerként (vagy amatőr földművelőként) lehetne definiálni és akire az jellemző, hogy tulajdonában lévő földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytat szabadidőben, miután a főfoglalkozása munkavégzés szerint (és időben) kívül esik a mezőgazdasági szektoron.
L’Italia non è solamente terra di poeti, santi e navigatori ma anche di agricoltori. O per lo meno, presunti tali. Una ricerca svolta da Nomisma in collaborazione con il mensile Vita in Campagna - che da oltre 25 anni segue chi per passione coltiva piante o alleva animali nel tempo libero - sembra infatti dimostrare come le aree rurali siano sempre più interessate dalla presenza di persone che decidono di spostarsi e di vivere in campagna, dedicandosi anche ad attività tipiche di questi spazi, agricoltura in primis.
Olaszország a hobbi-farmerek országa
Olaszország nem csupán a költők, szentek és hajósok országa, hanem a földművelőké is. Vagy legalábbis az annak feltételezetteké. Egy, a Nomismának a Vita in Campagna című havilappal karöltve folytatott kutatása, amely több, mint 25 éve követi nyomon azokat, akik kedvtelésből kertészkednek, vagy nevelnek állatokat szabadidejükben, azt tükrözi, hogy a vidéki környezet egyre több olyan ember megjelenéséről tanúskodik, akik úgy döntenek, hogy eredeti lakhelyüket elhagyva vidékre költöznek és a falusi környezetre jellemző tevékenység felé is fordulnak, ami elsősorban a mezőgazdálkodás.
A "minikivi" gyűjtőnév, a kisméretű gyümölcsöt termő actinidiák különböző fajtákat, sőt fajokat képviselnek. Én ezekkel nemigen foglalkoztam, így nem is ismerem őket. Ettől az évtől nyerek majd betekintést, mivel nyomon fogok követni egy interspecifikus (fajok keresztezésével folytatott) nemesítési folyamatot.
A "parasztbarackot" nagyon meg kell becsülni. Az újabb szőlőművelési irányzatokkal és a hobbikertészkedés divatos fajták utáni érdeklődésével nagyon sok értékes változatot veszítettünk el végérvényesen. Nem véletlenül kapnak kitüntetett szerepet az újvidéki egyetem nemesítési programjában a "vinogradske breskve" (szőlőhegyi barackok). Én is korábban már többször tettem említést a bennük rejlő hatalmas szelekciós és keresztezési lehetőségekről. A februári találkozó ötlete a kivimetszés kapcsán született. Teljesen az időjárás fogja meghatározni a pontos napját, amit majd csak közelebb érve tudunk kitűzni, hiszen ebben a fene nagy "globális felmelegedésben" éppen a február az olyan hónap, amelynek a hőmérséklete -25 és +25 fok közt változhat, előre nem belátható módon. A találkozón egyébként mindenkit nagyon szívesen látunk, erre vonatkozóan senki ne korlátozza magát semmilyen formai, vagy technikai ok miatt.
Számból vetted ki a szót, már napok óta nagyon hideg néz ki a jövő hétre! 2 variáció van: az egyik egy északkelet felől érkező hidegbetörés szárazon, nagyon hideg szibériai eredetű, nagyon száraz levegőjű hideggel (a második térképen a harmatpont van), a másik pedig ugyanez a hidegbetörés, csak abban az esetben mediterrán ciklont alakít ki a hideg és betemet bennünket a hó. És sajnos elég közeli időpontok ezek, szóval lehet imádkozni!
Talán a leanderekkel nem lesz gond, azok tőről képesek újrahajtani. Bár évek mire ugyanaz a méretes lombozat kifejlődik ismét. :(
Az olajfák ügyében nem tudom törzsről képes e újrahajtani, feéledni....
Szomorú helyzet. El tudom képzelni a gazdákat, kiskert tulajdonosokat, hogy milyen szomorúak lehetnek a láttottak fényében....
Azt hiszem erre nekünk is fel kell készülnünk lélekben, ha egy nagyon brutális hidegbetörés bekövetkezik , az eddigi munkánkat teheti tönkre az olasz kertekhez hasonlóan.....
Mai képek (San Doná di Piave /Veneto/) Kommentárt nem igényelnek. A kérdésekre holnap válaszolok. Most kissé fáradt vagyok, a ma látottak eléggé lehangoltak és nehéz szólni is.
Ha a "hegyi"fügére gondolsz akkor ha ez az speciel most igaz.Nekem van egy hegyi igaz nem lila hanem barna annak nem árt semmi.Egy gond van vele,hogy vagy 6m magas és felfelétörekvő ágazata van irtó nehéz leszedni a termést ami nem tul nagyszemü és nem is bőtermő,de finom.Nekem az emlitett cégtől függetlenül van.Azért mondtam ha ez az./itt már árultak C.mitist narancsként és még vitatkoztak is /
Ma fölmentem a hegyre, hogy egy újabb szemlét tartsak itthon, az Olaszországban látott szörnyűségek után. Sokan talán korábban túlzónak gondolták, amit az inverzió jelentőségéről írogattam megszállott módjára, újra és újra, fáradhatatlanul. Néha még magam is alig hiszek a szememnek, sokszoros megtapasztalás, megerősítés után. Pedig ma ismét meggyőződhettem a fizikai valóságról.
