" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ilyen hatalmas lehűléskor Olaszországban sincs másképp, mint máshol. Udinétől 7 km-re -24 fokban nyugodtan megsemmisülhetett minden úgy, hogy Udine városában, a hőszennyezésnek köszönhetően az oleanderek hajszála sem görbült meg. Ezeknek a dolgoknak a megfigyeléséhez és a jelenségek feltárásához nincs semmi (és senki) másra szükség, csak egy (vagy több) "nincsakirályonruha-megmondó-emberre".
Ezeknek a hőmérsékleteknek a halmazát kellene a meteorológiai szolgálatok állomástelepítésért felelős szagemberei elé borítani és megrázni őket, mint Krisztus a vargát!
Nem kell azokra a helyekre elmenni, minden ugyanúgy a tereptől (és a lakott területek hőszennyezettségétől) függött, mint nálunk. Ha a hozzám közel eső, sokat hivatkozott helyek példájával élek, akkor azt mondom, hogy Iklódbördőcén -21 fokot is lehetett mérni, meg -11-et is, attól függően, hogy a patakparton van-e az állomás, vagy a szőlőhegyen lenne. Ha Tevelen és Pogányban lehet ott, akkor Iklódban is lehetne. Abban az esetben lehet, hogy egész Magyarország legenyhébb minimumával állna a decemberi lehűlésnél. De természetesen ettől még nem lenne enyhébb, vagy hidegebb a KÖRNYÉKE, mint amilyen fekvésektől függően volt.
A "Forum MeteoTriveneto"-ban az amatőr észlelők még ennél is sokkal "szebb" hőmérsékletekről számoltak be. A baj általában a hivatalos mérőállomások elhelyezésével van. A fórumban arról is folyt a vita, hogy egyes "hivatalos" hőmérők a talajtól 6-7 méter magasságban vannak elhelyezve. Volt több olyan hely, ahol a mi fagyzugainkhoz hasonló fekvésekben ott is -22 - -24 fokokat mértek.
lukeud ha scritto: alpenjager ha scritto: -22,5 Devetachi frazione di Doberdò del Lago (Gorizia) 20/12/2009 seganto e registrato dal forumista Rudy..wowowo :oooh
-24° a Casali Liola, frazione di Pagnacco a 7 km da Udine
"Leghidegebb hónapunk a január, de középhőmérséklete, és általában tél középhőmérséklete évről évre változékonyan alakul."-részlet az OMSZ Magyarország éghajlat leírásából-
Nino, ha mégegszer arrafelé jársz, kérlek nézz szét pl. Palazzolo Della Stella-ban vagy Cervignano-ban. A térkép szerint ott mérték a legdurvább minimumokat. Hogy nézhet ki ott minden?
Hát bezony ott a Modena-Bologna-Forli-Rimini vonalon -12 volt a legalacsonyabb érték hivatalos állomáson, aminél a fügéknek nem nem biztos, hogy el kéne fagyniuk. Innen úgy tűnne, biztos nem is lenne bajuk, közben meg van, nem is kicsi. Ez épp olyan, mintha egy olasz nézegetné a Dunántúli állomásokat, és megnézné a csillagdai, csörnyeföldi, pécs-pogányi, árpád-tetői, teveli minimumokat, és azt gondolná, hogy nem is volt komoly fagy. Közben meg dehogynem. Vagy nézné a kaposvári, iklódi, sellyei, paksi és bajai -20-23 fokos minimumokat, és nem értené, hogyan marad ép a füge.
Légyszi lobbizz a néninél hogy nekem is tegyen el egy kis üveggel a kivi lekvárból mert nagyon megízlelném. Majd valami bartel üzlet keretén belül ellentételezek !!
Miután ősszel Vastagéknál a kamra és a padlás megtelt kivivel, most egy részéből lekvárt főztek, kipróbálandó a hasznosításnak ezt a módját. Én is kaptam ajándékba egy üveggel. Megkóstoltam, rendkívül finom.
Erről az '56-ról eszembe jutott egy érdekes dolog. Ugyebár a grófi stb. oranzsáriumokból egy csomó citrom megmaradt parasztházaknál, még szaporitották is, gyerekkoromból sokra emlékszem. Viszont 1 esetben hallottam mandarinról, narancsról pedig soha, hogy tulélték volna a kastélyok pusztulását. Érdekes, mert a citrom a legérzékenyebb a hidegre, és a paraszti ,,gangok" nem a legmelegebb helyek.
Nem engedem oda a lányokat, még leeszik nekem! :-))
Nem szoktam soha leszedni, megvárom, mig leesik, akkor már biztos érett. Persze néha megüt egy lejjebb levőt, és az is leesik, most is van pár olyan, ami szemlátomást még maradhatott volna.
Az állomásokon mért hőmérsékletek és a valóság viszonya kimeríthetetlen téma egyébként. Amikor túl voltunk a leghidegebb éjszakákon, Floo azt mondta, hogy végigböngészve az olasz hivatalos mérőállomások adatait, kiderült, hogy végül mégsem lettek annyira katasztrofális hőmérsékletek. Akkor én azt mondtam neki, hogy várjuk csak ki a végét, amikor információink lesznek a nem hivatalosan mért hőmérsékletekről és nem utolsósorban, amikor leolvashatjuk a növényekről a leghitelesebb adatokat. Tapasztalatokat szereztem ugyanis már korábban ilyen vonatkozásban, amikor a fagypontot sem nagyon mérő hivatalos olasz állomások körzeteiben milliárdos nagyságrendű tavaszi fagykárok keletkeztek. Hasonló volt, mint a +2 fokos szolnoki, +1 fokos debreceni és 0 fokos miskolci minimumok "következtében" megsemmisült északkelet-magyarországi gyümölcstermés. Ilyenkor kínunkban azt szoktuk mondani Flooval, hogy jobb az iklódi és kanizsai állomástelepítés, mert azok adatai után az embert kellemes meglepetések érik és nem olyan kellemetlenek, mint a dombtetői, belvárosi stb. állomások "elegáns" adatai után. Rettenetes nagy bajok vannak mindenütt a mérőállomások elhelyezésével. Friuli tartományban egyetlen olyan adatot találtunk, amelyik legalább valami köszönő viszonyban van a tapasztalt károkkal. Ez Ronchi dei Legionari a maga -15,5 fokával, a tengerhez közeli pozícióban. Elképzelhető, hogy a beljebb eső területeken milyen hőmérsékleteket lehetett volna mérni, ha valaki "vette volna hozzá a bátorságot".
:)))))))))) A Szaguaro mestert 56' előtt a sittre vitték volna az AVo-sok egy nagy fekete autóval mert a narancsot vagy annak magját biztosan Titó láncos kutyájaként egy búvár titkosügynöktől kapta. A narancsokat meg elkvették volna és megsemmisítésre került volna. Jobb az a narancs most !!
Kár, hogy a fán nem fotóztad le őket, vagy amint a kislányod levesz egyet. Így a rosszmájú hitetlenkedők azt mondhatják, hogy "persze, a vödrösnarancsot csak átborította egy szatyorba".:)))) 1956 előtt micsoda irigyelt ember lettél volna ilyen narancsterméssel!
Az összel vettem 1-et a rappainál olyan 1,6 m magas és nem láttam rajta fagyás nyomot mondjuk közvetlenül egy üres kerti tó mellett van. Lehet hogy az üres tó egy inverziós helyzetet hozott létre és "leszívta " a hideg levegő molekülákat volt hová lemenni ??
Sárga óriásgyümölcsű. Igen, a városi hőszenny is fölérhet az inverzió hatásával. Olaszországban is láttam tegnap a városközpontokban szép zöld, vagy alig megpörkölődött levelű oleandereket. A legjobb pedig a "Pécs-effektus": városi hőmocsokkal kombinált dombhatás.
