" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Igen, igen, de azért egy kicsit macerás a "krumplicsíra-effektust" megfelelően kezelni. Fityeházon a konténeres kivik a szabadban telelnek "nyakig" perlitben. Kutyabajuk!
Persze, azt kellene kikísérletezni, hogy milyen fenológiai fázisban levágott vesszőket lehet spontán meggyökereztetni. Lehet, hogy ebben áll a titok.
Az önporzós általában már a 2. évben terem, tehát valőszinüleg ez nem az. A nőivaruak kb. az 5-6. évben, a himek 3-4 évre virágoznak (legalábbis nálam) de van olyan 6 éves nőivaru, ami még nem virágzott. Hiába na, tudomásul kell venni, hogy a nők mindig késnek! :-))
Miért probléma, ha hajt a kiwi bent? Nálam is elkezdték, sajnos nem tudtam 0 C körüli helyet biztosítani nekik. (+6 +8 C körül vannak a leanderek társaságában)
Szerintem ebben az esetben a kitelepítést későbbre kell halasztani, mint egy pihenő állapotban lévő növénynél, és a kiszoktatásra kell még ügyelni, hogy az erős tavaszi napsütés ellen árnyékos/félárnyékos helyen kell szoktatni kb. 2 hétig a növényeket. Vagy????
Másik: nagyon jó hírem van, nem bírtam magammal és a december közepén ledugványozott kiwiágak cserepébe bele kellett ma kukkantsak. Mivel felül elkezdtek hajtani, ez általában már jól jelzi, hogy valami beindult a cserépben....
Óvatosan leütögettem a cserepet és láss csodát néhány vékony kis gyökérke volt már a földlabda szélén. :))))
Hogy bonyolitsam a dolgot a mininek is van önporzós és nem önporzós változata.Azért gondoltam,hogy az általad emlitett nem önporzos mert azt mondtad már korosabb és még soha nem termett.Persze ennek lehet az is az oka,hogy ha mindig csutakra vágták nem is volt virágja,igy a gazda előbb eressze el,hogy a virágból kiderüljön egyáltalán milyen virágot hoz.Ezzel nincs olyan metszési macera mint a szörösnél "csak"be kell igazitani a helyére ahová szánjátok.Itt a metszés elsősorban esztétikai szerepü nem élettani. Igy ha kiderül/virágjából/,hogy porzó vagy termő növény akkor meg kell venni a hiányzó párt/porzót vagy termőt/azt valahol a közelében telepiteni kell./Nekem egy lugas egyik oldalán van a termő/ezt látod a képen amit felraktam/vele szemben van a porzó.most mindkettöt ugy metszem,hogy jól nézzen ki a lugas.
Ma reggel -6 fok volt megvédett bennünket a felhőzet.Most szikrázó napsütés van -3 fok.Reméllem estére beborul,mert külömben reggelre -14 fok is lehet.
Köszönöm,értem.Az őszi dolog az ugy volt,hogy adodott a helyzet amit nagy kár lett volna kihagyni mert máskor/tavasszal/már nem adodott volna.Most akkor valahogy meg kell oldani a pár fok visszalépést.
Közben míg én itt lassan gépelgettem a kérdésimet részben már meg is kaptuk. Viszont akkor, amikor már egyszer elrontották, mert ugyan ki nem vágták , mert sajnálták , de a föld felett kb.50cm -re már több éven keresztül visszavágták . Most
úgy néz ki , mint egy nyelére állított rövid nyelü söprü .Most mit kellene tenni vele?
A másik kérdésem hogy , ha lesz párja azt ugy kell -e először kezelni mint a szőröst ,vagy más módon?
Ez a 0 - +2 fok feletti hőmérsékleti tartomány veszélye a bent teleltetett növényekre nézve. Csak annyit lehetne vele tenni, hogy alig-alig 0 fok fölött tartani a hátralévő időben. Ezért beszélünk le mindenkit az őszi növényvárárlásról és házilagos tárolásról. Erre irányuló szándékuktól magam is sokakat eltérítettem, azt tanácsolva, hogy a vásárlást és ültetést halasszák tavaszra.
Köszönöm a képet! nem tudom hogy kinek van és azt sem hogy ki ér rá az én
ismereteimet bővíteni. Tehát a mini kiwi is kétlaki, mint a szőrös valószinü azért nem termett még idáig mert nincs párja. Látom a mininek is a porzós virágai olyanok mint a
szőrősé.Vagyis egy szál virág több felé elágazik, így most már ha virágzik legalább annyit megtudunk állapítani, hogy melyik nemhez tartozik.A metszéséről még írhatnál, mert vot aki azt írta itt, hogy kell más azt, hogy nem ,akkor most hogyis van? Mert ha másnak akarok segíteni akkor má ne hüjeséget mondjak.
Helyesen mondod, formát kell nekik adni, attól függően, hogy milyen lugast akarsz kialakítani belőle. A minikivit azért lehet akár kerítésre is futtatni, mert egyrészt nem igényel olyan vesszőket a terméshez, mint a nagy, másrészt bármennyire bőven terem is, felületegységen ez nem jelent olyan tömegű termést, mint a nagyé. Ennélfogva nem kell hozzá olyan masszív támrendszer.
Látod, vannak itt minikivi szakértők. Ezek szerint jó párosításod van. Ebből a minikiviből, úgy gondolom, érdemes lenne egy terebélyesebb lugast kialakítani, lévén, hogy területegységen kisebb tömegű termést nyújt, mint a Hayward. Sőt, a minikivi falszerűen kialakítva is terem, mivel nem igényel olyan típusú termővesszőket, mint a nagy.
Többnyire erősen felhős lesz az ég, de időnként és helyenként csökken, felszakadozhat a felhőzet. Kedden és szerdán főként a déli országrészben várható havazás.... (Azaz ismét a déli, különösen a délnyugati országrészt örvendezteti a "mediterrán" klímahatás rendkívül "előnyös" oldala!) Hát ez az a bizonyos MEDITERRÁN hatás!
Szóval az Anna a lány, neki csak termős virágai vannak, a virágpora nem működőképes. Ez hozza a termést. A beporzáshoz kell egy fiú is, aki adja a jó minőségű virágport. Ő a Meader. Neki a termős része nem működik, így soha nem is lesz gyümölcs. Egyik a másik nélkül teljes értékű dísznövény, de gyümölcs csak akkor van, ha együtt vannak. Ezért kétlaki a kivi.( egyik lak a fiú, a másik a lány)
A Meader egy univerzális porzó az arguta kiviknek. Az Anna párja. Vele működni fog, lesz gyümölcs.
Kösz előre is, rendes vagy, h. utánanézel, nekem itt szivós többéves utánajárással 4 félét sikerült ősszeszednem, azt is aranyáron.
A kétlaki azt jelenti, h. külön van a termős és külön a porzós növény, ha mindkettő van csak ugy terem. Mint pl. a szőrösben a Hayvard a termő, a Tomuri nem terem, az csak porozza.
Kókuszpálmát nem hiszem, hogy láttál volna, több mint valószinü főnixpálma lehetett. A kókuszpálma +10 fok alatt már nem érzi jól magát,tönkre megy.A főnix -5 fokot még kibirja.A képen Yucca rostrata lehet, nagyon szép példányok.Lassu a növekedésü,de nagyon jó a fagytürése -18 fokot is kibir.
Sajna a csütörtök hajnal ismét kemény fagyokat hozhat, ahol most -18 fok lett Győr környékén, oda a GFS -11-12 fokot várt. Kedden mediterrán ciklonból havazás néz ki, utána csütörtök hajnalra a Dunántúl nagy részére -14-15 fok körüli értékeket vár. Szerintem völgyekben és sík vidékeken -15-20 között, a jobb fekvésekben -8-15 fok közötti hőmérsékletek lesznek. Bár aki reggel 7-kor kel és nézi meg a hőmérőjét, az nem biztos hogy a minimumot látja, ugyanis valószínűleg éjfél és 3 óra között lesz a leghidegebb, utána már enyhül valamelyeset.
Bocs,kéretlenül felteszem a képet hátha használhatod.A nemtermés egyik oka az lehet,hogy nem önporzó és hiányzik a párja.Mert egyébként igen sokatbiró,jól és sokat termő növény.Csak ajánlani tudom.
Nagyon nagy szeretettel és örömmel fogadunk Téged is és Mindenkit, akit magaddal hozol. A tél talán előbb, vagy utóbb megkegyelmez. Az általam nagyon nem szeretett, időben zajló dolgokra (mint pl. a tél) a pozitív szemlélet jegyében azt szoktam mondani, hogy ezeknek is megvan a maguk egyetlen szépsége: az, hogy elmúlnak.
Ha netalán még mindig lenne olyan valaki, aki nem értené az inverzió jelentőségét és esetleg ő maga nem tapasztalta volna, akkor íme egy másik példa. Az alábbi hőtérkép azt bizonyítja, hogy akár egy jelentéktelennek tűnő lehűléskor (mint amilyen a mostani), derült ég és hófelszín esetén a síkvidék egyes pontjain este 11-re a hőmérséklet képes már olyan mélypontra süllyedni, amilyen egy domb 340 méteres magasságában (Jeruzalem /Szlovénia/) fél évszázad leghidegebb teleinek legesleghidegebb éjszakáján abszolút minimumként egyetlen alkalommal fordul elő.
