" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Áruházban vásárolt édesburgonyát én is próbáltam kihajtatni de nem jártam sikerrel. Valószínűleg azért mert az- akár a burgonya- kap egy kezelést a kihajtás ellen. Valamilyen sugárzással megölik a csírát.
A következő képből pedig jól megérthető a "halmozott Pécs-effektus". Jóllehet ez csak egy beépítetlen déli domboldal, a tegnapi 1-2 órányi napsütés még enyhén negatív léghőmérséklet mellett is gyakorlatilag hómentesítette. Képzeljük el, ha ennek az oldalában egy város terülne el rengeteg, már a havazás napján hómentesített aszfaltfelülettel, földalatti csatornával, hővezetékkel, stb. a földfelszín területével helyenként azonos összfelületű, hőt sugárzó falfelülettel, stb.! Gondolom, mindenki számára egyértelmű, hogy ABSZOLÚT HÓMENTES lenne a jelenlegi viszonyok közt. Mindezen túlmenően éjszaka dolgozna az inverzió és a fűtés. ENNYI A "MEDITERRANEITÁS" TITKA!
Az elmúlt években számtalan példán keresztül mutattuk be az inverzió jelenségét és a városi hőszennyezés hatását. Jelenleg a körzetünkben egy olyan sajátos hófedettségi szituáció alakult ki, ami alkalmat nyújt egy újabb jelenség demonstrációjához.
Tudjuk, hogy a hófelszín jelentősen fokozza a kisugárzást, illetve elszigeteli a föld hőtartalékát, ami mérsékelhetné a lehűlést.
A különböző felszínekről eltérő időtartam alatt tűnik el a korábban lehullott hó és előfordulhat, hogy egy kritikus lehűlést hozó téli éjszaka csekély távolságokon belül egymástól jelentősen eltérő hófedettségi helyzetet találhat. Ennek megfelelően belép egy újabb tényező (az inverzión kívül), ami komoly hőmérsékleteltéréseket eredményezhet területről-területre.
Ha elképzeljük, hogy az egy ilyen éjszakán előállt minimumok éppen valamelyik korlátozottan téltűrő növény tűrési küszöbe körül szóródnak, az aktuális helyzet ismerete nélkül "érthetetlenül" tarka képet kaphatunk a vegetációs időszakban a különböző helyeken lévő, "elfagyási papírformát" nem pontosan követő károsodott és nem károsodott növényekről.
A syagrus pálma eléggé hasonlít a kókuszpálmához. Én a kínai kenderpálmát javaslom. Nagyobb korában kibírja -15 fokot is takarás nélkül,ha védett helyre ülteted.
Nem ez egy Japán-Koreai fejlesztésű mondjuk mandarin.Ennek állitólag arra igen nagy a divatja annak ellenére,hogy huzós az ára.Kösz nem akarlak terhelni csak ha éppen arra van vásárlásod,hogy ismerős e a név.Köszi.
Sajnos nekem ez a perlites betakarás nem jutott eszembe késő ősszel. Szerencsére nem ültettük el őket ősszel, mert az itt mért eddigi leghidegebb -15 C biztosan kárt tett volna a viszonylag még gyenge és fiatal példányokban.
Arra is kíváncsi leszek, hogy a kákikkal mi történt az eddigi tél alatt....
A tavaszra tervezett kiwi-telepítést március végére tervezzük, ha az időjárás is úgy akarja....
Üdv. Gizimama !/ picit rövidebben ! Pár éve van mini kivim. Amikor vásároltam, nálunk Miskolc környékén az árusoknál bajor kivi volt a neve. Három - négy félét vásároltam - ezek nagy része egy - két évben termést is hozott, utána elpusztult. Egy porzó és termő maradt , pont a legnagyobb fajta. Négy - őt éve terem rendesen ,sok száz gyümölcs van rajta. Igen finom, viszont nem nagyon lehetséges elrakni mondjuk télre. Érés után azonnal fel kell használni. Tapasztalatom szerint az érés elhúzódik , talán több hétre is. Az a véleményem, hogy nem kell metszeni , még alakító metszés sem kell !! Viszont arra kell ügyelni , hogy az elmúlt évi vessző az anyatőre sohasem csavarodjon mert megfojtja. Nem nagyon figyeltem rá - ősszel egy kb. 40-50 mm átmérőjű tő a fojtás miatt kiszáradt, elpusztult. Nagyon könnyű szaporítani , sokat szaporítottam már , tavasszal a végleges , kicsit megtisztított helyére le kell dugni egy ,három .- négy szemes vesszőt és kb, 90 %-ban megmarad. Állandóan locsolni kell és az első évben naptól takarni kell./ teljesen / A múlt évben készítettem képeket a termő és porzóról , sajnos közben gépcsere volt nem találom. Emlékein szerint a termő sárga bibés volt a porzó inkább fehér . / Nem teljesen biztos / Tavasszal meg tudom mondani. Igen hálás növényke , szinte csak vizet kér! A korábbi évek saját szaporításból már van egy 8-10 töves mini kivi lugasom , nem nagyon látok rajta fagy károsodást. Tavasszal készítek pár képet. Üdv.Gyula
Ha éppen megfordulsz valamelyik koreai gyümölcsárusnál néz meg légyszi,hogy benne van-é a választékában az alábbi citrusféle.Ha jól tudom angol neve:Dekopon/latin:Citrus retikulata Siranui/.Ugy tudom drágább mint az átlag citrus. Köszi.
De megéri.De ez a kopaszkiwi egy méltatlanul háttérbenlévő dolog mert ebből is annyiféle és nagyon finomak vannak,nem kényes,piszkosul fagytürő,nincs ellensége stb.Én ugy jártam,hogy hol itt szereztem -hol ott aztán ide -oda leraktam az önporzot kicsupáltam/nem tetszett/a többi meg egymás porozza és nagyon fincsi.Amit meg felraktam képben az meglepően nagy.Ráadásul itt a topikban irták,hogy könnyen szaporithatók/én még nem probáltam/.
Igen, igen, de azért egy kicsit macerás a "krumplicsíra-effektust" megfelelően kezelni. Fityeházon a konténeres kivik a szabadban telelnek "nyakig" perlitben. Kutyabajuk!
Persze, azt kellene kikísérletezni, hogy milyen fenológiai fázisban levágott vesszőket lehet spontán meggyökereztetni. Lehet, hogy ebben áll a titok.
Az önporzós általában már a 2. évben terem, tehát valőszinüleg ez nem az. A nőivaruak kb. az 5-6. évben, a himek 3-4 évre virágoznak (legalábbis nálam) de van olyan 6 éves nőivaru, ami még nem virágzott. Hiába na, tudomásul kell venni, hogy a nők mindig késnek! :-))
Miért probléma, ha hajt a kiwi bent? Nálam is elkezdték, sajnos nem tudtam 0 C körüli helyet biztosítani nekik. (+6 +8 C körül vannak a leanderek társaságában)
Szerintem ebben az esetben a kitelepítést későbbre kell halasztani, mint egy pihenő állapotban lévő növénynél, és a kiszoktatásra kell még ügyelni, hogy az erős tavaszi napsütés ellen árnyékos/félárnyékos helyen kell szoktatni kb. 2 hétig a növényeket. Vagy????
Másik: nagyon jó hírem van, nem bírtam magammal és a december közepén ledugványozott kiwiágak cserepébe bele kellett ma kukkantsak. Mivel felül elkezdtek hajtani, ez általában már jól jelzi, hogy valami beindult a cserépben....
Óvatosan leütögettem a cserepet és láss csodát néhány vékony kis gyökérke volt már a földlabda szélén. :))))
Hogy bonyolitsam a dolgot a mininek is van önporzós és nem önporzós változata.Azért gondoltam,hogy az általad emlitett nem önporzos mert azt mondtad már korosabb és még soha nem termett.Persze ennek lehet az is az oka,hogy ha mindig csutakra vágták nem is volt virágja,igy a gazda előbb eressze el,hogy a virágból kiderüljön egyáltalán milyen virágot hoz.Ezzel nincs olyan metszési macera mint a szörösnél "csak"be kell igazitani a helyére ahová szánjátok.Itt a metszés elsősorban esztétikai szerepü nem élettani. Igy ha kiderül/virágjából/,hogy porzó vagy termő növény akkor meg kell venni a hiányzó párt/porzót vagy termőt/azt valahol a közelében telepiteni kell./Nekem egy lugas egyik oldalán van a termő/ezt látod a képen amit felraktam/vele szemben van a porzó.most mindkettöt ugy metszem,hogy jól nézzen ki a lugas.
Ma reggel -6 fok volt megvédett bennünket a felhőzet.Most szikrázó napsütés van -3 fok.Reméllem estére beborul,mert külömben reggelre -14 fok is lehet.
