tudatosság-éberség /magyarság/?/-buddhaság/a vallás , ill. az evolválódás lehetőségét biztosító szemlélet módok közt az a különbség. Míg az istenizmus vallása szempontjából a hierarchia az egyedek uralmi állapotát hívatott erősíteni egymás fölött. Addig az evolválódás szempontjából, az én kép, a tudás megosztása egymás között egy élhetőbb világ kedvéért,,,A mai oktatás viszont a vallás szempontjából szellemi rabszolgákat gyártja a hierarchiának-bürokráciának .. mit legfeljebb 60- 120 évig élvezhet az egyed... saját s mások kárára... gazdasági - hatalom -piac érdekében .. még ha ezt politika.. nemzetiség, köntösében teszi is ...
/ s ha Te a.. a lét szeretetéről való lemondásra sarkaisz .... :( nem egy jó karma..//
Spirituális FÜGGŐSÉG. A spirituális kereső — bizonyos nagyszabású élmények, és felismerések hatására könnyen függővé válhat, és észrevétlenül elsétálhat a valódi egyszerü Igaz mellett. Spirituális függőséget azok a spirituális élmények alakíthatnak ki, amelyek a drogokhoz hasonló eufóriával töltenek el. Ahogy eléred ezeket, az élményeket, egyre többet és többet akarsz belőlük. A spirituális tapasztalásnál nem létezik erősebb drog a világon. Ennek a fajtafüggőségnek az intellektuális összetevőjét az a meggyőződés adja, amely elhiteti veled, hogy ha ezek a tapasztalatok folyamatosan veled maradnának, akkor a jó érzés, az eufória sem múlna el. Épp úgy működik, mint a morfium. Megkapod belőle az első adagot és csodák csodája a lelki fájdalmad, mely szinte elviselhetetlen volt hónapok évek óta hirtelen eltűnik, és ezt gondolod: Végre megint jól érzem magam visszanyertem a régi ŐNMAGAM. Az elme a spirituális tapasztalatokra is gyakran ezt a mintát alkalmazza. „Ez az élmény maga a boldogság”ezt kell követnem — és megszületik az elhatározás, ha így vagyok jól, ha így lehetek boldog, ezt követem. És hamarosan olyan állapotba kerülsz, amely nem sokban különbözik egy egyszerű alkoholistáétól….azzal a különbséggel, hogy ő legalább sejti a problémáját. Ha beleesel, nem gyenge és talajt vesztett narkós vagy, hanem spirituális útkereső. Egy rövid ideig nagyon jól érzed magad, de aztán mindig meg kell tapasztalnod az ellenkezőjét is. A spirituális szárnyalást tehát spirituális mélyrepülés követi. Nagyon sokszor voltam tanúja és átélője ennek a folyamatnak egy vallásban. Amikor a spirituális lenn és fenn már elég sokáig váltogatta egymást az életemben, kezdtem gyanakodni, hogy a nagyszabású élmények talán csupán az inga kilengései, amelyeket törvényszerűen követ valami nagyon földközeli, nagyon kiábrándító tapasztalat. Lassan rájöttem, hogy egyszerűen képtelenség az ingát szélső állapotban tartani — hiszen annak alapvető természete, hogy jobbra-balra leng.(to be+ not to be-) Ezt a mozgást pedig nem állíthatom meg. Ez a kereső mechanizmusa, de ugyanakkor az „én’ mechanizmusa is. Ez utóbbi ugyanis ellentétekben gondolkozik, és mindig a szélsőségeket keresi. Megpróbál fenntartani egy bizonyos állapotot a többi rovására. A jót keresi, kergeti, és próbálja mindenáron elkerülni a rosszat. Mindaddig, amíg önazonosságod e szerint a mechanizmus szerint működik, nem leszel szabad még akkor sem, ha éppen fenn vagy, ahonnan minden csodálatosnak tűnik. A szabadsággal tökéletesen összeegyeztethetetlen, hogy bármilyen állapotot megpróbálj fenntartani. A tapasztalás lényege a változás, amely soha nem áll meg, akárcsak az óra mutatója. Azért fontos érintenünk a spirituális függőség témáját, mert e nélkül a fogalom nélkül nem értheted meg mi a probléma a Vallásokkal. Hogyan használja ezt a függőséget fel egy maroknyi hatalommániás és kopassza meg nem csak lelkileg (energia vámpírként) de anyagilag is, a vallási függőségben szenvedőket. A világon valójában minden tudatosság. Minden. Ha ezt megéled, egyetlen helyen sem akarod majd többé megállítani a tapasztalás ingáját. Hiszen ha a fenn is…… csak az inga egy pozíciója ugyanúgy, mint a lent, akkor talán, ahelyett hogy menekülnél szembefordulsz és ránézel, vagyis megszületik a hajlandóságod hogy megtapasztald az inga összes egyéb helyzetét. És ekkor elindulsz, hazafelé.
"mit szeretsz, kit szeretsz, hogyan szeretsz, miért szeretsz"
Ha erre valóban tudatossá válsz, így ismered fel: "ez hát a szeretet!" Ez azt jelenti nem az enyém, .......igy elszakadsz az én képzetétöl is amit a hat kapu generált,....mint "szeretet".....akkor mi marad ott?
spiritualitás anyag nélkül az az a*önteltség* .. mikor elhiszed álmodod a világot, s a lét csak a TE álmod. S csak tervezed milyen lesz a világ ha nem leszel magányos. / ez Gauta ma 4 nemes igazságának legmélyebb tanítása, az összetettségről..-ezért születettlen az álmodó-gondoló. vagyis légy éber mit kívánsz, mit szeretsz, kit szeretsz, hogyan szeretsz, miért szeretsz/a most akkor kényelmes ha van jövője... a hit terjesztette tudásnak csak tradíciója van .. mit még senki nem élt túl... nem kéne ezt átgondolni...?...!
Yamakawa Sógen maga elé nézve eltûnõdött, és azt mondta: igen, emlékezik arra a bizonyos pillanatra. Valamikor réges-régen, a hatvanas évek vége felé, még kamaszkorában látott egy filmet. Ez a film Európában, valahol Európa közepe táján játszódott, és arról szólt, hogy nehéz életû szegény emberek miként küszködnek a sorsukkal, a mostoha történelmükkel, az emberi létezés, a megmaradás gondjaival... A film végén egy fiatal fiú eljut a tengerhez s ott, a tengerparton, a végtelenség küszöbén üldögélve elgondolkodik a véges emberi lét és a térben-idõben végtelen Mindenség viszonyáról. És ezek a gondolatok mélyen megérintették õt, a hajdani japán diákfiút. Ezután azt kérdeztem tõle, ha fölidézném, vajon fölismerné-e azokat a mondatokat, amelyeket ama filmbéli fiú a tengerparton mondott? Azt felelte, minden bizonnyal fölismerné, mert annak idején, a vetítés után a szóban forgó gondolatokat följegyezte a naplójába. Idézni kezdtem József Attila szállóigévé vált verssorait:
"S valami furcsa módon nyitott szemmel érzem, hogy testként folytatódom a külsõ világban - nem a fûben, a fákban, hanem az egészben."
Yamakawa Sógen derékból mélyen meghajolva, szertartásosan bólintott. Igen, igen... Ez volt az a gondolat, amely oly mélyen megérintette õt, hogy a világról alkotott vélekedését, sorsának alakulását is jelentõs mértékben meghatározta. Megjegyezte még, hogy ezek a szavak ma is éppoly elevenen élnek és hatnak, s éppoly végérvényes a jelentésük, mint harmincvalahány évvel ezelõtt. A szívem kattogni kezdett. Nem magam miatt, hanem József Attila miatt.
az éberségnek semmi köze az emberiséghez és nem terjeszt semmit.
Annyit jelent észlelni, tapasztalni elfogadni.
Önteltség??? ... értelmetlen szó ennek a relatív és szubjektív életfelfogásnak egy primitív ítélkezése, értlmi próblémákkal küzdő emberek szájából. Hogy lehet, hogyan mernénk az önmagunkba vetett hit nélkül egyedül sétálni ... és ezt élményként kezelni és nem szorongani???
Az értelem nem vágyik semmire. Az értelem egy hatalmas tárháza a tudásnak, az ismereteknek a tapasztalatoknak a tapasztalásnak és az észlelésnek. Akiben ez nincs nincs őbenne egy darabkája se semmiféle csirának.
A teljesség önmagában teljes, akkor pedig mire is vágyhatna. A teljesség az az állapot amikor elfogynak a kérdések mert elfogynak a válaszok.
Mindent az első lépéssel kezdünk és nem a tízezrediknél akarunk egy másik hátáról lemászmi. Tanulj. Törekedj. Leginkább pedig kérdezz mert az a legnehezebb és a kérdéseid mutatják, hol tartassz.
Az út, mely szóba-fogható, nem az öröktõl-való; a szó, mely rája-mondható, nem az örök szó. Ha neve nincs: ég s föld alapja; ha neve van: minden dolgok anyja. Ezért: aki vágytalan, a nagy titkot megfejtheti; de ha vágya van, csak a dolgokat szemlélheti. E kettõ mögött közös a forrás, csupán nevük más. Közösségük: csoda, s egyik csodától a másik felé tárul a nagy titok kapuja.
a tudatosság szempontjából=értelmetlennek soraid, mik nem haladják meg a halandóság tradícióinak fenntartásának vélelmezettségét....s az emberi társadalmat a mennyei nagyságos kegyeiben tartani... . Halálra itélve eddig is mindenkit.. ezután is mindenkit.
//* másnak hiába mondanám--haláltalanság lapuja , kitárva.. atudatos gondolkodni képes lényeknek...*/
Bármit is írnék az ellenszenves lenne számodra,......biztos megvan az okod rá,... Szerintem tedd félre az ellenszenved , semmi értelme, csak magadnak ártasz vele. inkább önmagadban figyeld meg a dharmák játékát,.. .ha már buddhizmus,....mert önmagad számára te vagy a legfontosabb. Ha az érzékeid meg a gondolataid általi benyomásokon felülemelkedsz mi marad ott????
Nem neheztelek rád,... ugyan úgy tekintek rád mint bárki másra,....egyenlőek vagyunk, nincs rosszabb vagy jobb,...a lényegünk azonos. Ez nem szócsata, ez a történet önmagunk megértéséröl szól. Ezért írtam.
Jobb egyedül… Jobb egyedül menni, magányosan, szorongva és szomorúan, mint másokkal olyan úton, amely tévút, és méltatlan hozzánk. Müller Péter Nekem kicsit mást mond a dal, de az idézet szép---------------------------------------------------https://www.youtube.com/watch?v=MRAqwGU0AK8
amit írsz , abban hol jelent meg az éberség ? Ami az emberiség jövőjét s nem csak a történelmi szellemiség, működés-fenntarthatatlan szellemiségét .. terjeszti?
.. aminek tükrében írsz az mitől nem *önteltség* ha csak az elvártnak felelteted meg...magadat..soraidat?
//nem a z értelem mi a hatalomra, fészekre melegére vágyik. Az értelem közösségre vágyik.//
.....most ismertem fei ....hogy nem semmi amit alkottál életfilozófiát magadnak...... összhangban van a Tannal. Így vagyunk mind egyedül, egyediek.
Megfogadtam a tanácsod, és újragondoltam mindent a linked alapján.Nem jutottam volna ide önerőböl, ahogyan most gondolom a dolgokat, mégis egyedül tettem meg eddig az "utat", de nem magányosan. :)
A falra írt egy másik lényeges verset is Hui Neng, amit törölt az Ötödik Pátriárka mások irigykedése miatt:
Nincs bódhi fa. Nincs tiszta tükör. Valójában minden üresség. Hol van a por?
Nagyon meglepett. Ugye mannyire ismerős?..akár én is írhattam volna,....ezt szoktam itt emlegetni, ezt látta meg a tudat-(om) mindenben.....magamra ismertem benne,.... ide jututtam....de van tovább is, ahogyan megtörtént Hui Nenggel a Gyémánt szutra valódi megértése által.
Sok szépet tudnék most írni.....legyen ez:
"A saját elménk területén természetünk megértésének Eljövetele (Tathágata) kiterjeszti majd nagy bölcsességének ragyogását, fényességétöl a hat kapu, (az érzékelés) hat gyökere megtisztul, fénye áthatol a Hat Vágy Minden Világán. S ha a három méreg eltávolittatott, a pokol egyszerre csak megsemmisül, benn és kívül világosság lesz."
Nem tudtam abbahagyni e történet olvasását......nagyon jó volt, de mint szellemiségét megőrizve: nem ragaszkodom, sem nem vetem el a "hirtelen" vagy a"fokozatos" felédredés tanát....csupán törekszem ahogy a Tanbam van.
....bár nincs Bódhiszattva hiszen ez csak egy mejelölés, de mégis amit művelek immár kilenc éve, annak tekinthetem magam,... noha soha nem akartam az lenni.
"A Hatodik Pátriárka beszéde után a gyülekezet boldogsággal telve tisztelettel meghajolt és eltávozott a csarnokból",.... szóval, köszönök mindent. Különleges volt ez a topikos időszak az életemben.
" másnak hiába mondanám" Vekerdi könyvében, a lehetetlent próbálta meg.....a gépet gondolkodásra ösztökélni...., mondhatni mi is így kezdtük. Futott bennünk egy szofftver, ami biztosított arról, a világot olyan nak teremtsem aminek a gép kívánta. ezt felismerve, a tannak köszönhetőn nem orvoshoz fordultam, hanem beláttam az ember ami meghaladhatja a szokásokat...szoftvereket... ha a lét lehetőségét kell biztosítani ... mert nem a méret számít hanem a minőség.. a minőség pedig fejlettség....fejlődési készség kifejlesztése. S ha nem érzi az ember hogy Ő az evolúció jelenlegi csúcsmodellje... s ez nem teszi élni vágyóvá hisz a világ sorsa immár a kezében van, az ember teremti itt most jövőjét. Gautama ezt ismerte fel .. s én sem mondhatók semmi más újságot.... számotokra... amit mint írod Te is kezdesz belátni . A világ az amibe beleszületünk a bölcsőnk .. ha nem tanulunk meg élni a .. dajkálás csak ideig vah/halandók/. A világ olyan mint egy börtön .. ahol össze zárták az életfogytosokat , és a halálra itélteket. A halálra ítéltek istenben bízva, istennebbnek gondolják magukat akik a halálullak a Valhalla, Menyország tartományába kerülnek.. mindjár a muzulmán háremektől balra... :( ... s semmi nem érdekli őket... . Az életfogytosok meg tudják mi várna rájuk odakint.. így megvalósítanánk a túlélésünket idebent,,, de mindegy minden alapon .. nincsen hova készülődni.. így állandó a viszály. Hiszen szerintük mindannyiunkra azt a sorsot, szánta az Apánk. Mi leszünk a főfogás a menyegzői vacsorán... .
Egy genetikai kísérlet vagy ami ha jól választ /pavlov/ életben marad. s nem olyan rossz a sorsom, hogy ne ábrándozhatnék élhetőbbről /
az ismert buddhizmusnak, az a gondja, hogy a tan nyelvezete átértelmeződőt a halandói isten kultuszhoz. Ami valójában nem haladja meg a *fétis imádat/relikviák, szobrok, státuszok/* lehetőségeit.
Így az élet védelem ,- értelem sem jelenik meg a gyakorlóban, csak a sorban levés élménye... a trend-tradició.
Ebbe viszont mindenki belehal, na most akkor miért is értelmes lény az ember? Ha az életét -társadalmat arra használja mint egy gép... szokások terelte gondolkodást követ .. mi az egyed mulandóságát okozza.
.. s annyira buta elhiszi .. a halál nem halál.. a háború , nem erőszak, a pénz rendszer , nem erőszak, a vallás , nem erőszak.. a vezetői kényelem. Értelmiség .. nem szellemi elnyomás.
ebből sok minden lehet ..értelmes lény- buddha biztosan nem...
a ma buddhizmusa ellehetetleníti. a buddhává válást, így az egyed fejlődést. A halandóiság elfogadása szerintin az élet értelme az egymás fölötti hierarchia fenntartása marad , mivel a világ teremtését , hatáskörén kívül helyezve.. mulandóságát tartja-teremti .... ezt szellemi változás nélkül nem oldható fel, hiszen a világ teremtésének élménye nélkül.. csak az egymáson uralkodás .. lehet értelmes/ösztön,-szaporodás/... vagy is amíg istent-fétis imádat van .. addig a szellemiség nincsen rendben.
az ismert buddhizmusnak, az a gondja, hogy a tan nyelvezete átértelmetedőt a halandói isten kultuszhoz. Ami valójában nem haladja meg a *fétis imádat/relikviák, szobrok, státuszok/* lehetőségeit.
Így az élet védelem ,- értelem sem jelenik meg a gyakorlóban, csak a sorban levés élménye... a trend-tradició.
Ebbe viszont mindenki belehal, na most akkor miért is értelmes lény az ember? Ha az életét -társadalmat arra használja mint egy gép... szokások terelte gondolkodást követ .. mi az egyed mulandóságát okozza.
.. s annyira buta elhiszi .. a halál nem halál.. a háború , nem erőszak, a pénz rendszer , nem erőszak, a vallás , nem erőszak.. a vezetői kényelem. Értelmiség .. a szellemi elnyomás.
ebből sok minden lehet .. buddha biztosan nem...
a ma buddhizmusa ellehetetleníti. a buddhává válást, így az egyed fejlődést. A halandóiság elfogadása szerintin az élet értelme az egymás fölötti hierarchia fenntartása marad , mivel a világ teremtését , hatáskörén kívül helyezve.. mulandóságát tartja-teremti ....
Van más is. Eredetileg nem volt semmi. Valóban. Semminek nem volt neve.
Ehhez elég ha nincs megfigyelő.
Vagy van egy, de az buta megfigyelő aki azt gondolja hogy portalanítani kell. Miért is???
Végül nagyon sokáig nem volt én-tudata az embernek, de talán pont ezért maradt meg a faj.
... meg van más is és mind megfelelő, ami eszedbe jut.
Szóval csak a tudat van!!! ... de két igazság.
Tehát mélysége van a kérdésnek ezért először megmutatok hiteles fordításokat:
Ezt írta Sen-sziu:
A test a bodhi [= a bölcsesség] fája, Az elme olyan, mint egy tiszta tükör állványa, Mindig szorgalmasan törölgetni kell, Nem szabad engedni, hogy belepje a por.
azonban Hui-neng verse így szólt:
A bodhi gyökerét tekintve éppen nem fa, Miként a tiszta tükörnek sincs állványzata, A buddha-természet örökké világos és tiszta,, Ugyan hol is lephetné be azt a por!
..., de egy másik verse meg így szólt:
Éppenséggel az elme a bodhi fája, S a test a tiszta tükörnek állványzata, A tiszta tükör eredendően világos és tiszta, Ugyan hol is piszkolná be azt a por!
az első verse ellentmond Sen-szú vesének de tartalma alapján a "hirtelen megvilágosodás szólója lett. Nem titok a kolostorban veszélyben volt az élete. Az ötödik pátriárka nem is ezért döntött úgy ahogy döntüött a második vers alapján ... amiben tisztán áll a cáfolat éérthetően. A jelentése ugyanis fontos:
Hui-neng ezt mondja: "Az én módszerem, a kezdet kezdetétől fogva, akár hirtelen, akár fokozatos megvilágosodásról van szó, mindenképpen a nem-gondolkodást állítja fel legfőbb elveként, a nem-jellemzőt tartja a lényegének, és a nem-ragaszkodást az alapjának.
Mit nevezek nem-jellemzőnek?
- a nem-jellemző nem más, mint a jellemzők közt elszakadni a jellemzőtől;
- a nem-gondolkodás nem más, mint gondolkodás közepette nem gondolkodni [= nem sodortatni el egy gondolat által];
- a nem-ragaszkodás pedig az ember eredeti természete, mely gondolkodik és gondolkodik, de nem ragaszkodik (egy gondolathoz sem),
- a korábbi gondolkodás, a mostani gondolkodás és a jövő gondolkodása, a gondolkodás örök folyamata, amelynek sohasem szakad vége.
Volt időm ráébredni, hogy akárhogyan is jelölik a fordítások Hui-nenget nem az a lényeg, hogy minek nevezik. Hanem az amit tanított. Kezdetben ezért a tévedésemből fakadóan elvetettem a tanítását is. Hiba volt. Ha ugyanis a tanítást veszem az filozófia. A hirtelen és a fokozatos az pedig értelmetlen a filozófiában. Én meg ugyan nem feleslegesen emlegetek sok szatorit. Azonos dolgok egymásutánisága okozhatja a téves nézetet. hogy a fokozatos az lassú. Hui-neng pedig a hirtelen. Elég súlyos ... ugye???
ha ezt bevégzed akkor újra lehet gondolni a mély meghaladó bölcsesség szíve szútráit. Akkor végleg elszakíthatod magadat a vallástól és elkészítheted az életfilozófiádat. Enélkül semmi leszel ami sodródik, nem leszel, nem leszel ami képtelen elszakadni a gondolatoktól, ami hordozza az örök létezés pecsétjét mert a gondolkodás ami az örök és soha nem szakad vége. Ez a haláltalanság pecsétje. Gondolom világos hogy vége a lineáris eszme rendszernek is. Minden csak egy kör. Ami lineáris annak van kezdete és van vége, ezért az pillanatnyi nem lehet. Ez már tiszta filozófia, és vitatni sem lehet mert Nágárdzsuna írta le. Nagyjából egy kilométerrel nőhetsz ha túl vagy ezen.
