" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A 10 fokos negatív anomália mértékét azzal lehetne legjobban érzékeltetni, ha elképzeljük, hogy egy átlagosan 20 fokos középhőmérsékletű nyári hónap középhőmérséklete 10 fok lenne egy bizonyos évben.
Úgy gondolom, ez a tél már az eddigi hőmérsékleti mélypontjaival is jóval átlag alattinak minősíthető. A bemutatott példák talán eléggé meggyőzőek abban a vonatkozásban, hogy a dombok inverziónak köszönhető klímája milyen mértékű lehűléseket képes kivédeni és még jóval a biztonságos tartományon belül tartani az egészen kényes növények tűrési szintjén is. Az idei tél -18 -23 -26 fokos síkvidéki értékeit lehetne a Magyarország területén az átlagosnak tekinthető téli minimumoktól már 4-5 fokkal alacsonyabb értékeknek tekinteni. Látható, hogy egy ilyen mértékben negatív anomáliát mutató tél esetében is megbízhatóak a 200-300 méteres szintek. Nincs lelkierőm arra is példákat bemutatni, mit eredményezne egy 10 fokos negatív anomáliát mutató légköri helyzet.
Azért vagyok ennyire óvatos és csak nagyon mérsékelten optimista, mert a tévesen minden mozzanatában, általánosan melegedőnek értelmezett klímát az átlagosnál megbízhatatlannak ítélem. Minden évszak minden időszaka tele van a régebbi légköri folyamatokhoz képest atipikus elemekkel. Olyan ez, mint amikor az egy ideig teljesen megbízhatónak látszó kutya furcsa, a gazdájára is veszélyes magatartásformát kezd fölvenni. Attól kezdve a labilissá vált idegrendszerű állattól akkor is tartani kell, ha időlegesen éppen a szokásosnál is jámborabbnak mutatkozik. Remélem, hogy nem áll be egy akár egészen extrém fagyhelyzet, amit már az inverzió sem képes kellő határok között kompenzálni (legalábbis a füge és a babér tűrési szintjén.) Ettől még akkor is tartok, ha a bemutatott példák alapján szinte csodákra képes.
Abban bízunk, hogy a minden tudományos hókuszpókuszt nélkülöző, empirikus alapokra épülő módszerek és az ezeken keresztül bárkivel könnyen beláttatható evidenciák előbb-utóbb megteszik hatásukat és hasznosulhat a köz javára mindaz, amivel én évtizedek óta, követőim pedig néhány éve foglalkoznak.
Többek között a 'Természet Világa' januári számában is megjelentettünk egy klimatológiai cikkünket. A kéziratot nagyon régen leadtuk, olyankor, amikor még nem tudtuk, hogy ilyen telünk lesz és hogy a cikk megjelenésével egyidőben (vagy kevéssel előtte) majd pontról-pontra megerősítést nyer a valóság által mindaz, amit ott leírunk.
Kedves Mariann, gondolom érzékelted, hogy amikor olajfáról, oleanderről és egyéb, kimondottan enyhe téli klímát igénylő növényről van szó, akkor én nagyokat hallgatok. Ezt annak ellenére teszem, hogy a mért hőmérsékletek tanúsága szerint nem a legrosszabb adottságú helyek valamelyikén működöm. Azért teszem, mert szeretnék a realitás talaján maradni. A területemen található hatalmas babér könnyen ragadtathatna olyan irreális fantáziálásra, mint aminek villányi borász ismerősöd "esett áldozatául". Amint tapasztalhattad ezt a témát nem elsősorban hobbikertészeti szemszögből közelítem meg, sokkal inkább azt igyekszem tanulmányozni, hogy a bizonyos mértékig korlátozottan téltűrő növényeknek GAZDASÁGI TÉNYEZŐKKÉNT milyen esélyeik vannak hazánkban. A saját "hobbikertem" tesztterületként működik és a nagy gondossággal és precizitással végzett klímamegfigyeléseink és méréseink is a fent leírt cél szolgálatában állnak. Ezeket többek között ezen a fórumon is publikáljuk, egyben bemutatva és közkinccsé tenni igyekezvén ezek módszertanát. Abban reménykedünk, hogy azon túlmenően, hogy a hobbikertészkedőknek és leendő őstermelőknek (mint amivé Te is válsz) hasznavehető információkat és módszertant adunk át, talán fölhívjuk magunkra olyanok figyelmét is, akik valamilyen szinten az ország gazdaságában ennél is meghatározóbb tényezők, netalán diszponálnak is abban.
A ma reggeli -8 fokkal nem a ma éjszakai minimumot láttad a hőmérőn. Ebben az órában már az éjszaka második felében -14 fokos minimumot mérő Iklódbördőcén is csak -7 - -8 fok volt. Erről írt Floo közel egy hete (és tökéletesen igaza lett).
"Sajna a csütörtök hajnal ismét kemény fagyokat hozhat, ahol most -18 fok lett Győr környékén, oda a GFS -11-12 fokot várt. Kedden mediterrán ciklonból havazás néz ki, utána csütörtök hajnalra a Dunántúl nagy részére -14-15 fok körüli értékeket vár. Szerintem völgyekben és sík vidékeken -15-20 között, a jobb fekvésekben -8-15 fok közötti hőmérsékletek lesznek. Bár aki reggel 7-kor kel és nézi meg a hőmérőjét, az nem biztos hogy a minimumot látja, ugyanis valószínűleg éjfél és 3 óra között lesz a leghidegebb, utána már enyhül valamelyeset."
Ez következett be, a vártnál valamivel szűkebb szórással!
Tegnap reggel -11 fok volt.Ma reggel -8 fok éjszakára befelhősödött az ég. Jelenleg -3 fok van. Állítólag jön a havazás.Az idei tél nagyon kemény.Eddig -14,5 fok volt a Gellénházi dombtetőn. A völgyben -17 fok volt.
Az én kertemben találhatók. 1993 körül ültethettem ki, akkor 6 évesek lehettek. Most 3-4 méter magasak lehetnek. Fiatal korban védeni kell a téli csapadéktól, mert a szívrügy kifagyhat.Elméletileg, ha a törzsmagassága eléri a félmétert akkor már nem kell takarni, de én nem kockáztatok.Ebben a korban kezd virágozni. Jó ha védett helyre ülteted.Nálatok milyen hidegek vannak, előfordul -15 fok?
Érdekes a 310 méteren lévő csillagvizsgálói -10,9 fok viszonya ezekhez a hőmérsékletekhez. Ha tiszta inverziós helyzet van, akkor ez a legmagasabb szinten lévő állomás méri a legkedvezőbb értéket, mint ahogy ez decemberben történt. Olyankor azonban, amikor az éjszaka egy részében szállított fagy típusú szituáció van, előfordulhat, hogy a magassággal többet vesztünk a réven, mint amennyit nyerünk a vámon. Mindig érdekes kérdés volt az, hogy milyen magassági tartomány a legoptimálisabb az inverzió, a középhőmérsékletek és egyéb paraméterek szempontjából. Látható, hogy miközben az inverziós alapelvet minden magaslati mérési hely megerősíti, elég jelentős eltérés mutatkozhat az egyes helyek egyéb hőmérsékleti jellemzőiben. Megállapítható, hogy nincs úgy "általában" klíma még egy szűkebb földrajzi területen sem, de még analógként értelmezhető pozíciókban sem, hanem mindenhol mikroklímák milliárdjainak az összessége van.
A 3 dombi pozícióban mért -10,0 fokot sem egészen elérő hőmérsékletek Magyarország elmúlt éjszakai, hivatalos állomásokon mért értékeinek tükrében értékelhető igazán!
Elmentünk leolvasni a hőmérőket a csörnyeföldi és a tormaföldei hegyre! Íme az adatok, a képek önmagukért beszélnek! Az általunk mért adatok közelében a lendvai szőlőhegyi állomás is nagyon hasonló minimumot mért! Mindkét általunk telepített hőmérőről egy-egy kép is mellékelve, a tormaföldeit örömünkben elfelejtettük lefényképezni, mielőtt lenulláztuk! Tehát: Lendva-hegy -9,9 fok, tormaföldei hegy -9,9 fok, csörnyeföldi hegy -9,6 fok. Szándékosan olyan helyen helyeztük el a hőmérőt a tormaföldei hegyen, ahol számottevő összefüggő hóréteg maradt a korábbi havazásokból. Érzékelhető azonban, hogy ennek nincs vagy alig van jelentősége a dombon.
"A régi jó szagemberek csak jól jöhetnek ki belőle: Ha mindent elpusztít egy brutális hideg, akkor mondhatják azt, hogy lám, mi azért nem szorgalmaztuk a korlátozottan téltűrő növények honosítását, mert nálunk "ilyenek a telek". Ha szelídebb formában jelentkezik és nem tesz nagyobb kárt, akkor pedig azt mondják, hogy igen, most már a "globális felmelegedés" lehetővé teszi az újabb fajok bevezetését Magyarországon. Próbáltuk volna bezzeg a mi időnkben, amikor olyan telek voltak, hogy...."
Addig-addig jön itt nekünk a negativ hullámaival, hogy a végén még bejön. Javaslom, h. a következő találkozón tartsunk egy kellemes Floo-vadászatot! :-))
