Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
A villamos - vasút találkozóról annyit tudok, hogy Leiden közelében 1924.VI.24-én történt. A mellékelt hálózati térképen (ami persze 24 évvel későbbi) több találkozási lehetőség is látszik. Mintha közös vonalrész is lenne....
Amennyire én tudom, ez a baleset egy szintbeni kereszteződésben következett be, azért nem látjuk a felsővezetéket, mert a villamosvágány a hátunk mögött van, szegényeket eddig tolta a gőzmozdony.
Tudni kell, hogy a Budapester-ek nem városi villamosok voltak, hanem városköziek, Haarlem, Leiden környékén. LRT-nek csak azért nem mondanánk őket, mert hát 30-36 tonna volt egy kocsi.
Olyan sok talán nem volt. Amennyire én látom, 9+9 db Grosse Boedapester, és 11 db Kleine Boedapester készült 1924-ben.
A Grosse Boedapester: "A holland NZH villamostársaság, a "kék villamos" a Leiden - Haag - Scheveningen vonalra 1924-ben szerezte be a középejáratos pótkocsis szerelvényeket. A "Budapester" becenevű kocsik az 1960-as évek elejéig szolgálták a sűrű városhálózatú térséget. A négytengelyes villamosok igen nehezek voltak - a motorkocsi mintegy 36.6 t - talán ennek köszönhetően viszont kiválóan futottak. A normálnyomtávú szerelvények (A401-409 + B401-412) mellett 1000 mm-es nyomtávú változat is készült (A451-459 + B451-466), azonban míg az előbbiek 1200V egyenárammal működtek, az utóbbiak hálózati feszültésge csak 600V volt, így a motorkocsik két áramszedőt kaptak. A B412 pótkocsi helyreállítva az NZH Haarelmi múzeumában található. Mivel hosszú éveken át forgóvázaitól megfosztva víkendházként használták, a restaurálás egyik fő feladata azok újragyártása volt, amire a Ganz-Mávag vállalkozott."
A Kleine Boedapester: "A 400-as sorozatú "Budapester"-ek mellett az NZH részére kissebb és kiseeb teljesítményű változatban is készültek azokhoz nagyon hasonló szerelvények (A501-511 + B501-515), melyek a "Kleine Budapester" becenevet kapták. Még a kisebb változat motorkocsija is 30 tonnát nyomott. Később rendkívül hasonló, de ívesen záródó homlokfalukról felismerhető szerelvények is megjelentek (A512-516 + B516-521), azonban holland eredetük miatt ezeket nem nevezhetjük "Budapester"-nek. Az 1940-es évek végén a pótkocsikat vezetőfülkével látták el, és a 400-as sorozatú szerelvényekhez használták vezérlőkocsiként."
A helyiek hamar megszerették, és Budapesternek, azaz Budapestinek keresztelték el. Ha minden igaz, az 1920-as években a Ganz összesen 70 darab 1000, illetve 1435 mm nyomtávú motor- és pótkocsit szállított az Észak-Déli Holland Vasúttársaság részére.
Külföldre gyártott Ganz cucc, kilencven valahányas Vasúthistória évkönyvben írnak róla, majd megnézem otthon, ha addig nem írja be valaki a pontos adatokat.
Létezik egy 2008 őszén megjelent könyv az osztrák Dieter Stanfel tollából: "k.u.k. Militärfeldbahnen im Ersten Weltkrieg". Ebben található infó a vasútról.
Hogy mit látunk a képen, azt nem tudom, de Dorna Vatra volt az ún. Császári és Királyi Benzin-Elektro Vasút egyik végpontja. (akkumulátoros normál nyomtávú vasút, olyan kis tengelyterheléssel, hogy elég volt neki a 9 kg-os sín is!)
A helyszín az oké, hiszen én csináltam ott a fotót, amikor a gőzössel felpöfögtünk a hegyre, csak a kocsiban nem voltam biztos. Az látszott, hogy lánykorában villamos volt...
Divi, a "Budapesti meséket" ha láttam is, akkor is legföljebb taknyos kölyökként, szóval nem tudom a választ...