" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én nem vagyok annyira biztos benne, hogy a képen szereplő pálmák syagrusok. Sokkal inkább kókusznak tűnnek. Nem nagy dolog a strand tulajdonosának a nyári szezonban ilyeneket kiültetni, Floridából nem bonyolult nagy növényeket hozatni és szezonon kívül valahol átteleltetik őket.
Talán egy olyan irányú nemesítési folyamat is hasznos volna, amely azzal foglalkozna, hogy a kopaszkivikből szelektáljunk ki kopasz héjú, minél nagyobb gyümölcsű fajtákat. A sárga chinensis fajták részben már megfelelnek ennek a feltételnek, sokkal kevésbé szőrösek, mint mondjuk a Hayward. Kíváncsi lennék, eszébe jutott-e már valakinek a chinensis hibridizációja mondjuk az argutával, callosával. Ha nem is lenne belőle kereskedelmi fajta, de kerti célra tökéletes volna. Ha nagyüzemi szinten gondolkozunk, akkor a mini fajták törvényszerűen háttérbe szorulnak, azonban ettől függetlenül mindenképp érdemes volna velük foglalkozni.
A pálmaliget telepítéssel én is már hosszú ideje bombázom őket. Szegény Floo nem tehet róla, hogy ez a helyzet, az összes létező tudományosnak tekinthető előrejelzés szerint két hetes időtávon sincs semmi remény még arra sem, hogy a sokévi átlag közelébe kerüljünk, hogy azt egyáltalán alulról súroljuk...
Ezt a -19-et, ha jól tudom, a felcsúti hivatalos állomáson mérték. Képzelheted, milyen igazságtalan, ha ránéznek a térképre és ezen adat alapján az egész térséget ítélik meg negatívan. Netán emiatt a szakma eltanácsol bizonyos fajok és fajták telepítésétől, nem kapod meg a megfelelő intézményi támogatást egy ilyen atipikus ponton begyűjtött klímaadatok miatt. Éppen ez az indíttatás inspirál minket is és ezért is foglalkozunk annyit a klímával, időjárással.
Kína még nem is annyira kivinagyhatalom ahhoz képest, hogy ott őshonos. Ott is elég későn kaptak észbe, amikor már évtizedek óta Új-Zéland állt az élen. Olyan ez, mint a fejdzsoa/fidzsoa "goiabeira serrana" brazil nemesítéséről szóló beszámoló. Ott is egy amerikai professzornak kellett egy brazillal találkoznia, hogy amaz rádöbbenjen, hogy egy náluk őshonos növényfajra annyira nem figyeltek eddig fel, hogy addigra már a világ számos országában komolyan elkezdték termeszteni.
Hát már az nagy megkönnyebbülés lenne, ha a jóslatod a jövőt illetően is beválna és nem jövőre kellene megtapasztalnunk egy hasonlót, vagy ennél is rosszabbat!
A sírás közben, vagy inkább helyette már azzal megvalósíthatunk egyfajta mini-polgári engedetlenségi mozgalmat, ha legalább akinek van megfelelő területe, biztosítja saját maga és környezete függetlenségét az import kivitől, kákitól, stb., és ez szájról szájra terjed.
Az evolúció persze ilyen tekintetben is működik, de nem egy élőlény szűkre szabott életén belül, hanem generációról generációra és az esetek többségében elég sok generáció kell hozzá. Hosszabb távon egy kényszerítő körülmény hatására azok a véletlen mutációk maradhatnak fent, amelyek a megváltozott körülményekhez adaptálódnak.
Valószínűnek tartom, hogy ezek a nálunk régóta honos fügefajták a Közel-Keletről származhatnak török közvetítéssel. Ezek a jobb téltűrést mutató olasz fajták viszont valószínűleg hosszú ideje honosak Észak-Olaszországban és talán már egy több évszázados tudatos, vagy nem annyira tudatos szelekción is átmehettek az előbbiekkel ellentétben.
Sajnos, nem. Vannak Magyarországon elterjedtebb fügefajták, egyiküket "ujjas óriásnak", a másikat "nénifügének" neveztük itt el. Mindkettő a rosszabb téltűrő fajták csoportjába tartozik. Ugyanakkor vannak melegebb éghajlatról származó, jobb téltűrő fajták. Ha úgy lenne, ahogy mondod, Amerikában az ott élő feketebőrű népesség már az odatelepítés első éveiben kifehéredhetett volna. Talán pár százezer év alatt beíródik majd a génjeikbe a csekélyebb napfényellátottság. Előbb nem számítok rá.:))))
"Miért is fontos kritérium a téli minimumhőmérséklet? Az év folyamán (jellemzően a téli hónapokban) előforduló legalacsonyabb hőmérséklet egyértelműen meghatározza bizonyos növényfaj túlélési esélyeit adott földrajzi ponton. Ha összehasonlítjuk a Magyarországon hagyományosan művelt gyümölcsfajok számát a mediterrán térségben termesztett gyümölcsfajokéval, rendre azt találjuk, hogy a fajok számát Magyarországon az esetek túlnyomó többségében nem a vegetációs időszakbeli hőösszeg alacsonyabb volta, hanem a teleken epizódjelleggel előforduló túl alacsony minimumhőmérséklet korlátozza..."
Két részlet a 'Természet Világa' januári számában megjelent cikkünkből:
"A szlovén-horvát-magyar hármashatár közelében fekvő jeruzalemi borvidék egyik 345 méteres dombjára telepített klímaállomás adatai élesen ellentmondanak a magyar klímaelemzéseknek és klímatérképeknek. A jeruzalemi állomás 1971-2000 közötti adatsorában -18,5 fokos abszolút téli minimum szerepel. Ezt 1985 telén mérték. Ilyen érték a síkságokon és dombvidéki völgyekben kis túlzással, évi gyakorisággal előfordul a Kárpát-medencében. Sőt, ugyanebben a harmincéves időszakban Olaszország számos mediterrán éghajlatú körzetében ehhez hasonló, vagy ennél lényegesen alacsonyabb abszolút hőmérsékletet is mértek. Például:
A jeruzalemi -18,5 fokos érték azt jelenti, hogy ennek a térségnek az ilyen magassági szintjein, az elhanyagolható térségi távolság miatt, a dombvidék magyar területein is ehhez nagyon hasonló hőmérsékletet lehetett mérni. Tehát ennek a hidegnek és fagyosnak ítélt körzetnek sokkal enyhébb harmincéves abszolút minimumai voltak a dombvidék megfelelő szintjein, mint például Firenzének. Nem kis jelentőségű dolog ez, ha tudjuk, hogy ez a tényező bizonyos növényfajok túlélésének a legfőbb meghatározója. Akkor is nagyon érdekes lehet az összevetés, ha a dombvidéki tavaszi abszolút minimumokat vizsgáljuk, amelyekből megállapítható, hogy a vegetáció kezdete után, április és május hónapban abszolút értékként is csupán jelentéktelen fagyok fordultak elő (április -2,5, május 0 fok, egyszer előforduló abszolút minimumként)). Ebből az következik, hogy 30 éven keresztül ismeretlen volt ezeken a szinteken a jelentősebb virágzási tavaszi fagykár, májusban pedig fagy nem fordult elő. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezek nem speciális mikroklímájú pontok, hőszennyezésről pedig szó sem lehet, a dombvidéken ez a klíma óriási területeket képvisel. Soha, sehol nem készítettek még olyan kataszteri regisztrációkat, amelyekben ezek a területek egy ilyen klímapotenciál adta, kivételes többletértékkel rendelkeznének, hasonlóan, mint a termékenység és egyéb tényezők alapján értékelő aranykorona rendszerben, annak kritériumai szerint magasra értékelt területek. Így olyan gazdaságpolitikai irányelvek sem láthattak napvilágot, amelyek az ilyen területek magasabb hozzáadott értékű kultúrák művelésére irányuló hasznosítását jelölték volna ki célként, hiszen a felismerés hiányában ilyen törekvés nem is születhetett..."
"A Magyarország klímakörzeteit bemutató térképen a legzordabb térségek egyikeként jellemzett nyugat-zalai dombokon lévő növényi indikátorok tapasztalati megerősítést nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a múltban minden bizonnyal sikerrel lett volna meghonosítható itt a füge téltűrési képességeinél jóval kedvezőbb hidegtűrésű Diospyros kaki, a még annál is ellenállóbb kiviről nem is beszélve, valamint egyéb, ezeknél még korlátozottabban téltűrő fajok is. Amennyiben az esetleges klímaváltozás hatására emelkedő középhőmérséklet mellett a szélsőséges időjárási epizódok megszaporodnak, az a furcsa helyzet állhat elő, hogy talán éppen a felmelegedést követően nem lesznek meghonosíthatóak olyan gyümölcsfajok, amelyek az elmúlt évtizedekben, a fügeindikátorok tanúsága szerint biztonsággal termeszthetők lettek volna. Egy esetleges eddigi honosítási törekvéstől pedig lehet, hogy csupán a klíma hiányos értékelése fosztott meg bennünket...."
Megjegyzés: Érdeklődtünk, hogy a jeruzalemi állomás fennállása óta mértek-e ennél hidegebbet. Azt a választ kaptuk, hogy nem. Ez azt jelenti, hogy már fél évszázados időtartamról beszélhetünk.
Persze tudok küldeni mini kivi vesszőt , de szerintem még egy picit később kell vele foglalkozni , ha közvetlenül kiültetésre kerül. A benti szaporítás nekem általában nem jön össze. Most még rossz a levelező rendszerem /E-mail / , de remélem rövid időn belül megjavul. Jelzek - majd cím kell. Üdv: Gyula
Szerencsére itt, ezen a környéken egy kicsit jobban állunk ilyen tekintetben a magyar átlaghoz képest. Képzeld el, hogy a drága hőmérőket is ott merjük hagyni az Isten szabad ege alatt!
Nagyon szeretnék menni, de nagyon nehéz elszabaulnom úgy, hogy a kicsi még szopik, bár már ideje lenne leszoktatni mert lassan 2 éves lesz. Aztán ott a tavasszal kezdődő építkezésünk, amit én "felügyelek".....röghöz vagyok kötve. :)
Itt van a Syagrus romanzoffiana és a Cocos nucifera. 