"saját fatelep, fűrészüzem, saját szárító. bejön a megrendelés, kimegy az ember és a 700m3 raktáron levő anyagból kiválasztja az adott munkadarabhoz legmegfelelőbbet. nem semmi érzés lehet."
Na, én tőle szeretnék tokot venni mondjuk az egyik ablakhoz. Az ismertetés alapján bútort gyártanak, nem nyílászárót és abból sem a legolcsóbbat.
Kértem az egyik helyi mestertől tetőlécet, hétvégén kellett volna, nagyon gyorsan. Csak szárítottat tudott adni, a padláson tárolja valahány évig. Hát megküzdöttem vele elég rendesen, keményebb mint a fém :D
saját fatelep, fűrészüzem, saját szárító. bejön a megrendelés, kimegy az ember és a 700m3 raktáron levő anyagból kiválasztja az adott munkadarabhoz legmegfelelőbbet. nem semmi érzés lehet.
a nyers faanyag árához képest ez 20-30%. ráadásul van minimum tétel, és amíg szárad, addig áll benne a pénzed. egy asztalos sem pazarolja a helyet és a pénzt arra hogy alapanyagot raktározzon hátha lesz rá meló. akkor veszi meg, amikor megvan a megrendelés, viszont akkor azonnalra kell. így ki kell fizesse másnak hogy az raktárat és tőkét ölt ebbe, viszont akkor drágán kell vállaljon vagy kevesebbet keres.
a tuti buli venni 80ezerért talán légszáraz anyagot, a fűtött műhelyben "szárítani" egy pár napot, és a terméket kicsivel árazni az alá, amit rendes műszárított rétegragasztott frízből gyártottak. http://www.faker2000.hu/index.php/hu/ajto-es-ablak-frizek
biztos van ilyen is, de hogy ez lenne a legtöbbször az egy baromság.
külön ipar gyártja az ablakfríz nevű félgyártmányt, az száraz és rétegragasztott, tuti nem vetemedik. az én ablakaim lassan 8 évesek, és semmi bajuk. http://www.holzteam.hu/ itt csinálták őket. de rokonnál van http://ritok.hu/, annak sincs semmi baja.
ez max a kisiparosokra lehet igaz. nem kettő rendes gyár van ahol gyártanak fa nyílászárót, rétegragasztott, csomómentes anyagból, ami tökéletesen száraz. cnc gépekkel, mm-nél pontosabban. ezekkel az az egy gond van, hogy az olcsó műanyaghoz képest nagyon drága, a jó műanyaghoz képest is drága, a szuper felsőkategóriás műanyagnál viszont olcsóbb.
Lassan eljutok a fürdőszoba burkolatának fugázásáig. Minden jó tanácsot szívesen veszek. Sok oldal t elolvastam, nagyjából képben vagyok, de hátha... :)
A sarkokba sziló kerül. Ezt érdemes esetleg előre kikenni? Arra gondoltam, hogy akkor nem kell óvatoskodni a fugázásnál, hogy kitölti a rést, amit nem kellene. Vagy ha a szappanos vízzel spriccelek, az bekerül a még fel nem töltött résekbe, akkor ott nem áll majd meg a fugaanyag?
Ami fugaanyag a szivacsos átmosás után ott marad (cementfátyol), azt később szárazon le lehet dörzsölni? (valahol olvastam)
Padló vagy fal legyen az első? Falat gondolnám, de hátha nem.
Most olvasom, hogy a fugaanyagnak elvileg csak a lapok széleihez kellene tapadnia, a rés aljához nem. Ezt hogy lehet kivitelezni? Van értelme? A ragasztó itt-ott előfordul a résekben, bár kitakarítottam, de ugye nem kell betonig kikaparni?
A fuga mélysége ne haladja meg a fuga szélességét. Ezt hogy? Ha mégis, inkább töltsem ki utólag ragasztóval? Vagy fugazsinórral?
A fuga tömörítéséhez elég a gumis lehúzó, vagy érdemes fugasimítót használni. Ezt mikor?
"És nem, nem a mesterekkel van sokszor baj, mert szép munkát adnak ki a kezükből. Egyszerűen ahogy hallottam nem tudnak ők sem igazi száraz anyaggal dolgozni, már ami a megfizethető kategóriát illeti..."
Szerintem az a mester hibája, hogy nem megfelelő minőségű műszárított fával dolgozik. Ham indent jól csinálna, akkor utólag már nem száradna össze az anyag. Persze, akkor többet kellene kérni a nyílászáróért.
Mi egy lakást újítottunk fel nemrégen, ebbe borovi fenyőből készült ajtókat rakattunk, amit maszek asztalos készített. Rendesen pácolva, kezelve, szépek lettek. DE! A bejárati ajtót a délelőtti napsütés 4-5 hónap alatt úgy kikezdte, hogy az ajtó két hosszú nagy kazettája legalább egy cm-rel összehúzodott a keretben... Az asztalos is tanácstalanul állt, mondván nem szokott ilyen előfordulni... Szerencsére mélyebben benne volt, ezért csak leszedte a régi szilót (ami ugye 1 cm-rel az eredeti helyéhez képest bentebb került) és újat rakott bele. Bízva abban, hogy ennél tovább nem mozdul...
Most, hogy új házat építünk, kaptunk jó ajánlatot fa kültériekre is, de nem merünk belevágni, mert 5-ből 4 embernek rossz a tapasztalata a fával még akkor is, ha 5 éven belül készültek el... És nem, nem a mesterekkel van sokszor baj, mert szép munkát adnak ki a kezükből. Egyszerűen ahogy hallottam nem tudnak ők sem igazi száraz anyaggal dolgozni, már ami a megfizethető kategóriát illeti...
Szóval mi is a színes műanyag nyílászárók mellett döntöttünk, nagyobb a bizalmam bennük, mint a fában. (Beltérre viszont csak a fa :)).
Szerintem a legtöbbször a gyártás előtti napon még madár fütyült a fa nyílászárón. Alig van olyan belső ajtóm ami nem csavarodott el. Több mint tíz év után a műanyag ablakaim jól bírják.
Csak nem műanyag ablakban utazol, hogy ilyenekkel eteted a nagyérdeműt?
Mitől hullana szét jobban a fa ablak vasalata mint a műanyagé?
Mitől lenne jobb egy műanyag záródása?
Mitől lenne jobb a hangszigetelése?
A mostani faablakokat nem zománccal mázolják, hanem spéci lazúrral kezelik. Ezeknek van felújító szerük, amit két három évente ronggyal kell felhordani.
1500-2000 Ft / nm körüli cserép esetén mit ajánlanátok? Színben a sötétbarnára lenne szükségünk. Alapvetően Bramac betoncserepet gondoltunk, de a LEIER-ből lenne olyan, ami színben a legjobban tetszene és még árban is korrektebb.
Sajnos ennél sokkal többünk nincs cserépre, ezért itt kell olyat találnunk, amely a legjobb ár/érték arányú. Nektek mi a véleményetek, melyik cserépmárkát érdemes választani?
Az olcsó műanyag ugyan úgy széthullik, ha nem jobban. Van, hogy pl. a műanyag ajtót minden télen állítani kell, pedig nem a legolcsóbb volt. Valahogy nem tudták belőni rendesen.
Egy tisztességes, komplett mázolás (nem betaknyolás) ára se kevés, meg a záródásuk is elég tré, széthullik a vasalat, a betaknyolt festéktől berágódik a zár. Ezek mind mind kiválthatók a műanyagablakkal, és a zajszigetelése is sokkal jobb lesz. Szellőztetni meg ígyis-úgyis kell. Az élettartam... hát azt tényleg senki nem tudja megmondani, valószínűleg mire lerohadnak, akkor is jobban megéri kompletten cserélni, mert így állambácsitól kezdve az ablakiparig mindenkinek csurran-cseppen, és úgyis minden szebb-jobb komfortosabb lesz majd az akkori cuccokkal, mint a mai (akkor majd hótréginek, korszerűtlennek titulált) esetében.
Nem beszéltem arról a típusról aminek a külső szárnyai kifelé nyílnak.
Ott is van vízvető. de az sem a szárnyon van, hanem a tokon, de nem alul, hanem a tok felső frízén fut végig, és gyak vastagabb-szélesebb mint a szárnyon szokványosak.
Túl kell lógnia a vízvetőrésznek a szárnyak vastagságánál ami kilóg a tok síkjából, különben az ablakra folyik a víz...
Szóval nem csak egy féle létezik, és még az sem biztos, hogy mindegyiket felsoroltam...
Azért ez nem ilyen egyszerű, még ha nem is a szakma csúcsa egy vízvetőcsere...:)
A vízvetőléc, nem sima léc.
Méretekben is lehetnek eltérések, de a formája sem sima léc...
Eleve ferde a felső síkja ami le is van kerekítve a külső-felső élén, de még legalább annyira fontos a minimum 4 mm széles vízorr amit ki kell képezni a vízvető alsó lapján.
A vízorr gyakorlatilag egy 4X4-5 mm es méretű nút, végig az anyag hosszán, az első-alsó éltől számított 4-5 mm után.
A gyártási különbség legalább 3 munkafolyamat, és ez időben van annyi, mint a szőrös deszkából megcsinálni a gyalult alapot...
A vízvető egy nuttal van illesztve a nyílóráma alsó csapjára, másképp dolgozik mind a csap , az enyv sem vízálló, a víz bejut a vízvető és a csap közé, megfagy, stb. mindenképpen cserélni kell, ha már hozzányúltál.
"
Látom eléggé határozott vagy, de hidd el nincs igazad.
Írod, hogy núttal illeszkedik.
Hát nem mindig.
Létezik nútos (ez lenne az egyik szakszerű építése) (kb. a 1880-1990) éves ablakoknál.
Létezik simán felszögelt (ez már inkább a szocialista szakmaerkölcs része).
Létezik a saját anyagából kimart (1860-1945).
Sőt! Létezik olyan ami nem is a szárnyon van, hanem a tokon(1960-1985).
Az időpontok hozzávetőlegesek!!
Az, hogy egy vízvetőt mikor kell lecserélni nem km kérdése, hanem állapotkérdés! Kb. úgy mint egy kuplungcsere az autóknál.. Ott sem km re cserélünk, hanem állapotra.
Az sem biztos, hogy kell cserélni. Sok esetben egy felújítással meg lehet oldani szakszerűen a javítást.
Egyébként ma már vannak vízálló ragasztók, igaz ezek csak az utóbbi 10-20 évben terjedtek el.
