a Pum és Derdák név etimológiája érdekelne. Ez utóbbiról úgy gondolom, hogy talán szláv eredetű lehet, bár olyan véleménnyel is találkoztam, hogy lehet francia is. Állítólag Fr.o.-ból menekült hugenották lettek volna az ősök, de ezt erősen kétlem, bár teljesen laikus vagyok a témában.
Az osztrák és német telefonkönyvben sok Derdakot találtam, a francia telefonkönyvben is van k és c végződéssel is.
„hiszen a szóban forgó i csak a XIV. sz.-tól alakult ki.”
Ha ezt tudtad, akkor milyen válasz volt a 1267 hsz.? (A minősítést rád bízom!)
Bilke első írásos említése 1238-ból származik. Az írásokból tudjuk, hogy Bilkét és környékét (gondolom a Bilke patakot is:)))))) 1245-ben IV. Béla királyunk a Karácsonyi családnak adományozta.
Valóban ez nekem magas. (Mármint a válaszodat nem érem fel ésszel, de nem kell, hogy elmagyarázd.)
Biztos vagy benne, hogy a 10. században, vagy előtte már volt ilyen "elhajlás" Nem. Hovatovább nem is mondtam ilyet, hiszen a szóban forgó i csak a XIV. sz.-tól alakult ki. Megértési, illetve értetlenkedési kérdésekben pedig az Alternatív topikokban vélhetőleg továbbra is állnak rendelkezésedre.
Én az ukrán nyelv kialakulását nem ismerem. Biztos vagy benne, hogy a 10. században, vagy előtte már volt ilyen "elhajlás", Ezt a Bel'tsy, Bil'che 49°24' 23°50' -re mondom, ahol megjelölik mindkét kiejtést. Van sok Belichi, Belous, Belashi stb ahola fehér Bel-el kezdődik, Ukrajnában. Tudom, hogy az időbeli változás sokat számít (Milyennincs felhívta rá a figyelmemet) de néha úgy látom, hogy a fehér magyarázat az etimológusoknak a "csodaszó". Megnézve a közel egy helyen, pld. Bosznia-Hercegovinában a Bi-, Bil-, Bij-, és a Be-, Bel-, Bjel-, kezdetű neveket, ahol a „Bilcze”, név előfordul, azt találjuk, hogy van Beljići 44°37' 18°11', Biljezi43°41' 19°21', Bijelci, 44°37' 17°40', Bilaci, 44°24' 16°50', Biljezi 43°41' 19°21', Biljača 44°09' 19°24', Bjelajci, Bjelajke, Bjeljajci 43°43' 19°23' stb. Mivel látványosan nem szóképzésről van szó, felmerül a kérdés vajon a „fehéret” a Be-, Bje-, Bie-, kezdeteken kívül miért kellett volna Bi-, Bil-, szótaggal kezdődő szavakkal azonosítani, helyettesíteni? Nem valószínűbb, hogy ezek közel sem azonos, vagy rokon értelmű szavak, nem származnak egymásból, hanem teljesen más jelentésük van, amit én (sem) nem ismerek. Szerintem az etimológusokra, mint valami kábítószer hat a „fehér” magyarázat, legyen az bil-, (byl), vagy bel-, (bjel, biel) kezdetű szó, nekik tök fehér mind – és ez senkit sem zavar!
Természetesen a fentiek csak az én véleményem és kételyeim.
miért nem Belke lett a patak neve? Mert az ukrán nyelvben білий, білизна, білила a fehér. Ha jól sejtem, ez egy klasszikus e>i hangváltozás az ukránban, rengeteg példával.
Mind a kettőben igazad van. A Bilce-Bilkébe már bekeveredtem, itt tévesztettem, de a fehérrel - egyelőre még - nem tudok egyetérteni, mert akkor miért nem Belke lett a patak neve? (fixa ideám, hogy a bil- és a bel-, nem helyettesíthető, mint a tiszai tájszólásban a vér-vír, vagy a fehér-fehír). Kiss Lajos is tévedhet, vagy megelégszik az egyszerű, senkit nem zavaró, magyarázattal. Mert bilke-fehér - és akkor mi van?
Igazad van Bukovinával is (előttem volt a térkép), de ez a közelség :))))))
Az, ami nyolc kilométerre van Ilosvától, nem Bilce, hanem Bilke. Kiss Lajos szerint a patakjáról kapta a nevét, az pedig a szláv 'fehér' szóból.
Bilca nem Moldvában van, hanem Bukovinában és ő is egy patakról kapta a nevét, arról, amely pont mellette egyesül a Szucsávával (Bilca Mare). Erre vonatkozóan nem találtam forrást, de nagy tétben arra fogadnék, hogy az előzővel azonos eredetű.
Szevasztok!
Tud valaki az alábbi táj, vagy helységnevek eredetéről valamit mondani?
Bilce, (nyolc kilométerre Ilosvától) Ukrajna
Bilca, Moldvában (Ma Szucsáva megye) Románia
Билећа (Bileća), Bosznia és Hercegovina
Bilecik, Törökország
Bilece, Törökország
Üdvözlettel: Bilca
Na, ezt kéne ma is csinálni a bankokkal, ha átvertek valakit, törni zúzni a székházaikait, esetleg radikálisabb esetben a vezérigazgatót is. Most pl. tök aktuális az amerikai másodrendű jelzálogbotrány kapcsán. Az általános média nem szentel neki elég figyelmet (a szaksajtó részben). De ehelyett mit csinálnak? Lényegében államilag megtámogatják őket (Fed, ECB, BoJ), hogy folytathassák bűzös tevékenységüket.*
*) Légyszíves vegyétek egy kis iróniával, ismertek, ennyire nem vagyok radikális :-), de azért van benne valami, ha az emberek "nosztalgiáznak".
(a nosztalgia meg igazából eredetileg honvágyat jelentett, nem időbeli vágyakozást. haza + fájdalom). <--- hogy ne legyen teljesen off-topic :-)
Tegnap láttam a Monty-s Terry Jonesszal a Spectrumon a Szám-sztori című doksi filmet és nagyon jó volt.
A filmből a matematika története mellett kiderült,hogy az angol bankrupt(csőd) kifejezés eredete az olasz banka rupta, "összetört pad" kifejezésből származik. A középkori városállamok mindegyike más-más pénzt veretett,és ezért szükség volt nagyszámú pénzváltóra,aki ha esküjét szegve átvert valakit,akkor összetörték a pénzváltó asztalát.
Érdemes megnézni ha ismétlik,mert nagyon klassz kis film.
A név eredetére pedig korabeli forrást idéz: [Pallanka] "palánk, a töröknek nagyobb várak köré előörsül elhegyezett kis földvára" (Maksay Ferenc szerk.: Urbáriumok. XVI-XVII. század. Bp., 1959, 829). Érdekes, hogy Palánka helyén a középkorban földvár is létezett (1308, "Feldwar").
Drégely és Palánk hajdan két község volt. "Drégelynek rommá lőtt várát a hódítók nem használhatták többé, és nem is építették újjá, 1575-ben (az ostrom 1552-ben volt) a Nógrád-drégelyi, esztergomi és szécsényi bégek Drégely község temploma körül árkot ástak, és erős palánkvárat építettek oda kb. kétezer lovas számára. Ez az eleinte Új-Drégelynek, később Palánknak nevezett erőd volt a környékbeli portyázások kiindulópontja."Forrás
Addigra az erődítés-típus kialakult, ha építettek, ilyet építettek. Drégelynél nem volt szükség a kővár megerősítésére ill. újjáépítésére.(nem állt fent a szükségessége)