A damil szó (D.A.M cég nylon zsinórja, azaz >> damyl) egy régi márkanév magyar alakja.
A damil tehát nylon-ból van, a nylon (ami pedig a Du Pont cég 1935-ös találmánya és 1967-es márkaneve) viszont nem más mint poliamid.
A poliamid egy elég erős, szívós és kopásálló műanyag.
Aminél a nedvesség felvétel tovább
- növeli a szívósságot
- alakváltozási képességet, de
- csökkenti az anyag szilárdságot
Mivel a fűkasza damil NEM igazán a szilárdságra van igénybe véve (nem szakad el a vágáskor)
így a nedvesség (beáztatás) a használati időt növelő hatású a fentiek alapján....
A SZÁRAZ (száraz helyen tartott, kiszáradt) damilhoz képest a párás helyen tartott vagy beáztatott, ezért tartósabb kell legyen.
Avagy a damilt száraz helyen NEM JÓ tárolni, mert öregíti, gyengíti.
Azonban ez a nedvesség hatás BIZTOSAN sokkal kisebb, mint a damilok közti MINŐSÉG különbség!
Ugyanis a gyártó döntésétől függően még akár 2X-es !!!!! tartóssági eltérés is lehetséges, simán.
Mivel a gyártó profitra játszik, igyekszik a damilt fajlagosan a legdrágábban eladni.
Így megesik, hogy az olcsóbb damilt, bizony költségesebb lesz használni, mert több fogy belőle...
---
Mivel a damil tartóssága összefügg a szakító erejével... az azonos vastagságúak
(és alakúak) közül alapban az a jobb, amelyik nagyobb húzó erő hatására szakad el.
Illetve az amelyik kevésbé hajlékony (és kevésbé nyúlik) , ez már a boltban is érzékelhető :-)
Egyszerűen félbe kell hajtani, egymás mellé a szálat és nézni a hajlításkor maradó "lyukat".
---
Egy szakító próbához cirka 10 kg/mm2 súly/erő szükséges.
Azaz egy 3 mm-es kerek damil esetén (ami ~7 mm2) pl. úgy 70-80 kg súly/erő kell a minősítéshez.
(pl. 60 kiló súly + egy 20 literes vödör, ami vízzel tölthető a szakadásig)