az a 60 centi legyen 65. vagy inkáb 70. a 60ban kényelmetlenül elfér a 60cm ruhásszekrény, a 65-ben rendesen. viszont ha tolóajtós gardróbot akarsz, annak az ajtajainak kell a hely, ha 60centid van szumma akkor már nem fér el keresztbe a vállfa a szekrényben.
A "házat" akkor veszem meg, ha egy olyan alaprajz készül hozzá, ami nekem jó. Most a 4. verziónál járunk, a beosztás már jó, de már apróbb finomításokat szeretnék, hogy a bútorozás is rendben legyen majd. Remélem ez végleges otthon lesz...
(pl nem szeretném, ha a 58cm lenne a fal és ajtó/ablak között, ha 60 cm mély az oda menő bútor)
Elvileg az észrevétel, hogy vakolt lakást veszek az jogos is meg nem is. A szabvány előírja (nem emlékszem, hogy miket), hogy mit szabad és mit nem beszámítani az alapterületbe. Az teljesen jogos, hogyha azt mondják, hogy ennyi meg ennyi m2, akkor az legyen is annyi. De azért legyünk őszinték, a lakás vagy jó vagy nem jó, függetlenül egy minimális differenciától. Ezzel együtt is az átverés egyik formája ha olyat is beszámítanak amit nem lenne szabad.
jól értem hogy nemlétező lakásra kötsz szerződést?
mert ha készen van, akkor meg lehet mérni. meg akkor egyszerűbb a kérdés, eldöntöd hogy kell vagy sem az a konkrét kecó azért az összegért és kész. hogy hány m2 az mellékes.
csak annyit, hogy a valóságban nem akkora mint a rajzon. és a rajz nem része a szerződésnek, csak a helyrajzi szám. ergó te megvetted az adott helyrajzi számú ingatlant vagy albetétet a kialkudott összegért és kész. hogy az nem akkora, nem olyan alaprajzú mint amit mutattak, az mellékes, meg igazolni sem tudod. a szerződésbe bele lehet írni a nettó négyzetmétert, de kb ennyi. ha az ügyvéded rámenős, kiköthet valamit arról hogy mit értünk valós m2 alatt, és hogy arányosan csökken az ár ha kevesebb. csak nehogy nagyobb legyen.
Amikor fenn van a burkolat, megméred, mert a mostani kőműves és burkoló szakikat ismerve a 2400mm az 2440 és 2320 mm között bármi lehet és random hullámozva is akár :-)))
Egy kicsit úgy érzem, hogy a tudatlan kezdőket ott vágják át, ahol lehet. Szóval ez a bevett szokás?
"A megadott alaprajzi méretek vakolatlan falak közötti méretek"
Bocsánat, de én vakolt lakást veszek, de "elméleti" négyzetmétert fizetek ezek szerint. Tudom, hogy csak 1-2 négyzetméter max egy háznál, de azért mégis..
Egyébként meg hogy méretezzek így konyhát, ha pl 2,4m az elméleti méret a végén meg 2,32-2,34 lesz jó esetben? A bútort nem tudom szétvágni.
Olyan gyári ajtók lehet (általában MDF tokozattal), aminél úgy van kiképezve a tokozat, hogy az apasarok helye mind a két tokfrizen megvan.
Normális esetben nem lehet. Fából készült ajtólapnál és tokozatnál, kell egy asztalos, aki kivési a zár helyét az ajtó másik félén, elfoldja a régi zárhelyet és megcseréli a sarkokat a tokon és a nyilón is, majd azok helyét is elfoldja. Egy szakembernek ez kb. 2-2.5 óra. Az elfoldott részeket kell felületkezelni- ez a legproblémásabb művelet.
Elől -a fénykép alapján becsülve - kb 3-400 kg nyomóerőre vagy ellenkező szélnél kb. 70-150 kg húzó (szívó) erőre kell számítani. Hátul - az alacsony oldalon ugyanez kb 100-150 kg nyomás illetve 0-50 kg szívás. Fentiek 1 (egy) méter széles tetősávra vonatkoznak. A lábak számát előzőek alapján kell megállapítani. A falnak is bírnia kell mind a nyomást mind a húzást. Ezek becsült méretekkel végzett közelítő számítás eredményei erősen tájékoztató jelleggel. KIVITELEZÉSRE NEM ALKALMAS!
Még erősítgetem,andrásolom és 4-4 helyen a fal, födém találkozásánál átfúrom, lecsavarozom. A váz háromnegyede már kész volt, azon még agyalok, hogy nem-e kéne még egy tetőléc legalább a palák közepére, A 160.as hullámpala mindössze kettő db. T vason feküdt eddig.
A hullámpalára az acélszerkezetre kerül? A födémcsere engedélyköteles átalakítás. építész, statikus) Szélnyomásra, szélszívásra méretezni, ellenőrizni kell. A vb. gerendás födémek nem szokták szeretni a szívást, itt pedig jó nagyra kell számítani a hátrafelé szűkülő keresztmetszet miatt. Ellenkező irányból pedig nagy örvények valószínűek, amik rángatni fogják a födémet. Jó lenne körbem lezárni a rést a régi és új tető között, ez javítana a helyzeten.
Így van. Már a rómaiak is gyártottak cementet. A vízvezetékek falazó anyagait ezzel kötötték, mivel hidraulikus kötőanyag. Azután ez is mint sok minden elfelejtődött közel 1500 évig.
Ez volt az un. román cement. Egyszerű a recept : az égetett téglát megőrölték és még valami adalékot adtak hozzá. A mostani cement az un. portland cement kb. az 1820 -30 -as évektől van újra. maJ D 180 - 190 év. Itt az agyagot és a mészkövet összeőrlik, kiégetik (klinklerizálják ) majd a lényeg - újra őrlik és kész a portlad cement.
