" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én már csak babonából sem mernék olyat leírni, hogy "ezzel letudtuk a telet". Különösen ebben a fene nagy "globális felmelegedésben". Nagyon elvesztettem a bizalmamat az időjárásban. Ennél még a róka is kiszámíthatóbb. :)))
Zsuzs a Dzsó bácsi !! :))))))))))))))))))))))))))))))
Vagy a Dollár papa !!!
Most hallom a rédióban hogy Rómában havazik és az emberek kimentek az utcára csodálkozni !!! 86' februárban volt ekkora hó ott , ja és nem tudnak az autósok a szokatlan hóban vezetni :)))))))))))
Én el akartam sumákolni a levágott fügeágak sorsát és elkerülni, hogy egy kellemetlen esetről kelljen beszámolnom, de most mégis megteszem. Amikor Szerbiában voltam, az íróasztalon üveg vízben tartott ágakba az asszony beleakadt, az kidőlt és állítása szerint a "büdös" víz eláztatott mindent. Indulatában kiszórta őket, pedig már szépen kezdtek bomladozni. Megbocsájtottam neki, mert az ilyen bosszantó balesetekre én is hasonlóan reagálok. Így most elmaradt egy demonstráció. Ha Szibéria még a tél hátralévő részében megkegyelmez, akkor bepótolom a fákon maradt ágakkal, élőben.
Zsuzsa, Te pedig "Aunt of America"-ként ugyanúgy megteheted velünk ezt a jótékony gesztust, mint egy "uncle". Érdekes, hogy a huszadik század első felének nagy kivándorlásai után, a magyarhoz hasonlóan, minden európai nyelvben megszületett az "amerikai nagybácsi" elnevezés, azonos szimbolikus tartalommal. ("zio d'America", "Onkel aus Amerika" etc.).
Reménykedem, hogy végre tényleg megjön a tavasz. Nálunk kb. 30 cm-es hó hullott és fúj az É-keleti szél.Mostanában ilyen tartós,havas tél nem volt. Még a végén depresszióba esek a hideg és a fényhiány miatt.
Én is gondoltam, csak olajfafélék családjába tartozó növényre lehet oltani,szemezni. Az én véleményem szerint, a széleslevelű olajfagyalra lehet talán, mert ez hasonlít rá legjobban.Tavasszal megpróbálom talán sikerül. Ezelött 5 éve hoztam egy kis magoncot Porecsből egy nagy kb. 5métere fa alól. Kiültettem szépen fejlődik, eddig semmi fagykárt nem szenvedett. Edényben nekem is van olajfám nem tudom a fagytűrését, az lenne jó minnél fagytűröbb egyedet oltanák rá.
Most úgy látszik valóban, hogy a jövő hét közepén megérkezik egy olyan, amilyenre régóta várunk. Ezért köszönet illeti Zsuzsát. Ez az első, amit reméljük, sikerül onnan hazaküldenie. Ha még léteznek "amerikai nagybácsik", arra kellene őket kérni, hogy csecsebecsék helyett (amik most már nálunk is bőven kaphatók), atlanti ciklonokat szíveskedjenek küldeni ajándékba. Azoknak tudjuk leginkább hasznát venni így télvíz idején. Még a meleg zokninál is többet érnek! :)))))
Ez az óriáskivi nem föltétlenül korlátozottabban téltűrő, mint a többi fajta. A Hayward például jobban állja a téli fagyokat, mint jó pár csemegeszőlőfajta. A Kivi Gold-ról pedig azt állítják, hogy a téltűrése még a Haywardénál is jobb. Hogy az olaszoknál is milyen hideg tud lenni, ha nagyon akar, azt ez a tél megmutatta. Ha pedig tovább melegszünk :)))) (globálisan), lehet, hogy nem is lesz ritka az ilyen eset.
Félreértés ne essék én szívesen fogadom a kritikát illetve a jobb javaslatokat. Amit korábban írtam szeretném kipróbálni, hogy egy fagytűrőbb alanyon mire képes. Ha nem fog menni belenyugszom, és nem fogok vele tovább foglakozni. Lehet, hogy nyított kapukat döngetek, ugyanis amint korábban írtam itthon is létezik egy francia olajfa fajta, (de van ilyesmi Spanyol fajta is ezt viszont forgalmazni nem láttam) amelyet valamelyik csomagküldő szolgálat forgalmaz. Ez az a fajta ami 700-800 méter magasságban is megél, azért télen ott sem lehet olyan meleg. Ha esetleg erről van tudomásod akkor írjál róla.
Az az igazság, hogy sok ehhez hasonló olasz, amerikai, új-zélandi vizsgálati eredmény van fent a hálón, csak az a gond velük, hogy mind fizetős adatbázisba eldugva. A török kutatók meg egyenlőre nem kérnek érte pénzt.
Gyakran olvashatjuk szakleírásokban is, hogy a fügét déli oldalba kell ültetni, ott jobb eséllyel nem fagy meg és kisebb fává is nőhet. Ebből látszik, hogy az érintett szakemberek sincsenek tudatában az inverziónak, és keverik a szezont a fazonnal. Mert úgy gondolják, hogy a fügének pl. a nappali meleg kell, hogy beérjen a gyümölcs, ezért ajánlják inkább a déli országrészben, mert ott szerintük melegebb van. Azt sajnos ha leesik 30 centi hó, kiderül és -25 fok van, akkor a déli oldal esetében tényleg semmi köze ahhoz, hogy az déli, sokkal inkább van köze magához a dombhoz, legyen az keleti, nyugati vagy északi domboldal. Sőt, egy déli domboldal aljában sokkal kevesebb esélye van a pl. a fügének túlélni, mint egy domb felsőbb szintjeinek északi oldalában.
"Magas hőigénye következtében eredményesen termelhető a déli kitettségű lejtőkön, a déli domboldalak támfalai előtt, vagy az épületek védett, déli falai tövében. Magas hőigényét az is bizonyítja, hogy bokra a tavaszi fagyokra érzékeny; esős, hűvös időjárás esetén pedig a termés ősszel nem érik be."
Ebben a cikkrészletben egyszerre annyi hülyeség van, ami egy életre sok.
Ne haragudj meg rám, ha úgy tűnik, hogy folyton korrigállak, de nem az öncélú vita kedvéért teszem. Véleményem szerint az olajfának a mi klímánkon nagyon csekély létjogosultsága van. Télen is vegetációban van, ezért nehezen viseli a hosszan tartó folyamatos fagyot, ami a mi medencénknek akkor is sajátja, az úgynevezett "hidegpárnás" helyzetek révén, amikor nem ilyen eszement tél van, mint a mostani. Ez az egyik dolog. A másik (és elsősorban ezért írtam ezt a reagálást): úgy gondolom, a sok bemutatás és magyarázat után a régebbi fórumozók már értik, hogy a "déli fekvés" a téli elfagyás dolgában (ami az ennyire korlátozottan téltűrő növény fő problémája) az ég-földön semmit nem segít, Sőt! Bármennyire meglepő, inkább ront! Még a sikeresen szabadban áttelelt olajfa ágain is gyakran jelennek meg kéregrepedések és levélégések, ami az alacsony hőmérsékletű felszíneket érő közvetlen napsugárzás tipikus következménye. Bizonyos esetekben egyes örökzöldeknél azért lehet jótékony egy, egyébként hidegvédelem szempontjából semmitérő becsomagolás típusú takarás, mert megóvja őket a téli napsugárzás káros hatásától. A szélsőséges hideg az éjszaka időtartama alatt alakul ki, ezért könnyen belátható, hogy a nappali órák napkitettsége erre nem megoldás. A leírt okok miatt pedig egyenesen hátrányos. Lásd a hagyományos gyümölcsfák kérgének fehérre meszelés által biztosított napsugárzás okozta fagyrepedés-védelmét. Csak hogy a fogalmakat ne keverjük!
Nem Szlovákiáról volt szó, hanem az olaszországi Bisighella környéki "Ghiacciolo"fajtáról. 1985-ben a környék -23--25 fokos hőmérsékletei mellett az összes fajta közül az egyedüli volt, amelyik nem károsodott. Sejtésem szerint azonban a nem károsodott növények valószínűleg nem ennyire szélsőséges hőmérsékletnek lehettek kitéve, annak köszönhetően, hogy az ültetvények jellemzően a dombok magasabb szintjein vannak. Az inverziót pedig immár mindannyian nagyon jól ismerjük!!!!!!!!!!!!!!! Persze a szokásosnál nagyobb hidegkitettség minden bizonnyal így is megvalósult, amit a másik fajta, károsodott, vagy elpusztult olajfák bizonyítanak.
Értem Vica, de azt hittem pont ezért van a hormon.
Na de a segítségeteket szeretném kérni a fajtaválasztásnál. Mondtam, hogy telepítés előtt állok, és nem ismerem a fajtákat. Erről beszéltem amikor azt mondtam hogy kár volt a suli. Almából most kaptunk pár kg ot és nagyon ízlik de nem tudjuk a fajta nevét. Úgy néz ki mint a starking, de az íze kicsit más, vagy legalábbis teljesen más mint amit a boltban vettem starking néven. Körtéből már tudom hogy a bosc kobak ízét szeetem de nem tudom az a fa mekkorára nő, milyen növ. védelmet igényel hogyan kell metszeni és mikor. Szóval akinek van kérem írjon tapasztalatokat.
