Vagy vesztek trapéz léceket vakoláshoz és a simítónak megfelelő távolságra felrakjátok a falra, bevakoltok és a simítóval a lécekhez nyomva azt véglegesre húzzátok. Vannak vékony vaklatok de azzal is lehet hepe hupás az eredmény.
Ha nem látom, el se hiszem :) Még félig tudtam csak megnézni, ott elakad, kicsi a Telenoros térerő. Ez a módszer működőképes köves talajban is? Itt sok az ökölnyi vagy nagyobb kő.
olyan gondom van, hogy édesapámmal kivakoltuk a ház egy részét(külsejét), de nem tetszik a végeredmény. Van vm kültéri anyag, ami úgy működik mint a glett? Felviszem, csiszolom?
Az akna a kertben van, azt elfelejtettem mondani, hogy eredetileg szikkasztónak készült, sőt akként is használták, de már évtizedek óta csak akna.
Hogy milyen talaj van, azt nem tudom, csak azt, hogy nekem minek tűnik. Agyagos mészkőnek nézem, olyasmi narancs árnyalatú, amivel a képen rajzoltam. A kútgyűrű helyén is ez a köves talaj van. A kútgyűrű és a föld közé én osztályozott kavicsot gondoltam. Kapocskára hallgatva az 1-3mm-t választva. A kavicsot szerintem nem különösebben lehetne tömöríteni. A gyűrű fala és a talaj közötti vízbe tudnám beszórni, amíg egészen meg nem telik a rés. De utána még tartok attól, hogy az aknafal alatti talajból az agyag bemosódik a kútba és ettől roskad ott a föld.
Az aknáért nem kár, csak ha beomlana, az nem túl szerencsés később sem, amikor már nincsen lenn munkás. Ha a középpontba kerül a kút, az mennyire segít?
Ezt így megépíteni meglévő épületben egyszerű módszerekkel nem ajánlatos. Bár nem tudom, hogy milyen talaj van, de nagyon könnyen előfordulhat, hogy az alaptest kinyomja maga alól a talajt. Szemcsés talajnál (homokféleségek) a talajnak látszólagos kohéziója van amíg nedves. Ha kiszárad beomlik. (lásd homokozó, gyerekvár). Kötött talajnál (iszap, agyag) valamivel jobb a helyzet, mert annak valódi kohéziója van. Én nem csinálnám biztosítás nélkül. (már mint dúcolás nélkül). Lehet dúcolással is, csak úgy nagyon macerás. A dúcolás csak a munkást védené meg, az építményt nem annyira. Az további kérdés, hogy sikerülne tömöríteni a sódert a termett talaj és a kútgyűrű között ilyen keskeny helyen. Ha nincs jól tömörítve akkor üllepedik és az épület megmozdul. Ez profinak való feladat, de ott se mindnek.
Kérdés: Malesi XHT páccal, majd XGC43/M fedőlazurral lett festve egy kb. 20 nm-es lambéria mennyezet.
Nem megfelelő festék felkeverés vagy különböző nedvességi fokú lambéria miatt azonban vannak benne világosabb színű szálak is. Ez felrakás után lett nyilvánvaló.
Az XGC43/M vízzáró. Milyen festékkel tudnák ráfesteni, ami rajta is marad és nem tünteti teljesen el a fa erezetét?
Nekem is hasonló kutam lesz, csak az én aknámba egy kisebb ásott kút kerül. Az akna fala betonnal rakott kő, 2 m mély, külön alap nélküli. A talajvíz kb. ugyanebben a szintben van, jóformán csak a puffertérfogat miatt kell a kutat kiásni. A kút viszont oldalról is fogja kapni a vizet: vagyis mozog a talajvíz az aknafal alatt. Nem fog megsüllyedni, megroppanni, vagy beomlani az aknafal, ezt hogy tudom előre kalkulálni vagy megelőzni?
Ha erősíteni akarod az aknát akkor nem belülről kéne támasztani hanem
kívülről felkötni ahhoz a gerendához.
Vagy lehetne az oldalfalakra merőlegesen a föld alatt betonsávokat csinálni
amit az akna falán átmenő vasalattal(20-as csavar) összehozol.
Nem igazán értem ez hogy jön ide.
Kétségtelen, hogy számomra (?) elég zavaros a dolog, kéne egy rajz arról, hogy most hogy néz ki és arról, hogy milyen lenne.
Egyébként a rajzon szerintem egy centrifugál szivattyú van, ami lehet használható nem túl nagy szívóoldali mélység esetén, de mi köze a kútásáshoz?
Én nem beszéltem sem belső, sem külső merevítésről. Amiből indult az az volt, hogy 1,5x1,5x1,5m-es akna jó-e és hogy lehet megépíteni ebbe a kutat anélkül, hogy a meglévő épületben kár esne.
Régi igazság, érdemben műszaki kérdésekről csak rajz fölött lehet beszélni.
Hú, valaki valamit félreírt vagy félreértet. Ez egy nagy akna, ami régóta áll, már most is kútként tekintünk rá, de legföljebb egy-két arasznyi víz van benne. Mélyíteni szeretném, hogy használható legyen, főleg nyár végén, amikor fél méterrel csökken a talajvíz, és kiapad. Legföljebb 55-60 centi külső méretű idomokat tudok leengedni az aknába.
Hidraulikus talajtörés nem csak ott következik be ahol nekem jó, hanem általában jóval nagyobb területen. A szokásos az, hogyha megmozdul a föld, akkor a betóduló víz növeli a gödröt és mégjobban jön a víz és így tovább.
Ha ez így van akkor félreértettem, mert azt írta, hogy még nem döntötte el, hogy mekkora legyen az akna. Ha meglévő aknában akar ásni az valóban nagyon veszélyes.
Az ábrán egy búvár (cső) szivattyú van. Végül is minden további nélkül lehet használni ásott kútban is, de fúrt kúthoz lett kitalálva. Fúrt kútnál kell a szűrőréteg.
