az addig ok, de pl 10cm a betongyám, azaz lenne 10cm a föld és a konténer között, az a 10cm aggaszt, vagy csak bandázsoljam be polifoam-al vastagon a csöveket mint állat ?
Sziasztok ismét, tippeket kérnék tőletek, műhely mellé akarok csinálni egy vizes blokkot meg egy ilyen váró szerűt, és szereztem 620as kamion dobozt, ez a mdf vagy rétegelt lemez falú szép állapotú, ebben szeretném kialakítani, de nem tudom pl iroda és egyéb konténreknél hogy oldják meg hogy ne fagyjon el a wc és használati hidegvíz ?
lerakni beton gyámokra lenne, egyszerűen csak tegyek a letömörített ledöngölt föld és a konténer közé kőzetgyapotot ? pl aláfóliázva ? bár lehet legjobb lenne tükröt betonozni és pl 10es rózsaszín lépésálló eps-re tenni az egészet ?
Persze hogy elfelejtettem, mester, a felázással hogy állunk? :D ha szét kell bombázni mindent, még most, tetőcsere előtt mondjátok, hátha beférne oda egy terasz :D
Mennyire jó megoldás a következő, hogy a hullámpala alja és a lécezés tudjon szellőzni? Nem csinálnám be fölig (paláig) lenne egy 15centi a pala és a ck teteje közt.
A pala elejére tennék ck. T, hogy be ne verjen az eső.
Csak most készült el a hullámpala tető.
Félek, hogy párásodni fog a pala alja. 30 évig kátrányos leszigetelt lapostetős volt, a szigetelés rajta maradt.
A fenti 1 cm vastag edzettüveg ajtók és lapok eladók, de vannak kisebbek is. Ár megegyezés szerint. Üvegházhoz, zuhanyfülkéhez, melléképülethez, áruházhoz használhatók.
Csere is lehetséges, 1930 előtti régi bútorok és tárgyak érdekelnek.
A rétegrend alatt az épületszerkezet sorrendjét értem, pl.: szerelőbeton 6 cm, 2 rtg. szigetelés, szigetelésvédő beton 6 cm, vasbeton padlólemez 12 cm, stb.
A kiásott homok színe, szemnagysága (lisztszerű, alig látható, játszótéri homok)?
Itt az a kerdes, hogy a komuves femuje vagy a te muszaki ellenorod mit mond.
Az engtervnel/kiviteli tervnel is le szokott lenni irva, hogy ha nincs talajmechanika, akkor a feltarast kovetoen a femu dont az alapozasrol (melysegerol).
Tavaly mi belefutottunk cumiba, ott a feltarast kovetoen kellett lemezalapra attervezni az epuletet. Plusz 2.5 millioba fajt a savalaphoz kepest ha jol emlekszem.
Senki nem tud róla, hogy komolyabb alapozás lett volna szükséges a sima sávalapnál.
A rétegrend ijesztő kicsit, hiszen ameddig csak leástunk ugyanolyan homokot találtunk. Úgy tudnám megfogalmazni a keménységét, hogy ásóval igen könnyen lehetett szedni végig.
A homoktalajokhoz (kivéve fosóhomok) - ha tényleg az - nem szokott kelleni kútalap. Szekrény se. Sávalap elég szokott lenni ha nincs talajvíz. De azért jó lenne, ha ezt nem látatlanba kellene becsülni, hanem egy talajmechanikus mondaná ki. Elég drága dolog a kút/szekrényalap mert akkor kihat a földszintre is, a földszinti padlót méretezni kell a válaszfalakra, hasznos teherre, a főfalakhoz elég rendes gerendarács is kell. Meg lehet kérdezni a kőművest, hogy a kútalaphoz milyen földszinti padló rétegrendet tartana jónak. Ha szokásos tíz centi körüli vasalt padlót javasolja akkor nem ért hozzá. Ha a többi háznál a környéken síma sávalap van az jelent valamit. Talajvízszint az érdekes.
Alapozással kapcsolatban lenne kérdésem. (180 bruttó nm-es ház, egyszintes, betonfödém, téglafalak).
A talaj, amire épülne igencsak homokos, anyagos réteg nincs is, csak méterekkel lentebb. A homok elég stabilnak tűnik, nem porózus, csak a legfelső, száraz rétege.
Kérdés, hogy kalkuláljak-e komolyabb alapozási többletköltséggel? A környező házaknál biztos nincs komolyabb erősítés és náluk nincs probléma. (Csak a 90 cm mély vasalt sávalap). Viszont az én kőművesem már riogatott a kútalappal, ami igencsak megnyomná a költségeket.
Gondolom az a fal, ami a házzal közös és van rajta hőszigetelés az a ház falát szigeteli.
Ha a garázsban nem fogsz sose fűteni, akkor a rétegrend így jó, ahogy le van írva.
Az a kevés hő, ami a szigetelt falon át fog szívárogni és egy hosszabb út után a kimelegedett autó megemeli nagy hidegben a garázs hőmérsékletét pár fokkal , de ennyitől nem fog képződni kondenz, ami kicsapódhat a mennyezet hőszigetelésében. (a tervező azért tette be a hőszigetelést a mennyetbe, hogy nyáron a felmelegedett lemeztető ne főzze fel a garázst)
Mehet a vizes, ha lecsiszolod a solvent bázisú lakkot (oldószeres vastaglazúrt) fáig.
Előbb utobb ugyis le kell csíszold fáig és ez írtó kemény munka. Ahol hozzáférsz használj 125-ös flexre szerelt gumikorongot 6o-as smirdlipappírral. Készits egy ciklinget és azzal dolgozz olyan helyen ahol nem férsz hozzá flexxel. Lehet, hogy segít ha jó alaposan lemosod vízborotvával aztán száradás után még egyszer és megint száradás után állsz neki csíszolni.
A megszűrkűlt részeket (ahol a lakk már nem takart és a nap érte) ki kell csíszolni síkban.
Aztán vegyél jóféle vizes pácot (vékonylazúrt- de ne festékboltba, hanem valami iparit) és azzal kezeld 3x, ne lakkozd.
Tanácsot szeretnék kérni a következő témában. Újra szeretném festeni a házon található kültéri faszerkezeteket. Itt nem ablakokra meg ajtókra gondolok, hanem teraszkorlátra, a gerendákat takaró lambériára stb. Korábban oldószeres vastaglazúrral voltak ezek a szerkezetek festve, és néhány helyen már pikkelyesen jön le a festés.
Elképzelésem szerint vizes alapú vastaglazúrral vonnám át a felületeket (természetesen csiszolást követően). Szerintetek ez így kivitelezhető vagyis rámehetek vizes lazúrral a felületre, vagy a már oldószeres vastaglazúrral kezelt felületre marad az oldószeres bevonó?
Engedtessék meg, hogy belevau, de mostanában sok ilyen kartusos anyagot pacsáltam el.
A rugalmasakat, mint a Szilo én mindig a munka végén kicsit kinyomom, kb 1 centi hurka kilóg.
Néhány nap múlva is kihúzom a dugót a vékonyabb vége felé, csak egy kicsit kell megnyomni a pisztollyal, meg nem ész nélkül húzni, hanem oldalra is mozgatni.(így jött már ki 1cm átmérő is a 4mm lukon hetek múlva. Ha beszakad jöhet a csavar) A szilárdra kötő ragasztóknál meg van kéznél egy 4*40-es pozdorjacsavar. Azt betekerem a lukba kb feléig, kihúzom kombifogóval és lehet nyomni a truttyót. 20mm-nél jobban általában nem köt bele.
Extrém példa,hogy a hülye csak a saját kárán tanul.
A másfél éve elrakott, repedt csőrrel rendelkező szilo.
Ennek csövében végig belekötött. Vastag vég felől dróttal körbepiszkál, majd vastag facsavarral kihúz. Feszegetés közben észreveszi, hogy repedt a csőr, miután kijött a dugó az egészet a kukába hajít.
A kartus végébe ugyanúgy csavar belehajt, párszor megkotor és ki lehetett nyomni az anyagot(egy másik csőrrel).
Tömítés végrehajt, majd két nap múlva kurnyázik, mert az öreg anyag nem akart térhálósodni, pedig locsoltam is.
Ezek után, ha a csőrből nem lehet könnyen kipiszkálni, vagy a kartusban is már köt, akkor helyből kihajítom, és veszek egy újat. Megspórolom a dupla munkát, meg a kurnyázást ...
Mondhatnám ,hogy fiatal koromban a három centit" kifújtam"volna,ha volna ott nem volna!!!!:-))))Ha nem beton nehogymá ne lehessen kipiszkálni, lehetőleg a cső vastagabb irányába!!!
Legközelebb használat után tekerd le, tegyél rá pár réteg nájlonzacskót és csavard vissza rá a kikapirgált csövet, így lekupakolod.
Amúgy meg ha többet használsz, akkor az első csőrét használd átrakosgatással, a többit meg tedd félre legközelebbre.
Ha fontos, akkor barmold ki a csőből fúrógéppel, szeggel, kis szikével, ami épp a kezedbe esik. Bedobhatod forró vízbe is, hátha meglágyul, vagy hűtőbe is teheted, hátha megkeményedik, csak így a csőr is törhet.
Obiban lehet h kapsz külön csőrt is, purhabhoz pl. szoktak árulni.
