A "Keltetőgép építés és keltetéstechnológia" topic után a baromfit fel is kell nevelni, ezért van szükség egy ilyen topic-ra, mert sokan tapasztalatlanok sokan viszont szívesen átadnák a tapasztalataikat.
Köszönöm szépen a segítséget! Úgy tervezem, hogy lábakon álljon, tehát fa mindenképpen lesz, de lehet, hogy dupla fát teszek bele, így takarításhoz ki lehet szedni. No ezen még agyalok. A tojóládákat lehet az éjszakai szállástól külön is elhelyezni? Én addig azt hittem, hogy a kettő együtt van :) Mindenképp lenne egy nagy kifutójuk, olyan 25-30nm, tehát tényleg csak éjszakára szolgálna a szállás, etetés, itatás szigorúan házon kívül, lehetőleg sok kerti zölddel és konyhai maradékkal.
A dióda egyutas egyenirányító és csak a fele fázist engedi át az 50Hz-es váltakozó áramból. Tehát ha jó a szemed (ezek szerint az), akkor érzékelheted a kihagyásokat.
A méretre nem tudok mit mondani, de az alját kirakhatod téglából. Ha ülőrudakat teszel be, akkor ha beszórod fahamuval, majd rá faforgáccsal, akkor könnyen tisztítható és nem hideg. Ha nem lesz ülőfa, akkor a téglára fahamu majd vastagon széna melegen tartja őket (ezt nehezebb takarítani és több a kihordandó trágya). Bár én mindig túlféltem a jószágot.
Kezdő tyúktartó lennék, pár hét múlva szeretném elkezdeni a dolgokat hobbiból, első körben 4-5 tyúkkal maximum, aztán később ki tudja mi lesz :)
Jelenleg az előkészítés zajlik, ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni tőletek két dolgot is. Építenék egy ólat, ennek a méretei: 160 cm hosszú, 90 cm magas és 70cm széles. Ebből lógna ki egy/két kisebb láda amibe tudnak tojni.
-Szerintetek ez a méret megfelelő ilyen állatszámhoz?
-Illetve a tyúkól alját milyen anyagból érdemes csinálni? Gondoltam fémlemezre, de szerintem az túl hideg, a fát nehéz takarítani, esetleg még linóleumon agyaltam. Van valami bevált, könnyen tisztán tartható anyag?
Válaszotokat, segítségeteket előre is nagyon köszönöm.
Amikor felezős akkor nem villódzik ? Csak mert én is próbáltam az sima izzó lámpát egy diódával felezni és az eredmény egy fél fényű egészen picit villódzó fényforrás lett.
Igen, én is kis izzólámpával szoktam, de azért nem írtam mert valószínűleg az is drága lenne :)
Egy 50x50x20 cm mosható belülről poliítúrozott fadobozba kerülnek a keltetőből, és be vannak fedve, csak az asztali lámpa lóg be. Az első héten 60 W-os, majd 25W izzó lámpával világítok és fűtök nekik. Simán van benne 30 fok.
Csak azon mérgelődök, hogy pár éve 40 Ft volt az izzó lámpa, most meg ugyanazt 200-ért vehetem meg.
Szóval jövőre vasalótalp lesz a fűtés és led a világítás.
A nagyobbaknak is így fűtöttem és világítottam, de az idióták annyira pattognak a dobozban, hogy a belógatott lámpát állandóan lökdösték, így ebben az évben vagy 5 db izzólámpát nyírtak ki.
Jövőre a 250 wattosat már nem is akarom használni, mert túl erős.
Csak a 100 és az 50 wattos lesz felváltva.
Láttam élőben valakinél, és sok helyen olvastam is hogy sima kis teljesítményű égővel is fenn tudják tartani a kellő hőmérsékletet,
de akkor kisebb területen vannak, meg a hőszigetelésre különösen vigyáznak, minden be van takargatva, kicsi a légtér vagy ládamagasság.
Hát talán ők tudnak tanácsot adni.
Ha jól állítod be az égő magasságát, és védett, nem huzatos helyen vannak, akkor egy 50-100 wattos infralégő elég lehet a naposcsibéknek.
Ha nagyobbak a csibék, 4-5 hetesek, akkor akár fűtés nélékül is ellennének a hideghez fokozatosan szoktatva, csak esőtől széltől védett hely kell nekik.
Sziasztok! Kaptam egy kotló alja japán csibéket az egyik ismerősömtől, mert nem tudja teleltetni őket. Nekem van helyem és meg tudom oldani a fűtést rájuk, ha itthon vagyok a kazánommal, de ha dolgozom akkor nagyon lehűl a ház. Hogyan tudnám megoldani a fűtést rájuk? Infralámpa van, de az nem éri meg ennyi állatra. Esetleg lenne valamilyen már megoldás a hideg ellen? Néztem ezt az itató melegítőket, hogy azt betenném nekik, gondolom az kevesebbet eszik mint a lámpa.
Minap hallgatom a rádiót, és érdekes rövid beszámoló volt a Kossuth rádióban. Dr. Mátray Árpád, homeopata állatorvos ... 2006 óta a Kossuth Rádió Hajnal – táj című reggeli műsorának naponkénti szaktanácsadójaként válaszol a hallgatók ... (Sok adását halottam már, mert amikor hajnalban megyek dolgozni, hallgatom a rádiót, és pont az ő műsora megy. Hallottam már sok jót, de néha egy-két (szerintem legalábbis) elnagyolt dolgot, vagy tanköv szagú féligazságot is. De általában elég jó.
Nos most arról volt szó, hogy időnként miért kellemetlen szagú, vagy néha miért büdös a tojás. Mivel erről már itt sokan írtunk minden félét, a rádióban hallotakat megosztom veletek. Szóval ezt a dolgot egy vegyület váltja ki, amit trimetil-aminnak hívnak. Bár bizonyos gyomnövények is tartalmazhatják, és onnan is bejuthat a tyúk szervezetébe. De ami biztos, hogy egyes tápok (általában az olcsóbbak) extrahált szója helyett repcemagot tartalmaznak. A repcemag nagyon jó tápanyag, sok benne a fehérje. És ha jól tudom gmo-mentes is. Szóval kiválló fehérjeforrás lenne, olcsóbb is a szójánál, mivel a szója főtermék, a repcemag meg csak a repceolaj gyártásának a mellékterméke, tehát újra felhasznált értéktelenebb melléktermék. Csak hát az a fránya trimetil-amin. (Nagyon kis mennyiségben tartalmazza, egészségre ártalmatlan, de büdös lesz tőle a tojás).
És a megoldás: a nagyüzemek rájöttek, hogy a tyúkok fajtájaként másabbak picit az emésaztő-rendszerük, és az emésztőenzimek is. Ebből kifolyólag vannak tyúkok, akik repcemag evése után sem produkálnak szagos tojást, mert genetikájuk folytán a kiváltó anyagot a szervezetük lebontja. Néhány üzem már erre if figyel, és csak ilyen típusú tyúkokat tart. Igy jóval olcsóbb takarmányozást tudnak csinálni, és ezzel lent tartani a tojás és a hús árát is. Ráadásul még gmo-mentesen is. Házi tyúkoknál az erre való érzékenységet csak próbaetetésekkel lehet megállapítani. Tehát.. Hát valami ilyesmi volt a műsorban.
>kútvizet adok nekik, hogy spóroljak, mert itt igen drága a víz.
Na ne csináld már.... Mennyi az a drága ?
Bár most így átszámolva, lehet 4-500 liter víz/hónap
>Munkaerőtakarékos, és mindig friss tiszta vizet ad a tyúkoknak. Ez nagyon jó lehet nálad.
Megfizethetetlen. (minden másra ott a mastercard :))))))))))))))
Nem kell azt a sáros, tyúxaros itató edényt fogdosni, mosogatni, brrrrrrrrr. Nem mintha különösebben irtóznék tőle, de csomó idő és vacakolás.
>a magok földre szórását mennyire rossz gyakorlatnak tartom.
Tudom és értem is a miértet, de mint senkinél sem tökéletes minden, így nálam sincs még készen az önetetőjük.
A kicsiknek már van önetetős vájú csinálva, ráállás mentesítővel, hogy ne tudjon rajta üldögélni és belexarni.
De a nagyoknak nem adhatom oda a 4 cm átmérőjű csőből készült etetőt, ami összesn 30 cm hosszú.
Tudom, a bótban lehet venni készen, de az nem tetszik. Ez a tyúkozás olyan nekem mint a vasútmodellezés másnak. Van aki a vasútmodellben a pályán szeret mozdonyokkal ide-oda mozogni, míg van akinek maga az építés folyamata ami tetszik. Na én is így vagyok, hogy szívesen építek önetetőt itatót, ezért csináltam motoros ajtót, a keltetőt is építem már vagy fél éve, meg, stb.
Már megint sokat locsogok. Még egy utolsó szuszanat:
Szóval azért is nincs még meg az önetető, mert keresem az ideális megoldást, vagyis amibe nem tudnak belexarni, nem esik bele az eső, felülről csak kevésbé látszik a benne lévő mag így a repülő madarak nem fedezik fel olyan könnyen, nem tudják felborítani, nem tudják belőle kiszórni/túrni a magokat, fillérekből barkácsolható, könnyen tisztítható ha egyáltalán kell tisztítani. Hát csak ennyi kívánalmam van egy etetővel szemben. A jutubon rengeteget néztem, és már körvonalazódik a megoldás. A rálép és kinyílik dobozos nekem annyira nem jön be, meg csak adott testsúlyhoz állítható, így a kicsik, és a kisebbek éhesek maradnak, aztán lefogynak és még kisebbek lesznek, aztán vizszintesek.
Köszönöm a válaszaitokat! A lógatós megoldásnál akadtam el, de teljesen igazad van, akceptálják, hogy billeg. Van egy diófa a tyúkudvarban, arra lógattam fel dróton az itatót. És, vérszemet kaptam, most már ott lóg a peremes etetőjük is Billeg nagyon, de majd megszokják. Legszívesebben különben a locsolókannába töltött vízből isznak, ki tudja miért, talán mert úgy a legmacerásabb. Mi a Szentendrei szigeten lakunk és olyan kicsi már a Duna, hogy a kutunkból épp hogy csak tudok itatni. Egyszerűen nem értem, miért nincs víz a kutakban. Ilyen még soha nem volt, mióta itt élünk. A fránya globális tehet erről is. :)
A fazekokba csak annyit kapnak, amennyit gyorsan maguktól is megesznek, így próbálom meg elkerülni
hogy unalmukba az ételbe trappoljanak. Akinek jut jut, akinek nem, annak nem.
Azért osztom szét 3 fazékba, hogy több mindenki hozzáférhessen.
A lábasokba soha nem adok szemes takarmányt (szárazat legalábbis).
Ez, bár a képen nem látszik puhára áztatott (és ha melegebben állt volna, akkor csírázott lenne) gabona.
Jelen esetben zab vagy tritikálé, már nem emlékszem.
Az áztatott kaják a kedvencük, 5 perc alatt végeznek vele.
A lábasba csak ilyen kis adag kedvenc kaják kerülnek nálam.
A (száraz) gabona vagy mag csak önetetőből megy. Nem szoktak rászállni, mert fentről lelógatva van, így libeg, azt meg nem nagyon szeretik.
Meg hát elég keskeny a teteje, tekintve hogy középen kitakar az acélsodrony, amin le van lógatva.
De hát néha bármi előfordulhat...
:-)
A szelepes itató nagyon jó, de én eléggé gyakran (ha nem is mindig) kútvizet adok nekik, hogy spóroljak, mert itt igen drága a víz.
Persze tudom abbólé is lehetne, szivattyúval, vagy házi vízművel.... de az egyenlőre sajnos nincs.
És nem is biztos hogy úgy olcsóbb lenne, tekintve a költségeket, és a tapasztalataim szerinti gyors amortizációt.
A csepegtetős itató nagyon jó, talán a legjobb. Munkaerőtakarékos, és mindig friss tiszta vizet ad a tyúkoknak.
Ez nagyon jó lehet nálad.
:-)
Azt hiszem azt már nem is kell leírnom, valószínűleg az eddigi hozzászólásaimból tudod hogy a magok földre szórását mennyire rossz gyakorlatnak tartom.
Szerintem nagyon-nagyon sok betegségért, és az elhullások egy részéért is felelős lehet ez,
illetve rásegíthet a különböző betegségek kialakulásában, ha az étel (mag) a fekáliával érintkezni tud,
és így állandó fekália-baktérium -flóra kerül vissza a baromfi emésztőrendszerébe.
Ez legyengíthei az állatot, és fogékonyabbá teheti más jellegű betegségekre is.
De hát ez az én véleményem, és hát "mindenki másképp csinálja"...
Nem akarlak meggyőzni.
Tudom, nagyanyám is így csinálta. De tömte is őket antibiotikumokkal ,. erre határozottan emlékezem.(kakaspor meg egyébb), és neki is sok elhullása volt.
Csak ő épp rögtön levágta, ha valamelyik gubbasztani kezdett.
Ő így szelektált. (Nem ám tojásszám, vagy külső...)
És hát a 30-40 évvel ezelőtti háztájnál előforduló fajták sokkal ellenállóbbak is voltak mindenre.
>Ezért azután naponta kétszer-háromszor öblítem ki és adok bele friss vizet.
Na ezt én is csináltam, de én csak naponta egyszer.
Az is sok volt, aztán meguntam és golyós itatókat szereltem fel s azóta azt is elfelejtettem, hogyan kell vizet engedni egy vödörbe, s itatós edényt mosogatni, mielőtt bele öntöm az tiszta vizet.
