A 2001 óta létező hasonló nevű kerületi topikot klubjellegűvé alakították, emiatt merült fel a nulláról indulás ötlete - hiszen ügyeink közösek, egy helyen lakunk! Mindenki véleménye egyaránt fontos - reméljük együtt, hogy itt megtaláljuk a közös hangot pl. a környezetvédelem, a közbiztonság, a napi életvitel és egyéb témakörökben.
Az előbb én is felnéztem az égre (amikor kint relaxáltam a teraszon) és én is pont ugyanezt állapítottam meg: nagyon szép tiszta az égbolt!! Ritka látvány, így városi környezetből nézve is.
(megjegyzem, csupán egy szegmenst - a délkeleti égbolt alsó harmadát - nem láttam egy ideig tisztán akkor, amikor azt eltakarta az arcom elé emelt sörösdoboz, amikor az utolsó kortyot lenyeltem - de azért ezzel együtt is teljes volt az élmény!) :)
Nem tudom, de valahogy engem ezek a gépek nem zavarnak. (Persze lehet, hogy másokat igen.)
Dehát nem keletről jön a fény... ? :-) Sőt: Ex oriente lux.
Vannak ezzel mások is így:
"Halálba születek,születve meghalok. Egyszerre kigyúlnak,s kihúnyak csillagok. Keletről jön a fény,nyugaton megpihen. Minden lét elmúlik,s nem múĺik semmi sem!"
A mélyrelaxációs állapotomban a kertben járván megállapíthattam, hogy csodálatosan tiszta -a városi körülményekhez és a fényszennyezéshez képest - az égbolt, a Göncöl teljesen tisztán, a Kisgöncöl a viszonylag jó szememnek hála egy csillag kivételével egészen jól kivehető. Ezen kívül még a Casiopeat ismertem meg, a nagypapámtól örökölt tudásnak hála, jól látszik. A többi felismerhetőt a ház és a műveletlenség eltakarja :) Egészen fantasztikus a csend, még a 6-oson száguldó autók is alig és ritkán hallatszanak most. A legnagyobb zajt talán a viszonylag alacsonyan elszálló repülők jelentik. Az igaz hogy Szentendre légteréből lettek ide átterelve pár éve a gépek? Talán É-NYi irányban az ég alja folyamatosan villámlik, de semmi hangja sincs, gyönyörű éjszaka van!
Nem vitatom, lehet, hogy valaki éppen ezzel a rémtörténettel próbált feltűnést kelteni az internet eszközével, de azért nem véletlenül voltam fogékony a hírre.
Kb. 10 éves lehettem, emlékszem, egy nyári délutánon egy idősebb fickó a Déli pályaudvar környékén, az Alkotás utcában (akkori lakóhelyem) ismeretlenül megszólított azzal a mesével, (hogy egy problémáját segítsek megoldani, mert valami postán érkezett csomagot kellett volna átmenetileg a szüleimnél elhelyezni, és majd ő jelentkezik, és majd megy érte stb., de ahhoz, hogy ez megoldható legyen, fel kellene mennem a lakására átvenni a küldeményt). Én alapból készséges voltam, de akkor húztam be a féket, amikor az ismeretlen ember, egy idegen kapualjba akart betessékelni. Hirtelen megéreztem, hogy ez a szituáció túl sok bizonytalanságot tartogathat számomra. Elöntött a félelem, sarkon fordultam, elszaladtam. Így utólag - felnőtt fejjel is- az az megérzésem, hogy az a szitu veszélyes lehetett rám nézve, 10 éves kölyökre.
Elnézést kérek, ha felesleges pánikot keltettem, de a jó öreg közmondás megállja a helyét: jobb félni, mint megijedni.
asszem a polgárőrségen felül az sem éppen nagy hátrány, ha a szomszédok megbeszélik, hogy figyelgetik egymás házát. Nem a "mit csinál má' ez a Szabóné" típusú szimatolgatásra gondolok, hanem egy általános odafigyelésről. Mondjuk ehhez nem árt ismerni is a szomszédot... :-) és mondjuk rendelkezni a telefonszámával baj esetére vagy ilyesmi. Itt a Kereszthegy környékén nagyjából működik a dolog - rám már szóltak telefonon, hogy tudok-e a kertemben ásogató fiatalemberről. Tudtam, de azért jól megköszöntem.
Más: nagyon kis mértékben kerületi érintettségű, inkább tágabb értelemben érdekes műsor lesz holnap a Duna tévén (május 25, hétfő, 21: 00). Egy dokumentumfilm, véleményem szerint nem a műfaj csúcsa, de érint pár kérdést amin el lehet gondolkodni. Van róla egy kritika itt: http://www.filmkultura.hu/filmek/cikk_reszletek.php?kat_azon=435. - egyfajta értelmezés/megközelítés, biztosan vannak mások is.
"Győrben egy nagy fekete autóból 4 jól szituált fiatalember szólít le fiatal (14-18 év közötti) fiúkat és lányokat, valamilyen utcát, hidat, vagy bármit keresve. Amikor a leszólított gyerek elmondja, hogy merre van, amit keresnek, úgy tesznek, mintha nem hallanák, és közelebb hívják az illetőt. Miután ő gyanútlanul közelebb megy, megpróbálják az autóba tuszkolni, és ha ez sikerül, a gyereket innentől kezdve senki nem látja többet. Egyik ismerősöm lányát próbálták meg így elrabolni (péntek, fényes nappal a Szigethy Attila utcában!), de neki szerencsére sikerült elmenekülnie. A rendőrség tud a dologról, de valamilyen okból nem publikálja, pedig nem kis jelentőségű, ami történik városunkban. Tudják, hogy pár hete itt Győrben szedik az áldozatokat, tudják, hogy az elrabolt gyerekek soha nem kerülnek elő.és azt is, hogy az ukrán maffia áll a dolog mögött. De nem is a rendőrség munkáját szeretném minősíteni, hanem csak azért írtam, hogy mindenki beszélgessen el a csemetéjével, és akit tud, értesítsen minél többeket erről, amit írtam, mert tényleg nem vicc..!!!! Ha már hallani nem lehet róla sehol, legalább figyelmeztessük egymást! Egy aggódó anyuka, C. Márta, Győr"
A rendszerváltozáskor a környéken is romlott a közbiztonság, ezért Tétényben (Bartók lakótelepen) néhány szülő összefogott és felváltva mentek ki az akkor még 3-as buszhoz esténként a hazatérő gyerekeikért. Az egyik szülő – Zsombor György – kezdeményezésére alakult meg a polgárőrség először itt, a XXII. kerületben. Sok fiatal csatlakozott, köztük volt olyan is, aki úgy találkozott a velük, hogy épp kukákat borogatott és megkérték, ugyan már tegye vissza a tartalmát. Tagjaik olyan emberek, akik a szabadidejük jelentős részében , sokszor esténként (éjszakánként), a környék biztonságára vigyáznak. Röviden talán ennyi. Elérhetőség: www.22polgarorseg.hu
minden 22. kerületi háziállat meg van már mentve... ? :-) elvi síkon megközelítve a topik kérdésfelvetését azon morfondíroztam egy kicsit, hogy vajon mitől lesz valaki kerületi kötődésű vagy máshonnan kozelítve mitől lesz érdekes egy adott kerület az ott élők számára. Mennyiben csak ott élünk ahol, és mitől kezd érdekelni minket a társadalmi és egyéb környezet?
"Június 2-ától a BKV kísérleti jelleggel bevezeti egyes járatain az első ajtós felszállási rendszert is. Ennek lényege, hogy a buszokra csak az első ajtónál lehet felszállni, ezzel egy időben az érvényes jegyet, bérletet fel kell mutatni. A jeggyel nem rendelkező utasok a járművezetőnél megvehetik 400 forintért."
Egyelőre csak 87-87A-187, és 141-141A az érintett.
Amikor a mi kutyánk kölyök volt, mi is rengeteget szenvedtünk vele. Mindent tönkretett kertben, lakásban. Akkor 8 éves gyerekkel is durva volt. Majdnem visszavittük a tenyésztőnek, csak az volt a szerencséje, hogy a férjemmel felváltva borultunk ki. De felnőtt, megkomolyodott és a világ legtündéribb (nekem) kutyája lett! Okos, szófogadó, eszébe sem jut bármit is tönkretenni. Kitartás!
Szegény állatorvos, azért én még várnék kiherélésével! ;)
Idővel magától is nyugodtabb lesz a jószág sztem. Spánielnél idiótább kölyköt pl. elképzelni sem tudok, de azt is ki lehet bírni... :) Egy kutyával vannak persze feladatok, ez tagadhatatlan!
Van róla képed?
Nekem gyerekkoromban tacsim volt, hihetetlen fazon volt!
3-4 hónap körüli, németjuhász jellegű leányzó vagyok. Azt mondják
csinos, és majdnem "tiszta".nem tudom hány napig lehettem az utcán. Éheztem és csont soványra fogytam, de legalább az esőtől megvédett az a kidőlt fa, melynek ágai közé bebújtam éjszakára Budapesten, a 13. kerületben.
Péntek reggel, egy vadászkutya talált meg, a bozót mellett, és hívta a gazdáját, aki ölbe vett és hazavitt magához. Megetetett, megfürdetett, kiszedett belőlem 4 tucat (nem vicc) kullancsot,amik úgy leszívták a véremet, hogy amikor rám találtak, szinte már mozdulni sem tudtam.
Most tiszta vagyok, fényes a bundám, és csak pár apró duzzanat emlékeztet az alattomos vérszívókra. Vitaminokat adnak nekem, hogy erőre kapjak. Étvágyam van, eszem-iszom. Itt most Fülesnek hívnak. Félek amikor szólítanak, vagy közelítenek hozzám. Bizalmatlan vagyok. Bánthattak sokszor, bár próbálok nem emlékezni rá. Mostani gazdám kedves velem, simogat, tőle már nem félek. Sajnos nála nem maradhatok, neki van már kutyája, nem tudna kettőnkkel foglalkozni. Akik értenek a fajtámhoz, azt mondják lakásban is jól megvagyok, mert emberközelséget igényelek, de azért. én inkább kertes házba vágyok. Mindez persze részletkérdés, ha szeretsz és törődsz velem, én boldog és hűséges barátod leszek egész életemben, bárhol is éljünk!!!
an hajlamom a szobatisztaságra, tegnap majd 12 órát kibírtam a "nagydologgal", aminek mostani gazdám nagyon örült. Kisdologgal is kibírtam volna. de úgy izgultam, amikor hazajött hogy hirtelen… na bumm. De ezt hamar kinövöm. Nevelgetnek hogy szépen menjek a gazdi mellett az utcán, sőt, le is ülök ha kérik. Ez állítólag szép dolog az én koromban.
Ha lenne hely nálad, vagy ismersz valakit, aki örülne nekem, kérlek hívd az alábbi számot: 0630/ 541 43 05
Ma reggel a Savoyai Jenő téren a város felé menő oldalon rengeteg homok és talán gázolaj nyomok voltak a balra kanyarodó sávban, valami baleset történt az éjjel ott?
Szomorú lennék, ha nem lenne. Bízom benne, hogy van. Ha pedig nincs, akkor az általam javasolt módon szerintem rövid időn belül lehetne találni, legalább elkövetőt. Ha az már van, akkor hamarosan kártérítéses eseteket is lehetne sztem bemutatni.
Egy ilyen szelidebb megközelítés mellett sztem szükség lenne a felderített eseteket bemutatni pl. az emlitett osztályfőnöki órákon, ahol a rajtakapottakat, vagy azok szüleit az okozott kár megtérítésére kötelezték.
A lenti képhez hasonló anyagot lehetne terjeszteni a lakosságnak, a polgárőrség telefonszámával, akik gyorsan a helyszínre tudnának érni ha valaki bejelentést tesz, hogy éppen firkálnak valahol. Mondjuk nem nagyon szoktam polgárőrőket látni járőrözni.
A képen látható felszereltségű, bevetésre kész nebuló - pláne ha egy kicsit tehetséges is, talán egy szinttel magasabb művészeti fokon képes végezni a pusztítást (egy sima alkoholos filctollal is tudnak taggelni a rászorulók, monnyuk nem házfalat) , mint egy sima tagger, de azért szeretettel ajánlanám ezt a személyleírást a szülők figyelmébe...
Hallottam egy olyan esetet is, hogy egy Tóth József utcai nyugdíjas gyüjtögette a pénzét, hogy kívülről rendbe hozathassa házát, miután elkészült, hamarosan az utcán sírva nézegette, hogy összefújták neki.
Üdvözlet a topicnyitónak, a régi és az új topictársaknak!
Már régóta foglalkoztat, hogy hogyan lehetne megszabadítani kerületünket a falfirkáktól? Szerintem ebben nagy szerepet kaphatnának az iskolák és a diákok, hiszen az önjelölt "művészek" is általában onnan rajzanak ki. Valahol el kell kezdeni. (Pl. itt, ötletelés formájában)
Első lépésben lehet, hogy - ajánlásként- osztályfőnöki óra témájává lehetne tenni a problémát, néhány (elrettentő) aktuális fényképmelléklettel és számadattal segítve a pedagógusokat, akik felvilágosíthatnák a kedves nebulókat arról, hogy általában mennyibe is kerül egy négyzetméternyi kültéri falfelület festésének anyag- és munkadíja, és arról, hogy milyen alattomosan deprimálóan hat a lepusztult, a szándékosan lepusztított környezet látványa, hogyan hat ez vissza mindennapi közérzetünkre, felelősségérzetünkre.
Második lépésben - ha lenne érdeklődés - fel lehetne ajánlani egy-egy vállalkozó szellemű osztályközösségek, vagy diákcsoportnak, hogy - jutalom kitűzésével*, vagy anyagilag is ösztönözve - tevékenyen vegyen részt a falfirkák felderítésében (fénykép + cím) és eltűntetésében. Ezt pl. egy kerületi diákszövetkezet, vagy egyesület szervezhetné, amelynek egyik fő szponzora pl. maga az önkormányzat lehetne. (Persze a diákszövetkezetnek nem ez lenne a fő profilja, hanem általában a környezet védelme)
*a jutalom lehetne pl. (nem gagyi) kirándulás, vagy koncertjegy stb., de mindenképpen olyan jutalom, amely ösztönzően hatna a diákokra
Persze lehet, hogy vannak frappánsabb ötletek is...
1930 óta gyakorlatilag megduplázódott a létszám (változatlan területi nagyság mellett), de onnan is érdekes nézni, hogy 1870 és 1970 között több mint hatszorosára nőtt (1870-ben a 3 425 hektárra 6 356 lakos jutott...)
*bírom a statisztikai átlagokat :-) "Kiss Béla, 0,6 egységnyi ember"
Tisztá ámeriká.
