Keresés

Részletes keresés

Pinyo Creative Commons License 2016.09.06 0 0 52190

Izgalmas, jöhet a következő rész.

Előzmény: zoncsi (52189)
zoncsi Creative Commons License 2016.09.05 0 3 52189

Folytatólagosan elkövetett szómenésem 2. része. Bocs, hogy kicsit dagályos, de laikusok is olvassák a FBon. :) Ott vannak képek is. :)

 

Kezdetben nagyon sok idő elment azzal, hogy egy-egy szűkületnél, technikás gödör átkelésnél megtorpant a tömeg. Volt, hogy 1 percet ácsorogtunk, várva a sorunkat. De erre azért számít az ember, ha 1900 futó neki vág egy single track-nek, azaz egy nyomtávos ösvénynek. Aztán ami kis idővel később jött, az már elővetette velem a telefont pár kép készítésének erejéig. Ahogy felnéztem a hegyoldalon kacskaringós vonalban végeláthatatlan sorban meneteltek felfelé az emberek, és még a hegy csúcsa sem látszott. Itt nem nagyon volt előzgetésre lehetőség, de hogy őszinte legyek amúgy is csak ritkán engedélyeztem magamnak ezt a luxust. Csak mikor úgy éreztem, nagyobb pulzusugrás nélkül előreosonhatok egy-egy lelassuló spuri mellett. Szép lassan cammogtunk hát így fel a meredélyen, egymás nyomában - de nyugodtan mondhatnám, hogy egymás s...ében, mert pont olyan meredek volt a kapaszkodó, hogy ha nem vigyázok az előttem lévő fenekébe szaladok bele fejjel egy óvatlan pillanatban. Senki nem rohant, mindenki fújtatott, nyeltük a lábaink által felvert port, csak a láncok csörgése és az ostor csattogása hiányzott egy jó történelmi film jelenethez. :) Amikor 2 óra múltán úgy éreztem, lassan kezdünk felérni, akkor a hegy gerinc mögül feltűnt egy újabb magaslat, amin szintén ott kígyózott az emberhangyák sora. Végül a rajt után 2 órával és 56 perccel elértem a 2540 méter magas 1. ellenőrző pontot. Mivel tudtam, hogy bő 4 km múlva nagyobb frissítőpontra érünk, és végre futható szakasz következett, nem vacakoltam sokat, a gyors chip leolvasás után elkezdtem leereszkedni a Bertone házhoz. A lejtő az én secret power-om, rejtett képességem. :) De mint a Hihetetlen családban sem nyerhetett a fió az iskolai futóversenyen, én is nagyon erősen visszafogtam magam a hirtelen kitárult térben. Ja ugyanis az egynyomtávból hirtelen párhuzamosan futó ösvények sokasága lett, nem voltunk végre egymás mögé beszorítva. Szóval lehetett volna száguldozni, ha az az lett volna a célom, hogy 30 km után kiszálljak a versenyből. Mert a lábaim tuti feladták volna. Ugyan érzésre az ember a lejtőn kevés energiából jön le, de a gyakorlat azt mutatja, hogy egy óvatlan vágta egy hosszabb ereszkedésben simán szétcsapja az ember combizmait, de még azt kell mondjam, energetikailag is meglepően odab...vág. Az naiv futó leér a völgy aljára, aztán elindulna a szemközti oldalon felfelé, csak hogy nem megy. Kapkodja a levegőt, próbál nem szédelegni, aztán 20 lépés után megáll. No ez az, amit nem akartam, szóval ahogy mondtam, óvattal ereszkedtem le a csúcsról. Ez persze még így sem volt rossz, tucatjával előztem meg a versenytársakat, akik kevésbé volta felvértezve az én titkos képességemmel, a lejtőn futással. Pedig hol volt ez még technikásságban, nehézségben a pálya 2. szakaszán tapasztalt csupa szikla, csupa gyökér ereszkedésektől! Utólag megnézve az adatokat, bár ez nekem is meglepetés, 180 embert előztem meg ezen a 4,5 km-es szakaszon. Pedig fotózgattam is.

Amúgy mindezeket az adatokat innen mazsolázom most:

http://utmb.livetrail.net/coureur.php?rech=4709

A frissítőpont után volt a chip leolvasás, szóval a szakasz időm ettől vagy 5 perccel azért jobb volt. Sőt, amit nem vettem észre az egész verseny folyamán, voltak kamerák kihelyezve, amik közvetítették az áthaladásomat élőben, a fent idézett oldalon. Így aztán jól nem integettem. Azonban mókás dolog ám visszanézni, hogy a Bertone házbeli frissítőpont után milyen mókás "lendülettel" vágok neki a hegynek. Úgy bólogatok egész testből, mint az az ivós gólya játék gyerekkorunkból. :) A ponton itt még nem sokat vacakoltam, kicsit ittam, feltöltöttem a kulacsomat (erre még ki kell térjek később), ettem pár falatot, de mivel tudtam, hogy 7 km múlva újabb frissítő jön, inkább továbbálltam.

Ez a szakasz a szintrajzon szemre olyan síknak tűnik, de ha az adatokat megnézzük, máris látszik, hogy azért csak összejön rajta közel 300 m szintemelkedés. No ez hirigelt ki. Pontosabban az előzőleg lábamba tett 1300 m emelkedés egyben, az állandóan tűző nap, a közel 30 fok, és végül ez a hullámos rész. Mert ugye ez csalóka. Vannak benne síknak kinéző részek. Amik persze enyhe emelkedők. Ha itt nem fut az ember, akkor mikor? Aztán lejtő, aztán megint emelkedő, és így tovább. A pulzusommal folyamatosan ment a küzdelem. Ha egy kicsit jobban megengedtem a kelleténél, már elkezdett 135 fölé benézni, sőt, néha a 140 is beütött, ami a verseny ilyen korai szakaszán egy-egy koporsószög volt. A Bonatti házhoz elég ramaty állapotban értem már el. Itt is ettem kicsit, ittam sokat, majd 7-8 perc téblábolás után indultam tovább. A háti zsákom tartályát még a rajt óta nem töltöttem újra, és most sem, mert ezt a következő, igazi nagy pontra terveztem, amitől még 5 km választott el, szerencsére sok lefelével.

Apropó víz. 3 dolgot tehettem a hőség ellenében. Ebből 2-t Speró tanácsolt, én meg szerencsére megfogadtam.

1. vittem egy kulacsot. No persze. Az indulás előtti órában kunyeráltam a kávézóban egy asztaltársaságtól. Megkérdeztem, kell-e majd még nekik ez a műanyag palack, mert én hasznát venném. :) Ez jó döntés volt. Én még versenyen ennyi vizet nem ittam meg, mint itt. Az izótól egy idő után inkább csak émelyegtem, de ha ráküldtem egy kis friss hideg forrásvizet, mindjárt könnyebben bent maradt.

2. vittem egy sapkát. Mivel nekem nincs, kölcsön kaptam az Ildikóét. (Szerencsére állítható. :) Ezt a bőven utunkba kerülő összes forrásban, patakban, csapban, medencében megmártottam, és azzal hűtöttem a fejemet.

3. ahol tehettem mosdottam, bedugtam a kezemet a hideg vízbe, és hagytam, hogy jól áthűljön.

Ha nem lett volna ennyi vízvételi lehetőség út közben, az én mesém se tartana már túl sokáig. :)

Mindezek ellenére eléggé megtörve érkeztem meg Arnuvaba, a nagy frissítőpontra. No itt már nem foglalkoztam az idővel. Miután kicsit lecsillapodott a testem, levest vettem magamhoz, és betoltam 2 tányérral. No ne gondoljatok palóc-, se csülkös bablevesre, de még csak nem is vargányakrém-levessel kényeztettek bennünket. Jó sós porleves volt tészta betéttel, vagy kérhettem anélkül is. Ez azonban ilyenkor jobb tud lenni, mint egy infúzió. Folyadék, só kell a szervezetnek, végre nem édes, tehát a gyomrot is kicsit megnyugtatja. Ücsörögtem is pár percet. Közben végre sms-t kaptam a kedvestől, hogy lát ám a movingobject-en. (Ez egy nyomkövető web oldal, ahol lehetett követni a verseny folyamán méterről méterre. Mondjuk néha azon járt az eszem, hogy miért nem nevezzük inkább barelymovingobject-nek (alig mozgó tárgy), oda jobban illene a produkcióm. :-) Üzente, hogy kifelé jövet fürödjek meg a folyóban. Azt ugyan nem tettem meg, de azért rövid időre beledugtam a kezem a vízbe, és felfrissítettem a sapkámban is a hűtőfolyadékot. A hátitatyómat már a ponton feltöltöttem új izóval - amiről kiderült, hogy bűn rossz ízű - és elkezdtem kínos vánszorgásomat fel a Ferret hágóba.

De ezt már csak a következő részben mesélem el nektek. ;-)

(A folytatásban: hősünket visszaelőzi a Botovics házaspár, de aztán megtáltosodva átröppen Svájcországba...)

isthatall Creative Commons License 2016.09.05 0 0 52188

Szia!

 

Hányas? Ha 44-es elvinném!

 

Üdv,

Jakab

Előzmény: hátnemistudom.. (52177)
zoncsi Creative Commons License 2016.09.04 0 3 52187

CCC

bemelegítés :)

A múlt hétvégén részt vettem a terepfutók „világ csúcstalálkozóján”, ahogy a rendezők az eseményt jellemezték. UTMB. Ez az a verseny, ahová az ultra terepfutással kacérkodó futók legtöbbje egyszer el akar jutni. Ez mondjuk inkább egy versenycsokor, hisz az indulni szándékozók 55 és 170 km-es távok között választhatnak. A király kategóriához én még tapasztalatlan és zsenge vagyok, így a 101 km-es távolságot 6100 m szintemelkedéssel párosító CCC-t (Courmayeur – Champex – Chamonix) választottam.

Azonban a dolog nem ilyen egyszerű, hisz már a bekerülés sem könnyű. Először is kvalifikálni kell a jelentkezéshez, amit pontszerző versenyek teljesítésével érhet el az ember. Az utóbbi években szerencsére elég sok 80-100 km körüli etapot pipálhattam ki, így 1 db versenyen összejött a szükséges 3 pont. Idén külön belehomorítottam, hiszen májusban egy 115 km-es, majd júniusban egy 127 km-es etapot húztam be elég tűrhető eredményekkel.

Ha a pontok megvannak, akkor az ember jelentkezik, majd erősen szorít, hogy a 2x-es túljelentkezés miatt tartott sorsoláson az ő nevét is kihúzzák a képzeletbeli kalapból. Nekem mázlim volt, a legelső évemben Fortuna kedveltje lettem. Ez már tavasszal kiderült, nem volt hát más hátra, mint becsülettel edzeni. Ez ment is egy darabig, de ez az augusztusvági időpont nekem nem optimális versenyzés szempontjából. A nyarat végigtúráztuk Ildikómmal, sok kemény ferratat végignyomtuk, majd 100 km felett tettem meg Albánia hegyei között egy 15 kilós hátizsákkal a hátamon, szóval szint került a lábamba szépen, duzzadtak a combjaimon az izmok, csak éppen futni alig futottam. Arra nem sok idő maradt. Bíztam ugyan a túrázás, mászás, cipekedés jótékony hatásában, de a verseny előtti utolsó tesztfutásokon, ahol megpróbáltam belőni, mit engedhetek meg magamnak majd a versenyen, rá kellett jönnöm, hogy az állóképességemen mély nyomokat hagytak a kimaradt edzések. Konkrétan lábaim helyett a pulzusom szárnyalt, és akárhogy fogtam vissza a lovakat, egy 30 kilométeres etap végére lógott a nyelvem, és a mellkasomra is mintha vasabroncsot vert volna egy rosszindulatú kádár.

Azért amit lehet, megtettem az utolsó napokban is. Kirándulgattunk életem párjával, vettünk 3 napos liftbérletet, és amilyen magasra lehetett, mi felmentünk, ott túráztunk, hátha a magaslati ritkás levegőn eltöltött órák valahogy adnak egy kis pluszt majd a versenyre, ahol viszont szintén többször kellett 2000-2500 méter fölé hágni. Futottam is pár rövidet, de a tapasztalatok csak elrémítettek. Magas pulzus, légszomj, mellkas szorítás. Bele kellett nyugodjak, hogy ebből túrázás lesz inkább futóverseny helyett.

Tudni kell még a versenyről, hogy komoly kötelező felszerelés mennyiséget kell az embernek végig cipelnie a teljes távon. Meleg cuccok, vízálló cuccok, 2 fejlámpa tartalék aksikkal, saját gélek 20 órára, plusz a folyadék, ami néha 2-3 órányi mennyiség is lehetett. Rá kellett jönnöm, hogy nem fogok elférni a jó kis kínai tatyómban. Szétnézve a rendezvény kiállítóinak standjain, hol az árakon szörnyülködtünk, hol azon, hogy lehet egy egész jó zsákot, pár ostoba megoldással tönkretenni. Végül szerencsénkre csak úgy bekukkantottunk a helyi Intersportba, ahol meglepetésünkre megtaláltuk a tökéletes zsákot. Egy Hoka tatyót, amit az expón látott 150 euró helyett itt 105-ért kínáltak. Ez még persze mindig horrorisztikus ár, de nem bírtam ellenállni. :) Persze még ez a zsák is tele lett a cuccal, aminek a 2/3-át nem is használtam. De ha a helyi szakértők azt mondják, hogy az egész hetes 35 fokos csúcshőmérséklettel együtt járó kánikula közben is bármikor beüthet egy hóvihar, akkor én nem vitatkozom. :) Mondjuk lehet, a különböző évek versenyeinek körülményeit igyekeznek kiegyensúlyozni, de ezt aligha lehet.

Ami a meleget illeti, ez volt a következő aggasztó körülmény, mert én hidegben egész jól működöm, de melegben hamar bekrepálok. Itt meg: magas hegyi körülmények, edzetlenség, kánikula. A rossz előjelek csak úgy sokasodtak.

A bepakolásban, a szellemi felkészülésben szerencsére tapasztalt profik voltak a segítségemre: Speró és Dévényi Ildi adták a tanácsokat az utolsó simítások elvégzéséhez.

Aztán eljött a péntek reggel, lakótársaim elkísértek a buszhoz, ami rövidesen elindult velem a Mont Blanc alagúton keresztül az Olaszországi rajtba. A buszról leszállva a felkészülési jégcsarnokban – hogy biztosra menjek – 3x voltam vécén (nem pisilni). Ennek meg is lett az eredménye, az elkövetkező 24 órában emiatt nem pocsékoltam el időt. :)

Fél órával a rajtidő előtt beálltam a karámba. Jó hátra kerültem, de nem is volt tervben, hogy nagy sprintet nyomok az első percekben. 3 részletben indítottak bennünket. Pontban 9-kor ment el a legjobb célidőt megjelölő 600 ember, benne a ténylegesen versenyző krém. Én a 2. csoportba kerültem. 9 óra 10 perckor másodszor is felcsendült a CCC szignálja. Vártam valami magasztos érzést, de elérzékenyülés nem volt, csak izgalom, mikor ellőtték 9:15-kor a mi rajtunkat is. Egy darabig csak gyalogoltunk, majd kocogtunk visszaintegetve a rengeteg szurkolónak, akik kolomppal vagy épp fémedénnyel kezükben zajt csapva, esetleg népviseletben tekintették meg, ahogy a mezőny nekivág a 101 km-ének.

Én magam feszülten pislogtam időnként az órámra, hogy nehogy túllépjek a felső határként megszabott 130-as pulzusértéken. Közben összefutottam Bontovits Timivel. Akit amúgy komoly felelősség terhel, hogy ilyen távok felé terelt a sors, mert elég nagy hatással volt rám annak idején a Spartathlon beszámolója; ő ugyanis az első magyar női teljesítője annak a kolosszális erőpróbának. Vele mentünk egy darabon, majd tőle kicsit ellépve elkezdtük az emelkedést Courmayeur 1200 méteréről a Téte de la Tronche 2500 feletti csúcsáig.

Folyt. Köv. :)

func93 Creative Commons License 2016.09.04 0 0 52186

Valaki fut Asics FujiAttack 4-be? Csillapitás és kényelem szempontból milyen?

Pinyo Creative Commons License 2016.09.02 0 0 52185

Ez jó volt! Most meg is néztelek, mi is volt ez. Huh, gratulálok, ez nagyon hosszú menet volt.

Előzmény: allez zserzseli! (52178)
Sárcipő Creative Commons License 2016.09.01 0 0 52184

Kilépve a read only-ból, ez fenomenális :D. Itt is nagy gratula hozzá!

Előzmény: allez zserzseli! (52178)
Ermak Creative Commons License 2016.09.01 0 0 52183

"íztelen leves és tészta. elrághatatlan szalámi."

 

Belgiumban élek jó ideje, és valamennyire Franciaországot is ismerem. Az íztelen leves és tészta az "nem bug, hanem feature". :-)

Az elrághatatlan szalámi szintén, bár az egészen ízletes is tud lenni - csak nem ott, ahol rágásra már nincs energia....

Előzmény: allez zserzseli! (52182)
allez zserzseli! Creative Commons License 2016.09.01 0 0 52182

ráéreztél a lényegre mester! :)

az az igazság, hogy én már sokadszor voltam, de utoljára 2012-ben. 

a pályát is 75 %-ban ismertem különböző távokból (CCC, TDS, leszázalékolt UTMB, Traverseé), ezért a varázsa sajnos már nem volt meg. pedig pl. a bertone-bonatti ház között lévő panoráma útnál azért talán kevés szebb helyen lehet futni Európában. de ez az egész olasz részre elmondható..

nekem most hiányzott ez a sokkszerű felismerés. kicsit üres voltam belül, de remélem nem hangzik nagyképűnek.

nem is daráltam, csak olyan "rutinszerű" volt. persze az jó érzés volt nagyon, hogy le tudok hozni egy ilyen "post-graduate" versenyt gyak rutinból.

ami a versenyt illeti, a bája azt hiszem teljesen elveszett. chamonix dugig van a köbön. a kivezető úton 2-3 km-es sorfal van. nekem ez picit már túl nagy hájp. ehhez képest a pontok pl. nem változtak. az ellátmány nem javult, persze nem rossz, végig lehet menni így is simán, de mondjuk egy jobb csanya verseny veri. íztelen leves és tészta. elrághatatlan szalámi. sóskeksz és édességek, amiket ugye kb. 50 kili után már öklendezel :). a sajtok viszont jók.

régen is tömegrendezvény volt, de volt egyfajta bája. ma már ez a báj is elveszett sztem.

 

ha vki először van kint, vagy kétszer megy két teljesen külön távra (pl. CCC, TDS), akkor hatalmas élmény, tényleg once in a lifetime.. 

 

persze jó érzés finishernek lenni.. megvan pipa, azért ez egy nehéz verseny nagyon, szóval dagad a mell. de részemről már nem annyira ikonikus az egész..

 

remélem nem negatív, nagyjából elsőre ezek az érzések voltak bennem..

Előzmény: CSERMANEK (52180)
lpr Creative Commons License 2016.09.01 0 0 52181

FB-n már vannak

Előzmény: CSERMANEK (52173)
CSERMANEK Creative Commons License 2016.09.01 0 0 52180

Hatalmas gratula!A versképek faragása is olyan jól megy, mint a kilométereké. Örülök, hogy meglett a teljes táv.

 

Azért majd kíváncsi lennék, hogy milyen érzésekkel viseltetsz így utólag az ikonikus projekt abszolválásához. Nekem valahogy egyre kevésbé vonzó ez a távolról túlzsúfoltnak tűnő esemény, valahogy évről-évre veszít a sármjából.

 

P.

 

Előzmény: allez zserzseli! (52178)
-biga- Creative Commons License 2016.09.01 0 0 52179

_Kókemény!_

Előzmény: allez zserzseli! (52178)
allez zserzseli! Creative Commons License 2016.09.01 0 1 52178

Amíg meg nem születnek a remek idei UTMB és tsai beszámolók, addig hadd bocsássam eme remekművemet közönségtetek elé.

 

 

The Big Banduk

 

Megy a Gery, fut a Gery,

karbon csat(t)ogás. 

megy a Gery, fut a Gery

tömeges csaholás.

Jujjde sokan vannak

tiszta para már.

 

Vajon kiszáll-e a Gery

Saint-Gervais pontnál?

Csaknem olyan hülye,

hogy (szün-szün) húsznál már..?!

 

Aztán megy a Gery,

éjjel Bonhomme-nál.

Nem tud enni, de majd jobb lesz

Nyuuugi, nyugi már.

 

Jön a Seigne, jön a Seigne

Jaj, de genya, inkább szenny (a).

Itt a Pyramid, kövön kövek ez itt mind.

 

Combal, Mont Favre,

túl vagyok, már nem fáj.

Végre hideg van, csak pár óra, de megvált.

 

Courmayeur, fél táv,

egy órát ülök, hagggyá.

Banduk, banduk, újra megy a banduk.

Bertone, Bonatti, ez már futás, haladunk.

 

Arnuva, Ferret,

Erős vagyok cseszd meg.

Az emlékek jönnek:

Béla, Ricsi, Misi!

Remélem ez tetszett!

 

Ezt a részt most SC-nek,

"ilyen hegyek nincsenek".

Fouly-ban meleg van, jajjde, jajjde meleg van.

Fapados a pont, lefekszem rá doszt.

 

Champex-ig jól megy, pörgök, mint a rúlett.

Itt jön Oli, ahogy kiszolgál az tuti.

CSK a csapatból, továbblök, nem haragból.

 

Banduk, banduk, a Bovine-ra banduk.

Viharos, viharos, nem vagyok egy Iharos.

Villámlás, zuhé, nem kell lámpa, juhhé.

 

Trientbe lekúszok, gatyaféken lecsúszok.

CSK a ponton, fekszem kicsit halkan.

Indul a baktatás, bandukolás, gyaloglás.

 

A Catogne a kedvencem, sosem bánt így szeretem.

Vallorcine az uccsó pont, jó a kedvem, ez jutalom.

 

Viszont jön a Tete aux vents,

itt már mindenki ki--van.

durva, ez durva, Polettiék anyja.

 

Flegere-re átérek, épp kétszáz év lepereg.

Onnan már csak lefele,

döcögök, mint egy csille.

Floria, meg a sportközpont, csoszogok, nem kapkodok

Monira gondolok, nélküle fél ember vagyok.

 

Célkapu, Chamonix.

2016: a bandukolás vége.

 

 

 

hátnemistudom.. Creative Commons License 2016.09.01 0 0 52177

Sziasztok!

Elado lenne egy Inov-8 Mudclaw 270 terepfutó cipő újszerű állapotban 1-szer használtam.

15000 forintért.

mtb Creative Commons License 2016.08.30 0 0 52176

Én nagyjából követtem FB-n az eseményeket, de ami a magam esetleges részvételét illeti bármelyik versenyszámban: nem különösebben vonz ez a tömegrendezvény, annak ellenére, hogy éppenséggel beleférne a költségvetésbe. És valóban messze van. Ha magasabb hegyekben szeretnék versenyezni, itt van Ausztria, Németország, vagy Olaszország. A másik meg, hogy én alapvetően futni szeretek, s bár nem vitatom, hogy csodálatos a magashegyek világa, ott jóval több szint van a pályákban, emiatt több a gyaloglás is, és egyre inkább érzem magam úgy, hogy egy teljesítménytúrán vagyok. Júliusban elindultam az 50 km-es Glockner Trail-en, ami nagy élmény volt, s bár "mindössze" 2000 m szint volt benne és két nagyobb hegy ( egy 2500-as és egy 2600-as), igazából csak az elején ill. a végén éreztem magam elememben, amikor futni tudtam. Az viszont visszaadta az önbizalmamat, mert akkor sorra hagytam ott azokat, akik a meredek felfeléken engem hagytak állva...:)

Előzmény: rrroka (52174)
CsST Creative Commons License 2016.08.29 0 0 52175

Néhány aktuális statisztika és rekord a Budai Térképkörről:

http://turazokni.hu/budai-terkepkor-lista.html#stat

És most már minden teljesítőnek van online oklevele is :)

 

rrroka Creative Commons License 2016.08.29 0 0 52174

Én egyelőre távol tudom tartani magam az UTMB-től azzal az alibivel, hogy messze van, drága, macerás... A táv, szint nem gond! :D szóval próbálom is max a címeket elolvasni, mielőtt vérszemet.

Előzmény: CSERMANEK (52173)
CSERMANEK Creative Commons License 2016.08.28 0 0 52173

Hát srácok... Lement egy UTMB szezon egy árva hozzászólás nélkül...

 

Szomorú vagyok,  miközben persze önvizsgálatot is tartok. Azért remélem beszámolók jönnek majd.

 

Cs.

hobo-bobo Creative Commons License 2016.08.25 0 0 52172

Köszi.

Nekem egyébként ezt hozta az első helyen:

Spartan Race Magyarország - akadályfutó versenyek

Előzmény: olahtamas (52171)
olahtamas Creative Commons License 2016.08.24 0 0 52171

Hát ha a gúgliba beírod, hogy spartan race salgótarján, akkor első helyen hozza:

https://www.facebook.com/Spartan-Race-Training-Group-Salg%C3%B3tarj%C3%A1n-1015266025200056/

 

Előzmény: hobo-bobo (52170)
hobo-bobo Creative Commons License 2016.08.24 0 0 52170

Azt tudja valaki közületek hogy Salgótarján mellett Inászó felé ez vajon egy futóverseny kint maradt emléke lehet-é?

 

Pár hete jártam errefelé, most csak azért jutott eszembe mert ma kaptam meg a jelvényt a túráért, és végignéztem a fotóimat újra, továbbá emlékeztem hogy ezt meg akartam kérdezni.

 ezért a jelvényért még akár futni is érdemes... :-)

130km, biciklisek egy nap alatt szokták teljesíteni, várhatóan teljesítménytúra is lesz majd újra a mozgalomra, hogy futókra készülnek-e azt nem tudom

rrroka Creative Commons License 2016.08.16 0 0 52169

van egy pár rövidebb terepverseny táv a többi terepfutás.hu-s versenyen, érdemes azokon kipróbálni milyen, szinte tuti rákattansz. :) decemberben egy budai trail hóban, 15 km is elég. :)

Előzmény: csakleszvalami (52168)
csakleszvalami Creative Commons License 2016.08.16 0 0 52168

Semmi konkret ok nem szol a jovo ev mellett, csak nezegettem a megmeretteteseket es megtetszett. Akkor lehet eltolom ra egy evre, addig meg szivatom magam a sajat agyszulemenyeimmel :)

Előzmény: rrroka (52167)
rrroka Creative Commons License 2016.08.16 0 0 52167

valószínűbb hogy igen, mint hogy nem. egyrészt nyilván meg lehet csinálni sok, jól felépített edzéssel, másrészt minek sietni, és keménykedni, miért nem ér rá 2 év múlva? a futás nem a távok kipipálásáról szól (a legtöbb embernek), hanem az életen át futásról, ebben az esetben pedig teljesen mindegy mikor érünk el távokat.

Előzmény: csakleszvalami (52166)
csakleszvalami Creative Commons License 2016.08.15 0 0 52166

Sziasztok!

 

A jövő évi Salomon Visegrád Trail vajon nagy falat egy kezdő futónak? Jelenleg 5-6 km-eket futok (6.50-7.00 m/km), néha kimegyek terepre is, az első félmaratoni távomat tavasz elejére tervezem.

Csempa Creative Commons License 2016.08.08 0 0 52165

Ezt pár napja használom,  és nagyon jónak tűnik. 

Köszönöm! 

Előzmény: rrroka (52156)
barefootBushman Creative Commons License 2016.08.08 0 0 52164

Esetleg, ha megnezve a ciposarkad, a belso oldala kopik jobban, akkor egy Nike Zoom Structure lesz oda jo. 

Előzmény: func93 (52155)
procaliber. Creative Commons License 2016.08.04 0 0 52163

Hoka

Előzmény: func93 (52155)
rrroka Creative Commons License 2016.08.04 0 1 52162

annyira azért nem nehéz, "ha nem látod a tetejét, ne fusd meg" :)

Előzmény: bandita (52161)
bandita Creative Commons License 2016.08.04 0 1 52161

Az szerintem sem mindegy! :) Versenyek elott is igyekszem mindig tanulmanyozni a szintmetszetet, anelkul nem is tudom hogyan tudnam beosztani az eromet. 

Előzmény: rrroka (52160)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!