Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Magam gyerekfejjel "fertőződtem meg" a madarak szeretetével Fenékpusztán a gyűrüző táborban Az elmúlt években újabb "fertőzésen" estem át, párommal vadászni kezdtem járni. Most készülök letenni a vadászvizsgát, és a hivatalos tankönyv mellékleteiben található fajfelismerést szolgáló képek között akadtam az alábbira. Szerintem izlandi kerceréce, a képaláírás szerint kerceréce. Nem tudom, hogy mi esélye van annak, hogy izlandi kerceréce téved az országba, de nem mindegy, hogy vadászhatóként ismerik fel a vadászok, avagy sem. Mondjuk azt sem tudom, hogy az izlandi kercerécének mi a természetvédelmi jogállása itthon.
Segítsetek nekem ezt tisztázni. Ha igazam van, akkor írok majd egy levelet a könyv kiadójának... persze csak ha már levizsgáztam... :)
Koepcke, Maria (1924-1971): német zoológus, ornitológus. Születési nevén (Maria Anna von Emilie Mikulicz-Radecki) szerzett diplomát a kieli egyetemen, de férje, a zoológus Hans-Wilhelm Koepcke nevét felvéve vált híressé. Peruban ismerkedtek össze, s ott is vertek gyökeret. Nem csak a magánéleti vonzalom, hanem a tudományos érdeklődés is szorosan összekötötte őket. Számos tudományos értekezéssel gazdagították a szakirodalmat.
Tragikus körülmények között, az Amazonas felett repülőbalesetben lelte halálát. A sors iróniája, hogy vele volt 17 éves leánya (Juliane), aki – csodával hatásos módon - egyedüliként élte túl a balesetet, s törött kulccsonttal, súlyos fejsérüléssel – a dzsungelben való 10 napi bolyongás után – lakott településre talált, így megmenekült. Juliane Németországban épült fel teljesen, s a szülei nyomdokába lépve szintén zoológussá vált.
Jól lehet, a tudóstársak Koepcke Maria emlékére ajánlották az általuk felfedezett madarakat (Phaethornis koepckeae- Köpecki remetekolibrija; Cacicus koepckeae – selva kacika; Megascops koepckeae- M. Kopecki lármásbaglya), tulajdonképpen az egész család nevének fennmaradását szolgálták. Hozzátehetjük, nem érdemtelenül.
Jerry Jennings (1942-):a 25 tukánfaj 250 példányát őrző és tenyésztő, egyedülálló→Emerald Forest Bird Gardens elnök vezérigazgatója, a világ legsikeresebb tukántenyésztője. Az Amerikai Tukánmegőrző Center (Director of the Toucan Preservation Center) igazgatója, az Amerikai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének tagja (American Association of Zoos and Aquariums).
1973-76. és 1985-87. között az Amerikai Avicultura Szövetség elnöke.
Eredeti szakmáját tekintve ügyvéd, spanyolul és németül anyanyelvi szinten beszél.
Első sikereit azon a 200 hektáros costa ricai tengerparti telepen aratta, amelyet 1978-ban kezdett el kiépíteni, s ott számos veszélyezttetett faj (főemlősök, madarak) számára biztosított menedéket.
Nem sokkal később már Peruban is van egy hatalmas tenyésztelepe, az innen származó madarak tették lehetővé az Emerald Forest Bird Gardens tenyészállományának létrehozását, s az ezredforduló után az USA madárkedvelőinek egyetlen legális tukánforrásának számít.
Elismert szakértője a tukánok költésének, szaporodásának, számos cikke, kiadványa teszi világszerte eredményesebbé az e fajokkal foglalkozók tevékenységét.
Huxley, Sir Julian Sorell (1887-1975): híres angol család sarja, nagy formátumú tudós humanista, angol és ausztrál egyetemek tanára. Világnézetét tekintve is nagyapja, Thomas H. Huxley (Darwin barátja és “harcostársa”) nyomdokaiban járt. Apja és testvére híres író, féltestvére Nobel-díjas biológus.
Ő maga a NATURE c. folyóirat létrehozásával, az UNESCO megszervezésével vált híressé, és a WWF (Vadvédelmi Világalap) egyik alapítójaként érdemelte ki tiszteletünket.
A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.
Hartlaub, Karel Johan Gustav (1814 -1900): német orvos és ornitológus. A madarakat 1940-ben kezdte tanulmányozni. A távoli tájakról származó madarakból összegyűjtött értékeit örömmel fogadta a brémai Natural History Museum.
Akkor már Hartlaub híres madártani szakértőnek számított, hiszen általa felfedezett 2 új faj leírása és számos publikáció is fűződött a nevéhez. A verébpapagájokkal kapcsolatos kutatásait szintén széles olvasótábor ismerhette meg.
Az általa alapított Journal für Ornithologie c. folyóirat révén számos kiváló barátra tett szert: Jean Cabanis, H. Schmidt, Hall, E. H. Graeff…
Tudós körökben is messzemenően elismerték tudását, amit az is bizonyít, hogy kollégái számos új fajt neveztek el róla: Hartlaub's Bustard, Hartlaub's Duck, Hartlaub's Gull…
Gál Szabolcs (1982-): 10 éves korában kezdett madarászni, s évek óta mindig 200-nál több madarfajt sikerül bizonyítottan megfigyelnie hazánkban, főként Zala megye lankáin és a Balaton nyugati medencéjében.
Rendkívül elkötelezett, már-már megszállott terepmadarász. A teljesítményét 2009-ben, vagyis az “Év terepmadarásza” címet az első alkalommal történő odaitélése során Gál Szabolcs érdemelte ki.
ÚJ SZÓCIKK
HA VALAKI TUD KÉPET SZABOLCSRÓL KÜLDENI, AKKOR AZ IS BEKERÜL A LEXIKONBA
feketetarkójú gyümölcsevő galamb (Ptilinopus /Jotreron/ melanospilus - Schwarznacken-Fruchtaube - Black-naped Fruit-Dove): 24 cm nagyságú összességében zöld tollazatú gyümölcsevő sárga csőrrel és állal, a kloakatájék szintén sárga, de az alsó farkfedők vörösek.
A fej szürke, de a tarkó a nevének megfelelően fekete.
Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek, továbbá Celebesz és Jáva erdeiben főleg fügét és bogyókat fogyasztó madara.
A tojó – hiányzik róla a tarkó feketéje, a sárga és a vörös - rendszerint egyetlen tojáson kotlik meg.
Emerald Forest Bird Gardens: varázslatos környezetben, buja növényzettel fedett, patakokkal szabdalt hegyes völgyes területen trópikus madarak tenyésztésére alapított madárpark az USA-ban. 1990-ben létesítette dr. Jerry Jennings, aki már 1978-ban ismertté vált azzal, hogy a világon elsőként sikeresen tenyésztette az ariel tukánt.
A madárpark területén 80 őshonos fajt a szabad természetben lehet megfigyelni azon a sétán, amely a nálunk is ma már ismeretes tanösvényekként neveznek meg. 25 tukánfajjal foglalkoznak, van papagáj és víziszárnyas szekciójuk. Levélben érdeklődők számára is szívesen adnak mind a tenyésztéssel, mind a tartással kapcsolatos tanácsokat. A személyzet filozófiája: semmi titkolózás!
A tenyésztési felesleget legálisan értékesítik.
Ennek a lényege tükröződik vissza az elnök igazgató irodalmi tevékenységében: minden igyezet arra irányul, hogy minden tudását a lehető legteljesebb mértékben közkinccsé tegye. S rögtön tegyük hozzá számos új madártartási, -takarmányozási és -tenyésztési felismerés fűződik a nevéhez. ezen aligha csodálkozhatunk, hiszen az általa vezetett intézmény számos faj (elsősorban tukánok) tenyésztésében büszkélkedhet a világelső címmel.
A madárpark területén üzemeltetnek panziót következésképpen van lehetőség ott több napot is eltölteni.
Ami a madarak elhelyezési körülményeit illeti: itt a 8x16x8 méteres volierek a legáltalánosabbak.
egerészölyv (Buteo buteo - Mäusebussard - Eurasian Buzzard) v. egerész, egerésző ölyv, másutt ülü, ill. sikoltó-, síró-, tarló kánya stb.: mintegy 540-580 mm nagyságú költöző madár a vágómadárfélék családjában, amely március 12-e körül érkezik hozzánk.
A formáit tekintve hasonlít a darázsölyvre, de annál sokkal erősebb. A vörös vércse után a leggyakoribb ragadozónk.
Azokat a területeket kedveli, ahol a kiterjedt erdőségek nyílt mezőkkel váltakoznak.
Eurázsia mérsékelt övében szinte mindenütt általános, egészen Japánig. Tibetben az erdőségekhez ragaszkodik, de a sztyeppei pocokjárás ki szokta csalogatni. Otthonosan mozog lápok fölött is.
Órákig elüldögél egy kövön, oszlopon v. földhányáson. Amikor felemelkedik, hatalmas szárnyaival (fesztávolság 1,2 m) méltóságteljesen úszik a levegőben. A röpképe sasszerű, s gyönyörűen tud vitorlázni.
Eléggé lomha, így a kiszemelt zsákmánynak van esélye a menekülésre.
Fényes, barna szeme jellegzetes.
Nincs a sárgás csüdön (72-78 mm) toll, ez árulkodik, hogy bár nagyon hasonlít a sasokra, nem sok köze van hozzájuk.
A csőr sárgás orrviasszal 25-28 mm-es. Az egyenesen metszett, 15-17 sötétebb harántsávval díszített farok hossza 218-245 mm.
A mellükön elmosódó V-rajzolat látható. Ezen túl a tollazat színárnyalatai eléggé változatosak, szinte a fehértől a feketés barnáig minden árnyalat előfordulhat.
Nagy eltérések mutatkoznak két egyed között is. Összességében elmondható, hogy a szárny (393-437 mm) alulról és a test alja kevésbé világosabb, mint a gatyásölyvön.
Nálunk átvonulóban szokott mutatkozni egy-egy rőtesebb példány, ezek a
B. b. vulpinus
vagyis pusztai ölyv néven leírt alfajhoz tartoznak. Rajta kívül további alfajok:
Április végén, májusban, rendszerint a fák törzséhez közel, viszont nagyon magasra épített fészkében költ. Másutt elhagyatott sziklás tengerpartot keres fel költés céljából.
A fészekalja 2-4 fehérpettyes zöld v. barnafoltos tojásból áll. A kicsik a 28-31. napon kelnek, s a szülők 6-7 hétig pátyolgatják őket.
Kisemlősöket, apróbb, beteg madarakat zsákmányol, de nem veti meg a rovarokat és a gilisztákat sem. Vannak példányok, amelyek kígyókra, mások madarakra specializálódtak.
A jó alkalmazkodóképessége folytán, táplálékhiányos időszakban kihasználja a mesterségesen felduzzasztott fácánállomány kínálta lehetőségeket. Ilyenkor a fácánosok környékén koncentrálódik.
A röpte lomha, a sasokéhoz hasonló, de a rövid nyaka leleplezi. A hangja panaszos hijü-ü, hij-jé kiáltozás.
Kártevése sokszor el van túlozva, erről árulkodnak a gyomortartalom-vizsgálatok (Suri, 1982)
Megnevezés Hónap
V. VI. VII. VIII.
Összes állat 42 49 26 18
Mezei pocok 11 13 9 8
Fácán 1 6 2 1
Ha az összes elfogyasztott állathoz viszonyítjuk a gyomortartalmakban talált fácánok számát, akkor nem igazán szállhatunk vitába a védelmezőkkel, akik 1933-ban érték el, hogy hazánkban a faj védelmet élvezzen.
Védett, az eszmei értéke: 20 000 Ft. Sőt, 2012-ben az Év madarának választották, ami azt tükrözi, hogy fokozott figyelmet szentelnek rá.(→VÁGÓMADÁRFÉLÉK.)
holló (Corvus corax - Kolkrabe - Common Raven) v. nagyvarjú: a →VARJÚFÉLÉK CSALÁDJÁBA TARTOZÓ LEGNAGYOBB (59-64 cm) énekesmadarunk. Előfordul Észak-Amerikában is, méghozzá helyenként észak felé átlépi a 80. szélességi fokot, dél felé pedig már otthon van Nicaraguában is.
Tibetben a keselyűk mellett részt vállal az ottani szokások szerint kitett halottak eltakarításában.
Elfogja a fiatal nyulat, keres magának gilisztát, fogyaszt magvakat, gyümölcsöt és "kivájja a dög szemét".
Erős csőrének (79-84 mm) felső vonala ívelt.
A szárny 420-449 mm. Az erős, fekete lábon a csüd 70-73 mm.
A farok (270-280 mm) ék alakú, de a vége kerekedő.
A tollazat kékesen fénylő fekete. A toroktájékon szakállszerű bozont mutatkozik.
A szem sötétbarna.
A fiatalok tollazata matt.
Nagyobb erdőségekben, magas fákon fészkelnek. Ágakból összehordott masszív alkalmatosságot építenek. Évekig kitart a fészkénél. Az is előfordul, hogy sziklafalon költ, ilyenkor is hűséges a fészkelő helyéhez.
A nászrepülését kifigyelni nagy élmény, ti. közben gurgulázó és harangszerű hangokat hallat, felborzolja a hosszú farktollait; játékos fordulatokat tesz a levegőben, imitálja a zuhanást, s a mutatványok között szerepel HÁTON VALÓ REPÜLÉS IS.
Akinek van ideje megfigyelni a párt, az hamar észreveszi, hogy a hím a tojót és a tojó a hímet a saját "nevén" szólítja.
Ezzel kapcsolatos tapasztalatairól Konrad Lorenz rendkívül élvezetes leírásban számol be, melyből kiderül, hogy a hollót tartja a legintelligensebb madárnak.
A rendszerint 5 db, zöldes fehér alapon szürkével, barnával foltozott tojásból álló fészekaljat a tojó egyedül költi ki.
A kotlási idő 3 hét, s feltűnő, hogy esetenként már februárban a tojásán ül. A kicsik 5-6 hetes korukban repülősek.
Meglehetősen ritka, ezért természetvédelmi értékként fokozott védelmet élvez.
Sőt, a pilisi állomány felerősítése végett (ahol a 80-as években már csak egy költő pár maradt) szabadon engedtek néhány párat, minek eredményeként a 90-es évekre már több mint 30 pár fészkelt.
: kékes csillogású fekete szín (hollószín). (os corcoideum): a vállízület csontja (→coracoideum).: az álmoskönyvek szerint hollóval álmodni kellemetlenséget jelent. Rossz hírt fogunk kapni.
A szem sötétbarna.
A fiatalok tollazata matt.
Nagyobb erdőségekben, magas fákon fészkelnek. Ágakból összehordott masszív alkalmatosságot építenek. Évekig kitart a fészkénél. Az is előfordul, hogy sziklafalon költ, ilyenkor is hűséges a fészkelő helyéhez.
A nászrepülését kifigyelni nagy élmény, ti. közben gurgulázó és harangszerű hangokat hallat, felborzolja a hosszú farktollait; játékos fordulatokat tesz a levegőben, imitálja a zuhanást, s a mutatványok között szerepel HÁTON VALÓ REPÜLÉS IS.
Akinek van ideje megfigyelni a párt, az hamar észreveszi, hogy a hím a tojót és a tojó a hímet a saját "nevén" szólítja.
Ezzel kapcsolatos tapasztalatairól Konrad Lorenz rendkívül élvezetes leírásban számol be, melyből kiderül, hogy a hollót tartja a legintelligensebb madárnak.
A rendszerint 5 db, zöldes fehér alapon szürkével, barnával foltozott tojásból álló fészekaljat a tojó egyedül költi ki.
A kotlási idő 3 hét, s feltűnő, hogy esetenként már februárban a tojásán ül. A kicsik 5-6 hetes korukban repülősek.
Meglehetősen ritka, ezért természetvédelmi értékként fokozott védelmet élvez.
Sőt, a pilisi állomány felerősítése végett (ahol a 80-as években már csak egy költő pár maradt) szabadon engedtek néhány párat, minek eredményeként a 90-es évekre már több mint 30 pár fészkelt.
Nálam meg sajnos a számítógép nem akart engedelmeskedni, meg egyéb zűrök miatt iszonyúan feltorlódtak a tennivalóim, ezért tisztelettel kérem elnézésedet. A képek, amelyeket email-ben küldtél, nagyon szépen, köszönöm szépen. Valamennyi ragyogó, nagy hasznukat vesszük a lexikonban.
Szívből kívánom, hogy az új év hozzon számodra (és minden kedves madárbarát társunk számára) sok-sok örömöt és boldogságot, tenyésztő barátainknak gazdag fészekaljakat!